Ferenc pápa: Kötött lehet a húsvét dátuma, hogy egyszerre ünnepeljenek a felekezetek

2015. június 13. 15:53

Mozgóból kötött ünneppé tenné Ferenc pápa a húsvétot annak érdekében, hogy a katolikus, ortodox és protestáns keresztények egy időpontban tudják ünnepelni Krisztus feltámadását. Mint a pápa megjegyezte, ő már tett is erre vonatkozó javaslatot a konstantinápolyi és az orosz pátriárkának.

2015. június 13. 15:53

Ferenc pápa szerint a katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvét időpontjának meghatározását annak érdekében, hogy más keresztény egyházakkal egy napon ünnepelhesse Krisztus feltámadásának ünnepét – írta a Corriere della Sera című olasz lap szombaton, az egyházfőt idézve.

 
A hvg.hu szerint az egyház hajlandó meghatározni egy fix dátumot a húsvétnak annak érdekében, hogy az ünnepet egy napon tarthassa az összes keresztény, legyen az katolikus, protestáns vagy ortodox – közölte Ferenc pápa a lateráni Szent János-bazilikában tartott meditáción.
 
A pápa felhívta a figyelmet arra, hogy a katolikus egyház már VI. Pál pápa óta készen áll erre. Az egyházfő szerint a római katolikus egyház hajlandó megvitatni a témát más keresztény egyházakkal, és ő már tett is erre vonatkozó javaslatot a konstantinápolyi és az orosz pátriárkának.
 
„Találkozik egy katolikus és egy ortodox, és azt kérdik egymástól: a te Krisztusod már feltámadt? Az enyém majd jövő vasárnap” – mondta Ferenc pápa.
 
Az eltérő naptárak miatt viszonylag ritka alkalomnak számít, hogy a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak ugyanabban az időpontban ünneplik a húsvétot. Ugyanis a nyugati kereszténység a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett gregorián naptárt követi, míg a keleti, ortodox egyházak megtartották a Julius Caesar nevéhez fűződő Julián-naptárt. Ebből adódóan a húsvét időpontja akár öt héttel is eltérhet egymástól a kereszténység két nagy ága között. 
 
A 20. században 26-szor fordult elő az időpontok egybeesése, a 21. században pedig 31-szer lesz, miközben az egyidejű ünneplést sokan a keresztény egység szimbólumának tekintik. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik-negyedik húsvét esik egybe a két században. 
 
A nyugati kereszténységben a húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnap és hétfő. Naptári időpontja ezért minden évben eltérő, március 22. és április 25. közé eshet. Az ortodox keresztény egyházakban ennél bonyolultabb a számítás, és azt más naptár alapján is végzik.
 

Összesen 32 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Anti Komcsi
2016. október 15. 01:59
Húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe. Hagyni kell minden felekezetet ünnepelni saját szokás szerint.
Tintamin
2016. március 25. 09:53
II. János Pál sem volt semmi, de ez a pali mintha tényleg érezné, hogy kurvamessze van az egyház az élettől. És tesz is érte, hogy ne így legyen..
Fahrenheit 451
2016. március 25. 09:52
a pápa a római katolikus egyház feje, ezért katolikusokra vonatkoznak a pápai intézkedések. akinek nem tetszik, az máshogy csinálja, ahogy a két szín alatti áldozást.
Akitlosz
2016. március 25. 09:51
Ja, ez a mozgó ünnep amúgy is amolyan pogány dolog, napéjegyenlőség, meg telihold, csupa pogány dolog. Igaz, hogy a húsvétnak eleve nincsen semmi köze a kereszténységhez. Az egy germán termékenységi és tavasz ünnep Ostara istennő ünnepe. EZÉRT tartják, akkor, amikor.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!