A 13. század végén épült csarodai református templom a Csaroda patak által kialakított kis szigeten áll a beregi Tiszaháton, az egykor mocsaras, vadvizes területből kiemelkedő száraz felületen.
A vidék azon kevés egyházi épülete közé tartozlk, amelyik nem ment át gyökeres átépítésen, és így a református mellett mind a mai napig őrzi eredeti 13. századi katolikus jegyeit is.
A templomot az 1200-as évek rnásodik felében építették. Ekkor születtek a különleges falfestések is, amelyeket két évszázaddal később a reformáció hívei oda nem illőnek ítéltek és eltüntettek. Nagy szerencsénk, hogy az akkori szokással ellentétben nem verték le a festéket, hanem csak rávakoltak. Erre a rétegre 1642-ben életfás, növényindás falikép került. Ez is értékes lenne, ha nem kerültek volna elő alóla a még izgalmasabb, páratlanul szép freskók.
A képeken az apostolok, Szűz Mária, a kis Jézus, a feltárnadt Krisztus és más alakok kivétel nélkül mind mosolyognak, ezért Csaroda templomát a mosolygó szentek templomának is becézik. A szelíd, kipirosodott orcájú alakoktól csodálatosan békés és kedves a templom hangulata.
A szószéket és a karzatot csarodai szőttes borítja, a fából készült berendezés a 18. századbóI való: a szószék, a kazettás mennyezet, a karzat és a padok. A templom építésével kapcsolatos fontos dokumentumokat egy mennyezethez erősített dobozban őrzik, hogy árvíz esetén se sérüljenek meg.
A templom beltere a középkori és reneszánsz falfestészet, a népi, valamint a protestáns díszítőművészet hihetetlenül csodálatos együttese. A hajó északí falán és a diadalív freskóit a templom építésével egy időben, a szentély festményeit két évszázaddal később készítették. Akkor, amikor Csaroda egész lakossága a kálvini hitre tért, így a templom is a reformátusok szolgálatába állt. Ekkor a falakat lemeszelték, és a mennyezetet kazettás faragványokkal díszítették. A szentek szigorú bizánci rendben sorakoznak a falon. Kozma és Damján, az orvos szentek, Péter, Pál és János apostol, Szent Anna, valamint Mária, ölében a kis Jézussal. Későbbi, korai gótikus stílus jellemzi a szentély bordás boltozatát, e freskók a feltámadott Krisztust és az apostolokat jelenítik rneg.
A vidék azon kevés egyházi épülete közé tartozik, amelyik nem ment át gyökeres átépítésen, és így mind a mai napig őrzi eredeti ajtóit és ablakait is. Belső, illetve külső falfestményeit. A háromrétegű falfestmény legfelső rétege a 17. századból származik, amikortól a templomot a reformátusok használják, és virág, illetve növényi motívumok jellemzik. A legkorábbi freskót a hajó északi és déli falán azonosították, ez a 13. század végéről származik és szenteket ábrázol. A déli fal alakjait nem sikerült azonosítani, az északi falon Szent János, Szent Péter és Pál, Szent Kozma és Damján, Szűz Mária és egy Mettercia (Szent Anna, Szűz Mária és a gyerek Jézus) ábrázolások láthatók. A diadalíven és a szentélyben talált freskók a 14. században készültek, és a négy egyházatyát ábrázolják (Szent Ambrust, Szent Ágostont, Szent Jeromost és Nagy Szent Gergelyt). A szentélyben a 12 apostol látható, akik közül hatot lehetett minden kétséget kizáróan azonosítani: Andrást, Jánost, Pétert, Tamást, Bertalant és Simont. A szentély keleti falán vágott ablak oldalkeretein Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin alakja tűnik fel, felső részén pedig a halott Krisztust (Imago Pietatis) örökítette meg a mester. A szűk toronyban sohasem függött harang, hanem a 18. században a templomtól keletre egyszerű fából ácsolt harangtornyot építettek. A déli oldalon nyílik a templom bejárata, a félköríves, kettős lépcsőzésű kapun keresztül, melynek ajtaja 18. századi.
A déli falat két nagyobb és közöttük egy kisebb, félköríves záródású ablak töri át (egykori festett díszük töredékei is előkerültek). A 17. században széles körben elterjedt magyaros motívumok (szívvirág, levélcsokor meg nefelejcs) valaha bizonyára az egész falfelületet beborították. Az északi falon nincs ablak.
A mérnöki tudás és a mesterséges intelligencia legjavát rakják bele Szaúd-Arábia presztízsvárosába; a 170 kilométer hosszú mesterséges városban egy Magyarországnyi lakos él és dolgozik majd.
A Notre-Dame új oltára, a miseruhák és a Notre-Dame-mal párhuzamosan felújított berlini Szent Hedvig-katedrális esete az egyházi minimalizmus újabb kudarca. Szilvay Gergely írása.
Épp karácsony előtt randalírozott a 17 éves migráns, a hívők csak imádkoztak tovább.
Azzal, ahogyan az épített örökséggel bánik egy társadalom, bizonyítványt állít ki magáról – mondja a Budapest elveszett kincsei című kötet szerzője.
Hudec László nevéhez mintegy száz épület köthető az egyik legnagyobb kínai városban, a település most nagyszabású életműtárlattal tiszteleg a sanghaji modern építészet kalandos életű atyja előtt.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
