Oroszország: párbeszéd és óvatosság

„Végeredményben minden állam biztonsága azon az alapelven nyugszik, hogy az országok ne változtathassák a határokat vagy foglalhassanak el területeket erőszakkal. És ez az, amiért a Krím félsziget sorsa fontos mindannyiunknak. Mindannyian kötelesek vagyunk Oroszország ellen átgondolt és eltökélt módon fellépni. Ez azt jelenti, hogy fenntartjuk az Oroszország ellen a krími helyzet miatt bevezetett szankciókat mindaddig, amíg a régió Moszkva fennhatósága alá tartozik, valamint a további szankciókat is, amíg a minszki megállapodást Kelet-Ukrajnában semmibe veszik.

Ezeknek a lépéseknek az a célja, hogy megmutassuk, nincs olyan ország – bármilyen hatalmas is legyen –, amelyik felszabdalhat egy szomszédos országot, és minden következmény nélkül megszegheti a nemzetközi jogszabályokat. Mindazonáltal míg az alapelveink mellett kiállunk, Oroszországgal határozottan és céltudatosan kell egyeztetnünk. Világosan és egyértelműen kell kommunikálnunk az aggályainkat Moszkva tetteivel kapcsolatosan.

Nincs ellentmondás a párbeszéd és a elrettentés között – sőt, az egyik erősítheti a másikat –, mint ahogy ezt világossá is tettem decemberi moszkvai látogatásom alkalmával. A Biztonsági Tanács állandó tagjaiként mind Nagy-Britannia, mind pedig Oroszország felelős a nemzetközi békéért és biztonságért. Oroszországgal kapcsolatban a mottónk, a vezérelvünk: párbeszéd és óvatosság. E két megfontolást egyenlő mértékben kell alkalmaznunk. De soha nem felejthetjük el a Kreml ama bizonyos késő esti ülésének szörnyű következményeit.”