A Nemzetgazdasági Minisztérium a 110 milliárd forintos zárolást – amely főként kiadásokat tartalmaz – a minisztérium elővigyázatosságból hozta meg, amelyet az év végén a makrogazdasági adatok fényében feloldhat – jelentette be Banai Péter Benő.
A kormány az Európai Bizottság véleményétől függetlenül döntött az óvatossági intézkedésekről, a 110 milliárd forintos zárolás feloldásáról vagy a zárolt összegek törléséről a kabinet várhatóan az év utolsó hónapjaiban fog dönteni a makrogazdasági, államháztartási adatok alapján – írta egyik válaszában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államháztartásért felelős államtitkára a tárca hétfői online sajtótájékoztatóján. Banai Péter Benő ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy az év végén feloldják-e a zárolást, ha a GDP-hez mérten 2,9-es értéknél is alacsonyabb deficitszám jönne ki.
Az államtitkár azt válaszolta: az elmúlt hetekben publikálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legfrissebb inflációs adatokat és a kormány döntött a közmunka-program kibővítéséről. A most meghozott intézkedések azért minősülnek elővigyázatossági lépésnek, mert jórészt kiadások zárolását tartalmazzák, amelyek döntés esetén az év végén feloldhatóak – tette hozzá.
Egy másik kérdésre, amely szerint Lázár János hétfői sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a vidék munkahelymegtartó képességének növeléséhez az agrártámogatási rendszer átalakítása mellett 2015-2016-ban adópolitikai intézkedések is társulnak, azt írta: a kormány adópolitikájának mindig is különösen fontos eleme volt a magyarországi humántőke megfelelő kihasználtságának elősegítése. Ehhez biztosította a kabinet a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkaerőpiac rugalmasságát, a gazdasági céloknak megfelelő képzést, illetve azt, hogy a munkaerőköltség arányos legyen az elvégzett munka értékével. Ezeket az elveket a kormány a jövőben is követni kívánja, konkrétumokat az ősszel az Országgyűlés elé terjesztendő adózási törvénycsomag tartalmazza majd – válaszolta Banai.
Arra a felvetésre, hogy mai napig a kormány mekkora összeget költött el a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékból és mekkora összeg maradt még a 113 milliárd forintos általános tartalékból az év hátralévő részében, azt válaszolta: a mai napig 47 milliárd 189 millió forint átcsoportosításáról született döntés. A kormány nemrég határozott arról, hogy a 113 milliárd forintos előirányzatból 20 milliárd forintot zárol. Ennek megfelelően közel 46 milliárdos keret áll még a kabinet rendelkezésére – írta válaszában Banai, majd hozzátette: a központi költségvetés első félévi folyamatai nem adnak okot aggodalomra, a korábban vártnál is alacsonyabb infláció, az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések alapján egyes uniós projektek nagyobb arányú hazai finanszírozása és a közmunka-program kibővítése miatt döntött a Kormány az óvatossági, takarékossági intézkedések mellett. Ezek a lépések mind a 3 százalék alatti hiánycél biztonságos elérését, mind az adósság stabil csökkenését szolgálják. Az alacsonyabb állami kiadás alacsonyabb finanszírozási igényt, így kisebb államadósságot eredményez – emelte ki válaszában Banai Péter Benő.
A TISZA Párt elnöke „céljai elérése érdekében mindenkin keresztül gázolva a magyar nyugdíjasokat emberi méltóságában sérti meg” – mutatott rá korábban az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke.
A Fidesz az egyetlen olyan politikai közösség, amely az Alföld fejlesztését fontosnak tartotta az elmúlt harminc évben – mutatott rá a miniszter.
A kormányok elkezdtek foglalkozni a bitcoinnal, így nem meglepő, hogy az árfolyama november közepén 36 millió forint közelében is járt. A világ legnépszerűbb kriptovalutáját a nagybefektetők mellett néhány állam is felfedezte tartalékként.
Az idő gyorsan fogy, az új német kormánynak a gazdaság megmentése érdekében a legrettegettebb tabunak, az adósságféknek kell nekimennie. Ehhez azonban alkotmánymódosításra lesz szükség. A cél mindenképpen szentesítené az eszközt.
A legújabb magyar sikerekről a pénzügyminiszter számolt be.
Megállapodást hozott az e heti egyeztetés a munkáltatók, a szakszervezetek és a kormány között.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
