Közbiztonságot kér számon az MSZP, közszolgálati elszegényedést emleget az LMP, kiterjesztené a rezsicsökkentést a Jobbik, minimálbért emelt a Fidesz: erről szóltak a frakciók képviselői napirend előtt. Az MSZP szerint a Fidesz közbiztonság helyett saját elitgárdát épített.
Tóbiás József (MSZP) szerint a Fidesz becsapta a választókat, mivel 2010 tavaszán azt ígérte, két hét alatt rend lesz, a rendőrök jó fizetést kapnak, 2013 őszén azonban szembe kell nézni azzal, hogy három év is kevés volt az eredmények felmutatására. Hozzátette: a fideszes vezetők a saját elitgárdáik megszervezésével voltak elfoglalva, miközben a rendőrségre vár a tömeges elszegényedésből adódó problémák kezelése, példaként a hajléktalanokkal, a zugárusokkal szembeni fellépést, a közmunkaprogramokban való szerepvállalást említette. Értékelése szerint a rendőrségnek az elmúlt három és fél évben a pénzbehajtás volt a legfőbb célja, a valódi bűnüldözésre nem igen maradt ideje.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a szocialistáknak köszönhetjük, hogy már nemcsak a kisállathatározóból ismerjük a sün szót. Az előző kormány szemére vetette, hogy hagyta megtartani a becsület napi rendezvényeket, a Magyar Gárda demonstrációit, miközben a jelenlegi kormány ezeket visszaszorította. Hozzátette: 3200 rendőrt vettek fel, szigorították a büntető törvénykönyvet, az életpályamodell egy részét elindították. A Vizoviczki-üggyel kapcsolatban megjegyezte, 23 éves tabukat döntöttek le, amikor felléptek a rendőrség és az alvilág összefonódása ellen.
Vágó Gábor (LMP) szerint megindult a közszolgálatban dolgozók elszegényedése, veszélybe került a megélhetésük. Egy 48 éves kormánytisztviselő levelét idézve közölte, 2008 óta nem emelték az illetménylapot, a pótlékokat pedig elvették. Mint mondta, az ebben a szférában dolgozók bérének reálértéke az elmúlt években 20 százalékkal csökkent. Kitért arra, hogy a közszférában soha nem látott együttműködés jött létre a szakszervezetek között, sorra jönnek létre sztrájkbizottságok.
Rétvári Bence elmondta, hogy több európai országban kirúgások vagy radikális bércsökkentés volt a közszférában, ezzel szemben Magyarországon igyekeztek megőrizni a közszférákban dolgozók bérét, helyette bevezették a bankadót, az Erzsébet-programmal is próbáltak segíteni nekik. Valóban 2008 óta nem emelkedett az illetményalap, de az egészségügyben dolgozóknak és a pedagógusoknak még régebb óta nem változott a fizetésük, ezért úgy gondolták, náluk kezdik a béremelést – hangzott el.
Spaller Endre (KDNP) a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzésről beszélve elmondta, nemcsak a közmunkások bérére, hanem a képzési programok folytatására is megvan a fedezet.
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára felhívta arra a figyelmet, hogy november 1-jétől 200 ezer ember lép be a közfoglalkoztatásba, ebből 100 ezer embernek biztosítanak képzési lehetőséget. A képzések hétfőn elindultak – folytatta –, reményeik szerint december 16-ig beindul az összes.
Apáti István (Jobbik) úgy fogalmazott, új területeket kell meghódítani a rezsicsökkentés frontján. Elmondta, a fővárosban a díjbeszedést nem közvetlenül a közszolgáltatók végzik, ennek jelentős pluszköltségei van, amit továbbhárítanak a fogyasztókra. Ezért kezdeményezte a reprivatizációt, vagy hozzanak létre egy új, nonprofit, kizárólag állami tulajdonban lévő társaságot. Az ellenzéki képviselő szigorúbb karbantartási kötelezettséget írna elő a vezetékek esetében a szolgáltatóknak. Szólt arról, hogy számos panasz érkezett hozzá, a földgáz nem megfelelő fűtőértéke miatt.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felidézte, hogy a kormány intézkedéseit követően idén, két lépcsőben összesen 20 százalékkal csökkentek az energiaárak, az egyéb közművek ára tíz százalékkal csökkent, ez pedig azt jelenti, hogy 220-230 milliárd forinttal csökkentek a magyar családok terhei. Mint mondta, a rezsicsökkentéssel összefüggő törvények szigorúan szankcionálják minőségi követelmények ellen vétő szolgáltatókat.
Patay Vilmos (Fidesz) a minimálbér emeléséről született hétfői megállapodással kapcsolatban közölte, 2010 óta a kormány eddig 24 500 forinttal emelte a minimálbért, nagyobb mértékben, mint a baloldali kormányok összesen. Ismertette, jövőre a minimálbér 98 ezerről 101 500 forintra, a szakmunkás bérminimum 114 ezerről 118 ezer forintra emelkedik. Véleménye szerint 3,5 százalékos emeléssel, amely meghaladja a jövőre várt 2,4 százalékos inflációt, javulhat a polgárok reálpozíciója is. Patay Vilmos szerint a kormány mindent megtette a kiskeresetű családokért, ennek ellenére Bajnai Gordon 32 ezer forinttal csökkentené a minimálbért.
Czomba Sándor államtitkár válaszában úgy értékelte, hogy egy lélektani határt lép át a minimálbér jövőre; a kormány a munkáltatókkal és a munkavállalókkal közösen hozta meg a döntést. Beszélt arról, hogy a minimálbér meghatározásánál az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy hitelből finanszírozzák azt, hanem valódi teljesítmény álljon mögötte.
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Eckü segítette a bizonytalanok döntését.
A miniszterelnök véleményt formált a Puzsér Róbert által szervezett „Rendszerbontó nagykoncertről” is.
Az Index által közölt videóból pedig kiderült, hogy a koncertekről távozók választási plakátokat rongáltak meg és gyújtogattak is.
A ráeső részt Orbán Viktor miniszterelnök is teljesíti.
Nem is vártunk mást a „rendszerváltóktól”.
Bencsik János országgyűlési képviselőjelölt egy sokatmondó montázst közölt Puzsérék rendezvényéről.
A magyar külpolitika sikereiről és a választásokba való nemzetközi beavatkozási kísérletekről is beszélt a Hetek podcastjában a Fidesz kampányfőnöke, a miniszterelnök politikai igazgatója. J.D. Vance amerikai alelnök látogatása szerinte alapjaiban cáfolta meg az ország elszigeteltségéről szóló narratívát.
