Kérdések az európai civilizációról: itt a Kommentár új száma

Nyitófotó: vasarnap.hu

A Kommentár konzervatív folyóirat 2019. évi utolsó, negyedik számának témája az európai civilizáció.

A lap közli Joó István, a Mandiner riporterének írását, aki a tiszakeszi keresztyén cigány gyülekezetbe látogatott el, és ottani élményeiről közölt hosszabb esszét a folyóiratban. Konklúziója, hogy a gyülekezet léte önmagánál többet jelent: Isten ezen keresztül is azt akarja jelezni, hogy ne írjuk le a romákat.

Makkai Béla történész, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi docense a magyarsággal szomszédos népekkel való „ama híres szószomszédi (v)iszonyról” írt. A történész szerint „az egymásról való vélemény (…) mindinkább a kölcsönös tapasztalásra épült: a turbános rác martalóc és a menekült (prebeg) szerb egyazon nép fia (…)”. A szerző arra jut, hogy „ha lesz jó hírünk mindenkor egymásnak (…), az közös jó hírünket kelti. Hogyha nem, akkor tesznek róla mások, nálunk külön-külön hatalmasabb erők, hogy hírünk-hamvunk se maradjon ebben a tobzódó, féktelen világban”.

A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese, Máthé Áron történész Borhi László történész 2019 márciusi Index.hu-n megjelent, német megszállást érintő cikkének visszhangját foglalta össze. Konklúziójában Borhi állításaival ért egyet, ám kiemeli, hogy mindez „nem csökkenti az 1944. március 19-e után a gettósításban, majd a deportálásokban közreműködő egyes magyar állami szervek tagjainak személyes felelősségét”.

Az 1930–40-es években több regényt jegyző, valamint számos, köztük két olasz filmben is forgatókönyvíróként közreműködő Nagyiványi Zoltán önéletrajzi kötetét elemzi Hammerstein Judit történész, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója, aki írását életrajzi adatokkal is kiegészíti.

írt a folyóiratba Csejtei Dezső filozófiatörténész. Szerinte „ha Európa fogalmára, eszmei mivoltára kérdezünk rá, akkor először is azzal a nehézséggel kell szembenézni, hogy egy olyan jelenség mibenlétének tisztázásáról van szó, amely még ’nincs kész’, megformálódása jelenleg is tart, mondhatni ’félkész termék’”. Ha Európa súlyos válságban leledzik, akkor az nem csak a jobboldal által meghatározott okokból, de az emberi saját lényegi létdeficitjéből is fakad.

David Engels belga ókorkutató Európa újjáépítésének lehetőségeit vizsgálja a lokalizmus, a regionalizmus és a heszperizmus mentén. (Utóbbi kifejezés egy neologizmus, a görög mitológiabéli Heszpéria nimfák nevéből képezve). Engels szerint, ha a hatalmon lévő politikai pártok nem ismerik fel az Európai Unió mérsékelt konzervatív szellemiségű reformjának szükségességét, akkor Nyugat-Európa egy erőszakos átmenet szélére sodródhat.

Prieger Adrienn jogász és Pomeisl András József jogász, a Kúria főtanácsadója Molnár Tamás filozófus Európa sorsát érintő szövegeit kommentálták, arra jutva, hogy a föderatív Európa gyengébbnek bizonyulhat, mint a régi elemeket hangsúlyozó Europe des patries.

Európa történetének elmesélésén gondolkodott el írásában Keith Lowe angol irodalomtörténész: érdekfeszítő historiográfiai ellentmondásokat mutat ki akár már a második világháború különböző európai népek közötti értelmezésében.

Dezső Tamás asszirológus, a Migrációkutató Intézet igazgatója Európa jövőjét vizsgálja a muszlim világ túlnépesedésének tükrében. Mint írja, Európa és különösen az Európai Unió jövőjét alapvetően befolyásolja az a demográfiai robbanás, amely az elmúlt 50 évben a muszlim világot jellemezte, és mára olyan súlyos társadalmi válságot idézett elő, mely többek között a migrációs válsághoz is vezetett. A szerző meglehetősen rémisztő adatokat tartalmazó írásában felhívja a figyelmet, hogy a migrációs hullámok szinte kizárólagos célja Európa.

Mit is jelent kereszténynek lenni? Monostori Márkus jogász doktorjelölt

a modernitás ellentmondásait.

Slachta Margit életéről írt Hollósy Katalin történész, a Terror Háza Múzeum munkatársa. Slachta gazdag életútja, hétköznapinak nem mondható sorsa egy olyan nő képét vetíti elénk, aki félelem nélkül mert szembeszállni korának embertelenségével.

Czopf Áron történész Vlagyiszlav Jurjevics Szurkov, az orosz elnöki adminisztráció helyettes vezetőjének, a Kreml „főideológusának” gondolatait elemzi, melynek középpontjában a szuverén demokrácia és a nemlineáris háború állnak.

Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője a szociálkonzervatív hagyományról írt tanulmányt, ami az individualista fogyasztó materializmussal és piaci fundamentalizmussal szemben álló jobboldali gondolkodás magyarországi hagyományát mutatja be.

A folyóirat ezen számában továbbá Francesco Guibilei és Nyikolac Szergejevics Trubeckoj egyes írásainak fordításai olvashatók, illetve recenziók Veszprémy László Bernát, Szalai Zoltán, Karácsony András, Czopf Áron és Gágyor Péter tollából.