A népesség-összeírást a tízévenként rendezett népszámlálás félidejében tartják, a lakosság 10 százalékának, csaknem egymillió embernek a megkeresésével. A cél az, hogy felmérjék az elmúlt öt év társadalmi változásait. A mikrocenzussal a KSH adatokat kap a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és számos más demográfiai mutató alapján, továbbá képet kap a lakásállomány főbb adatairól is.
Az összeírás 2148 település 440 ezer címét érinti, a kiválasztott lakásokban élők részvétele kötelező, de a kérdőíveken nem szerepel a válaszadók neve, és az adatokat kizárólag statisztikai célokra használhatják. A KSH sajtótájékoztatóján – amelyen színészekkel játszatták el a különböző adatfelvételi lehetőségeket, és bemutattak egy tájékoztató kisfilmet is – Németh Zsolt azt mondta: a rövidesen kezdődő, tízszázalékos mintán végzett adatfelvétel Európában is egyedülálló. Ezzel összefüggésben jelezte, úgy látják, „egyre terjed a tényekre alapozott döntések kultúrája”.
Szavai szerint az adatfelvétel után példa nélküli mennyiségű és részletezettségű információ áll majd rendelkezésre a magyar társadalomról. Úgy fogalmazott: a mikrocenzus egy nagy felbontású szelfi a magyar társadalomról, Magyarországról. Mikrocenzust 1963 óta tartanak, és most első alkalommal nem papíron, hanem elektronikusan töltik majd ki a kérdőíveket a számlálóbiztosok laptopon vagy tableten. Október 9-éig internetes válaszadásra is lehetőség lesz, az ehhez szükséges kódokat az érintettek levélben kapják meg. Az adatfelvételi körbe kerülteket a KSH szeptember 26. és 30. között értesíti postán.
A mikrocenzus lakás- és személyi kérdőíveinek megválaszolását törvény írja elő azoknak, akik a mintába bekerültek. A kérdőívek internetes kitöltése nagyjából fél óráig tart. A kérdőívcsomag ezen túl további öt kiegészítő kérdőívet is tartalmaz, ezek közül minden háztartáshoz csak egyféle kérdéssor tartozik.
A kiegészítő kérdésekre a válaszadás önkéntes. Ezek a társadalmi rétegződésről, az egyes foglakozások presztízséről, a szubjektív jólétről, a boldogságérzésről, az egészségi problémából fakadó akadályozottságról, valamint a nemzetközi elvándorlásról szólnak. Németh Zsolt ezzel összefüggésben arról beszélt, a kiegészítő kérdések véglegesítése előtt konzultáltak az érintett civil társadalmi szervezetekkel, köztük a mozgássérültek, a vakok és gyengénlátók vagy az autisták egyesületeivel, továbbá együttműködtek a nemzetiségi önkormányzatokkal.