Politikai válság Romániában: a magyargyűlölő politikusok megóvták az Alkotmánybíróság döntését
George Simion beadványában azt állította, hogy az Alkotmánybíróság (CCR) december 6-i döntése rendkívül veszélyes precedenst teremt.
Az Alkotmánybíróság szerdai határozatában megállapította: a Magyar Művészeti Akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészet szabadságára vonatkozó alkotmányos követelménnyel, mert az MMA-nak, mint köztestületnek csak azok lehettek tagjai, akik korábban az MMA, mint civil szervezet tagjai voltak. A testület szerint az alkotmányból nem vezethető le ez a kizárólagos követelmény.
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szervezetének, összetételének meg kell felelnie a művészeti szabadság alkotmányos értékének – mondta ki szerdai határozatában az Alkotmánybíróság. A testület azt is megállapította, hogy az akadémiát köztestületté nyilvánító törvény nem áll teljesen összhangban a művészeti alkotás szabadságát biztosító semlegesség és pluralizmus követelményével.
Az MMA ügyében az ombudsman fordult az Ab-hez, mert álláspontja szerint az állami semlegesség követelményét sérti, hogy az MMA – mint köztestület – alakuló ülésén csak azok vehettek részt, akik a Magyar Művészeti Akadémia – mint 1992 óta működő civil szervezet – tagjai voltak 2011. január 1-jén.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban az Alaptörvényből nem vezethető le, „hogy az MMA-t, mint köztestületet kizárólag a Magyar Művészeti Akadémia egyesületből kellene létrehozni. Pusztán az elnevezés azonossága ezt a kizárólagosságot nem jelentheti.” A határozat indokolása szerint „az MMA jogállami, alkotmányos intézmény, a művészet szabadságának »intézményes« kiteljesítője és védelmezője. Ugyanakkor ez nem zárja ki azt, hogy a köztestület megszervezése, tényleges létrehozása során ne lehetne felhasználni egy már létező civil szervezet – akár egy egyesület – tagságát, kapcsolatrendszerét, vagy akár infrastruktúráját is.”
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményt fogalmazott meg, jogszabályt nem semmisített meg, mert a köztestület már működik, újabb jogviszonyok keletkeztek, a kifogásolt jogszabályi rendelkezés akár visszaható, akár jelen idejű megsemmisítése pedig a jogbiztonság sérelmét idézné elő.