Elképesztő: józan résztvevőkre költene milliókat a hetente csőddel riogató budapesti városvezetés
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
Ha Budapest rendezhetné az olimpiát 2024-ben, akkor az erős vidéki lobbi ellenére sokkal több pénz maradhatna a fővárosban – indokolta Tarlós István, hogy miért áll a város érdekében az olimpiarendezés. A főpolgármester azt is elmondta: nincs baja a népszavazással, ám a kezdeményezés mögött szerinte egy ki nem mondott motiváció áll.
A főpolgármester hangsúlyozta, a vidéki lobbi nagyon erős, de ha megrendezik az olimpiát, az állami döntéshozók kényszerhelyzetbe kerülnek, és több pénz marad Budapesten. Olyan beruházások lennének a fővárosban, amelyek egyébként nem, vagy csak sokkal később valósulnának meg.
Mint mondta, az olimpia megrendezéséről tartandó népszavazás ellen elvileg semmilyen kifogása nincs, ugyanakkor a kezdeményezés időpontját nehezen tartja indokolhatónak. A másfél évvel az olimpiai pályázatról szóló döntés után kezdeményezett népszavazás mögött ugyanis aligha áll valós aggodalom. „A népszavazással semmi bajom, de a kezdeményezők részéről egy ki nem mondott motivációt sejtek mögötte” – fogalmazott Tarlós István.
Hozzátette: az olimpiarendezés költségeit nem egyedül Magyarországnak kellene vállalnia, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság „óriási összegekkel járulna hozzá”.
Tarlós István beszélt a toronyházak kérdéséről is, amivel elmondása szerint régóta foglalkozik a főváros. Kijelentette: noha nem szereti a toronyházakat, mégis egyetért azokkal az építészekkel – köztük Finta József Kossuth-díjas építésszel –, akik szerint toronyházakra minden nagyvárosban szükség van, mert „azok jelek”.
A kérdés csak az, hogy hol és mennyi legyen belőlük. Ismertetése szerint „a szakma politikailag és érzelmileg nem elfogult” képviselői egyetértenek abban, hogy Budapesten két körzetben lehetne toronyházat építeni: az Árpád híd pesti hídfőjének környékén, illetve a Csepel-sziget északi részének „tágabb értelemben vett környezetében, amibe besorolható a Kopaszi-gát”. Tehát a toronyház alapjában nincs rossz helyen. Más kérdés – tette hozzá –, hogy a terület nagyon közel van a Dunához, de azért sem a főváros, sem a kormány nem tartozik felelősséggel, hogy a talajmechanikai viszonyok mit engednek meg, ez már tervezői felelősség.
(MTI)