Nem értik az elemzők a magyar felminősítés elmaradását

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kifejtette: teljesen indokolatlan a felminősítés elmaradása, a hitelminősítő intézetek akár több fokozattal is le vannak maradva a hazai gazdasági folyamatoktól, valamint a piaci árazásoktól. 

Úgy vélekedett, a felminősítés elmaradását különösen indokolatlanná teszi, hogy a hazai bankrendszer helyzete és kilátásai határozottan javultak az utóbbi években. A hitelezés érdemben gyorsult, a vállalati hitelállomány már számottevően bővül. A bankok forrásellátottsága bőséges, mivel a betétállomány messzemenően meghaladja a hitelállományt, a hitel/betét arány 70 százalékra csökkent a tíz évvel ezelőtti 160 százalékról. A hazai bankrendszer ezért nincs rászorulva külső forrásokra, szemben a 10 évvel ezelőtti helyzettel, sőt nettó külföldi finanszírozóvá vált. A bankrendszer tőkeellátottsága és profitabilitása kiváló, eszközállománya a rosszhitel állományok meredek leépülésével érdemben javult - mutatott rá. 

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai gazdaság kiegyensúlyozottan, fenntartható módon, dinamikusan növekszik, a magas külső finanszírozási képesség hatására a külső adósság meredeken csökken, sőt, jövőre a hazai gazdaság talán a történelemben először, nettó külső hitelezővé válhat. Az államadósság-ráta egyelőre csak lassú ütemben csökken, de a következő években az EU-források lehívásával a nominális adósság is mérséklődhet, így az adósságráta látványosan, bőven a GDP 70 százaléka alá süllyedhet. A GDP növekedése messze felülmúlhatja a hitelminősítő várakozásait. Mindezek hatására jövőre már elkerülhetetlennek látszik a felminősítés, de már a következő lépés is indokolttá válhat - emelte ki Suppan Gergely. 

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint nem volt hatalmas meglepetés, de kis csalódottságra azért okot ad, hogy az S&P nem változtatott Magyarország államadós osztályzatán. A csalódást leginkább az jelenti, hogy bár az S&P már 2017 augusztusa óta pozitív kilátással látta el a besorolást (BBB-), úgy tűnik, egy év nem hozott elég bizonyítékot a felminősítéshez. Pedig általában 12 hónap elég szokott lenni arra, hogy egy hitelminősítő elhatározza magát a felminősítés mellett. Egy esetleges felminősítés esetén Magyarország előreléphetett volna a BBB kategóriába, amelyre legutóbb 2010 decemberében volt példa - jegyezte meg. 

Hangsúlyozta, összességében továbbra sem lehet rossz helyzetről beszélni, tekintettel arra, hogy Magyarország továbbra is befektetésre ajánlott kategóriában és a lehetséges felminősítés előszobájában maradt. Várhatóan a piacon sem okoz érdemi mozgást a döntés, a forint és a hozamkörnyezet most elsősorban a törökországi eseményekre reagál - jelezte. Úgy vélekedett, könnyen lehet, hogy ez utóbbi is - vagyis a jelenlegi geopolitikai kockázatok, a feltörekvőpiaci-turbulencia, a kereskedelmi háború réme - késztette átmeneti megtorpanásra a hitelminősítőt. 

A pozitív kilátás megerősítése egyben azt is jelenti, hogy akár már a következő felülvizsgálat során, vélhetően 2019 tavaszán jöhet a felminősítés. Ehhez azonban továbbra is javuló tendencia kell a bankszektorban (csökkenő nem teljesítő hitelállomány és erősödő hitelezés), valamint további dinamikus adósságcsökkentés - mutatott rá. 

Virovácz Péter emlékeztetett: az idén még egy lehetőség maradt a felminősítésre: a Fitch augusztus 31-én vizsgálja felül a magyar BBB- besorolást, amely idén március óta már pozitív kilátással párosul.

(MTI)