Miután jogerősen elutasította a Kúria a Munkáspárt vasárnapi zárvatartásra vonatkozó népszavazási kezdeményezését, újra megnyílt az út a kérdések beadása előtt az ügyben. Egy ismeretlen magánszemély és az MSZP gyakorlatilag egyszerre adott be kérdést: a Nemzeti Választási Bizottság úgy döntött, az elsőt kell figyelembe venni, az viszont értelmezhetetlen.
A népszavazási szabályok szerint addig nem lehet egy adott kérdésben népszavazási kezdeményezést beadni a Nemzeti Választási Bizottsághoz, amíg ugyanabban az ügyben más kérdés van folyamatban: tehát ki kell várni az előbb beadott kérdés jogerős elutasítását, vagy ritkább esetben az az alapján megtartott népszavazást. Ez a rendelkezés a vasárnapi boltzár kapcsán került előtérbe, ugyanis többen is kezdeményeztek volna népszavazást az ügyben. Az utóbbi időben azt kellett kivárni, hogy a Munkáspárt által benyújtott kezdeményezést jogerősen elutasítsa a Kúria, ez nyitotta meg ugyanis az utat a további kezdeményezések előtt.
A Népszabadság cikke részletesen leírja a népszavazási kérdések körüli újabb huzavonát. Az NVB két dolog miatt is nehéz helyzetbe került ennek kapcsán: először arról alakult ki vita, hogy mikor emelkedett jogerőre a Kúria döntése? Mikor a Nemzeti Választási Iroda feltette a honlapjára, vagy mikor maga a Kúria közzétette? Ez azért nem volt mindegy, mert az MSZP és egy magánszemély, Wodicska Zoltán is épp e két időpont között adta be a maga kezdeményezését, szinte percre pontosan egy időben. Ugyanakkor az úgynevezett rendszerbontó népszavazást kezdeményező civilek is beadtak egy ezzel kapcsolatos kérdést rögtön másnap, tehát a jogerős döntés mindkét honlapon történt publikációját követően. Végül úgy döntött az NVB, hogy az előbbi időpont, az NVI oldalán való közzététel számít, így már csak a szocialisták és Wodicska Zoltán maradtak versenyben.
Elsőként Wodicska Zoltán érkezett meg az NVB portájára. Róla a Népszabadság azt derítette ki, hogy Schmuck Andor szociáldemokrata pártjának képviselő-jelöltje volt a VI. kerületben, és hat szavazatot szerzett. Listerits András, az NVB szocialisták által delegált tagja néhány perccel később érkezett az épületbe, de mégis ő tudta előbb leadni a kérdését, mert NVB-tagként nem kellett a portán regisztrálnia. Az NVB-nek tehát azt kellett eldöntenie, hogy melyik kérdést kell előbb beérkezettnek tekinteni, hiszen akkor a másikról addig nem lehet dönteni, amíg az elsőt el nem bírálták. Listerits azzal érvelt, hogy az ő kérdését iktatták előbb, az NVB többsége szerint viszont Listerits jogtalan előnyt szerzett azzal, hogy kikerülte a beléptetést. Ráadásul az is felmerült, hogy a kérdést nem is az MSZP, hanem Lukács Zoltán, mint magánszemély adta be, így Listerits nem is adhatta volna be helyette a kérdést. Patyi András NVB elnök szerint ez olyan, mintha a bíró adná be a felperes helyett a keresetlevelet, Listerits szerint viszont eddig senkinek nem volt baja azzal, hogy NVB-tagként eljár az MSZP nevében, csak most, mikor éles lett a helyzet. Az NVB ülésén a kérdést jegyző MSZP-s Lukács Zoltánt nem engedték felszólalni, sőt Patyi András elnök többször rendreutasította és távozásra szólította fel a politikust, aki ragaszkodott volna hozzá, hogy elmondja álláspontját.
Az NVB tehát úgy döntött, hogy Wodicska Zoltán kérdése érkezett előbb és azt kellett figyelembe venni: csakhogy ez népszavazási szempontból értelmetlen. A népszavazási kérdéseknek ugyanis konkrétnak és egyértelműnek kell lenniük a választók és a jogalkotó számára is, ez pedig úgy hangzik: „Egyet ért ön azzal, hogy mindenki számára pihenőnap legyen a vasárnap és az üzletek zárva tartsanak?” Az NVB megállapította, nem világos, hogy a beadványozó tényleg mindenkinek megtiltaná-e a vasárnapi munkavégzést vagy csak az üzleteket tartaná zárva, tehát nem lehet róla népszavazást tartani. Viszont mire ezt a kérdést is jogerősen elutasítják az egyértelműség hiánya miatt, addig megint csak eltelik három hónap.
Lukács Zoltán az eset után bejelentette, hogy összeférhetetlenségi eljárást kezdeményeznek Patyi András NVB-elnök ellen. Az NVB elnökének ugyanis függetlennek kell lennie, azonban Patyi András nem csupán a Nemzeti Választási Bizottság elnöke, hanem többi között a kormány tanácsadó, véleményező testületének, az Államreform Bizottságnak is elnöke, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora is, amelynek három minisztérium a fenntartója.
A szocialista pártelnök kijelentette, amikor a Tisza Párt elnöke még a NER kenyerét ette, az MSZP politikusai már akkor is ott voltak, ahol a legnagyobb a szegénység, és tettek is javaslatokat.
Az MSZP egykori minisztere innentől kezdve a háttérből kívánja támogatni a párt munkáját.
A DK csupán egyetlen, de nem elhanyagolható körülményről „felejtett el” tájékoztatást adni, arról, hogy a viszonylagos sikerük azzal magyarázható, hogy a választáson nem indult a Tisza Párt.
Még a városépítőként is számon tartott egykori polgármester szobrát is eltávolítaná Hódmezővásárhely főteréről a bukott miniszterelnök-jelölt.
A nyolcadik évad első epizódjában négy külföldi származású személyt mutatnak be, akik a Kárpát-medencében leltek otthonra.
A főpolgármester kijelentette, hogy élne Lázár János ajánlatával, és várja, hogy megbeszéljék, „az állam mikor végzi el azokat a beruházásokat, amiket az arab beruházónak már megígért”.
Örülök, hogy végre egyetértünk abban, hogy ez nagyon rossz dolog.
