A Nyugat-Balkánra figyel Amerika

A nyugat-balkáni országok vezetőivel tárgyal szerdán Podgoricában Mike Pence amerikai alelnök, aki kedd este érkezett meg a montenegrói fővárosba.

Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta Pence az első magas rangú egyesült államokbeli, aki a térségben tárgyal.

Srdjan Darmanovic montenegrói külügyminiszter szerint az amerikai alelnök látogatása megerősíti az Egyesült Államok és Montenegró közötti stratégiai kapcsolatot, illetve további biztatást ad a NATO-hoz júniusban csatlakozott, Adria-parti országnak. Egyes moszkvai kommentárok szerint azonban a látogatás inkább azt jelzi, hogy az Egyesült Államok vissza akar térni a Balkánra, és vissza akarja szerezni ottani befolyását, illetve gyengítené Moszkva hatását a térségben. 

Moszkva rosszall

Montenegrót számos gazdasági, politikai és vallási kapcsolat fűzte Oroszországhoz a múltban, ám Podgorica az utóbbi néhány évben inkább a Nyugat felé fordult, és nyíltan hirdette, csatlakozni kíván az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Ez utóbbi döntésre Moszkva rosszallóan reagált. A tavaly októberi parlamenti választáson tervezett puccskísérletben a feltételezések szerint két orosz állampolgár is részt vett, a végső cél pedig az lett volna, hogy oroszbarát pártokat juttassanak hatalomra Montenegróban, és így leállítsák az ország euroatlanti integrációját.

Moszkva tagadta, hogy bármi köze lenne a meghiúsult kísérlethez. Az orosz fél azonban korábban azt is rosszallóan fogadta, hogy Podgorica csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz.

Balkáni csúcs

Mike Pence szerdán Dusko Markovic montenegrói, Zoran Zaev macedón, Ana Brnabic szerb, Andrej Plenkovic horvát, Edi Rama albán és Denis Zvizdic boszniai miniszterelnökkel, valamint Hashim Thaci koszovói államfővel találkozik. 

A politikusok az úgynevezett adriai alapokmányt aláíró országok csúcstalálkozóján ülnek össze. A dokumentumot 2003-ban írta alá Albánia, Macedónia és Horvátország az Egyesült Államokkal, majd 2008-ban Montenegró és Bosznia-Hercegovina is csatlakozott a szövetséghez. Szerbia, Szlovénia és Koszovó megfigyelőként társult a többi balkáni országhoz. Az együttműködés célja, hogy támogassa a NATO-csatlakozásra vágyó országokat. Albánia és Horvátország 2009-ben, Montenegró pedig az idén csatlakozott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Szerbia viszont azért kért csak megfigyelői státust, mert nem kívánja feladni katonai semlegességét. 

Az idei találkozónak Montenegró ad otthont, ám Macedónia a megállapodás soros elnökeként szintén házigazdai feladatokat lát el. Az alapokmány 36 pontban foglalja össze a partnerség sarokköveit, a demokratikus reformok keretszabályait, az emberi jogok és a regionális biztonság védelmét, valamint az amerikai-adriai kapcsolatok irányelveit.

(MTI)