Elárulta a MÁV főigazgatója, mi lesz a vasútállomásokkal
Fekete Zoltán kijelentette, első a közlekedési, a vasúti funkció megtartása, ennek rovására fejleszteni nem lehet, de a helyi közösségek ellenében sem.
Az Európai Bíróság friss döntése szerint vis maior esetén is fennáll a közlekedési cégek kártérítési felelőssége. A döntés a MÁV-ot is érintheti, amely a tavalyi évben több, mint hatmillió forintot fizetett ki az utasoknak a késések miatt.
Az Európai Bíróság döntése kimondja: egy-két óra közötti késés esetén a menetjegy árának negyede, ennél hosszabb késés esetén a fele jár vissza az utasoknak kártérítésként. Ez alól a vis maior helyzetek ‒ például szélvihar, vagy hófúvás ‒ sem jelentenek kivételt, írja a Népszava. A bíróság egyúttal azt is kimondta, hogy egyik társaság sem foglalhat olyan záradékot a szállítási szerződési feltételei közé, amely révén kijátszhatná a bírósági határozatot.
A MÁV jelenleg csak a feláras vonatok, vagyis az IC-k és a (most már) pótjegyköteles sebesvonatok legalább félórás késése esetén fizeti vissza a jegy árának egy részét, ez azonban nem érvényes a vis maior helyzetekre. A tavalyi évben mintegy hatmillió forintot fizetett ki a társaság ilyen kártérítésekre ‒ olvasható a Napi-hu-n. A döntés így valószínűleg a MÁV ezen gyakorlatának átalakítását is igényli majd.