A DK az ombudsmanhoz fordul a kötelező hit- és erkölcstan ügyében

Németországban a Szövetségi Alkotmány megszabja, hogy az állami iskolákban is kell vallást oktatni, és ugyanez a helyzet Dániában is.

kétszer kettő mindig négy, akárki, akármilyen meggyőződéssel tanítja is. A vallási jelképek, és a vallásos nevelés feltűnése időről időre nagy vihart kavar a felekezethez nem tartozó szülők körében, akik az iskolán – a tananyag megfelelő továbbadásán túl – leginkább a világnézeti semlegességet kérik számon. De mi az a világnézeti semlegesség, és meg lehet e egyáltalán felelni ennek az elvárásnak? „Négy évig Görögországban jártam iskolába, ez pont az általános iskola felső tagozatára esett. A mi családunk nem kifejezetten vallásos, bár a testvéreim és én is meg vagyunk keresztelve.” – meséli a most 18 éves Zsófia. „Először nagyon furcsa volt, hogy az évnyitón papok szentelik fel a tantermeket, és minden reggel közösen imádkozik az évfolyam. Én nem tudtam még görögül imádkozni, és nem éreztem volna szívből jövőnek az sem, ha a többiekkel együtt keresztet vetek ima közben. Ezért megkértem az osztályfőnökömet, hogy nekem ezt ne kelljen csinálni. Nem volt belőle gond egyáltalán.” A megengedők Nem Görögország az egyetlen hely Európában, ahol a világi iskolákban is kötelező hittan-oktatás van. Németországban például a Szövetségi Alkotmány megszabja, hogy az állami iskolákban is kell vallást oktatni, és ugyanez a helyzet Dániában is. (Igaz ugyanakkor – és ez lényeges! - hogy a hittan anyagot nem az egyházak állítják össze, és hagyják jóvá, hanem a parlament, hasonlóan a többi tantárgy anyagához.) Ehhez hasonlóan Nagy-Britanniában is vallási tájékoztatási kötelezettsége van a világi iskoláknak." Hoppá!

Európában hazánk az egyetlen ország, ahol a fiatalok tizennyolc éves korukig egyáltalán nem tanultak erkölcsi, etikai kérdésekről folyamatosan, kötelező, szervezett közoktatási keretek között. Ezen kívánnak változtatni most. Hogy "európai ország" legyünk. Kötelező hittan és/vagy erkölcstan van: Mi a helyzet a Európában? Természetesen az új NAT-ot kimunkáló szakemberek és szakpolitikusok joggal hivatkozhatnak arra, hogy márpedig ez a miénknél régebbi demokráciákban is hasonlóképpen van. De pontosabban hogy is van? Abban a tekintetben hogy mennyire fontos tényező egyfelől az ember, az erkölcs és a társadalom, másfelől a vallásismeret és a hittan, az európai országok tanterveiben, iskolaügyében, oktatási-nevelési koncepcióiban és gyakorlatában rendkívül tarka kép tárul elénk. Olybá tűnhet, mintha eléggé különböző történelmi korszakokat és kultúrákat képviselnének az Európai Unió országai. Egy biztos, ebben a tekintetben a pedagógiai praxisból  legalább is elsőre  eléggé nehéz uniós alapelveket kiolvasni. Ráadásul jó néhány országon belül sem egységes a gyakorlat; nem csak az állami, a különböző vallású és felekezetű egyházi, az alapítványi és magániskolákban eltérő a helyzet, hanem különböznek az elvek és gyakorlatok az adott ország különböző tartományaiban, de még sok helyütt az azonos iskolatípus egyes iskoláiban is (Kosová, 2005, Hanesová, 2006, Korim, 2008, Fridrichová, 2008). 2009-ben a következő változatokkal találkozhattunk: A típus: fontos jegye a kötelező hittan. A1 típus: a kötelező és domináns hittannak egyfelől nincs alternatívája, másfelől az egyéb tematikák csak másodlagosan (csak egy-két évfolyamon, kis óraszámban, nem kötelezően) jelennek meg (Málta és Horvátország). A2 típus: a kötelező hittannak nincs alternatívája, de a tantervekben erőteljesen képviselve van a társadalmi és a polgári tematika (Görögország, Írország, Olaszország, Spanyolország). Tipikus formáció a komoly mértékben vallásos és katolikus országokban. B típus: jellemző jegye a kötelezően választható hittan és alternatívája. Természetesen nagy különbségek tapasztalhatók abban a tekintetben, hogy a tanulók mekkora hányada választja a kötelezően választható tárgyak egyikét-másikát. B1 típus (a leggyakoribb): a kötelezően választható hittan alternatívája az etika, a többi tematika másodlagosan, gyengén jelenik meg (Belgium, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Németország, Szlovákia). Tipikus formáció Közép-Európában. B2 típus: a kötelezően választható hittan alternatívája az etika, de ezen kívül erőteljesen megjelenik a társadalmi és a polgári tematika is (Ausztria, Luxemburg, Románia, Szlovénia). B3 típus: a kötelezően választható hittan alternatívája az etika, de ezen kívül erőteljesen megjelenik a társadalmi és a polgári, valamint vallási tematika, (Anglia, Finnország, Portugália). B4 típus: a kötelezően választható hittan alternatívája a semleges Vallásismeret (Észtország, Lettország). C típus: jellegzetessége a társadalmi és a polgári tematika erőteljes megjelenése. C1 típus (ez is eléggé gyakori): a társadalmi és polgári tematikán kívül hangsúlyosan megjelenik az erkölcsi és a vallási tematika is (Dánia, Franciaország, Hollandia, Norvégia, Svájc). Tipikus formáció Nyugat- és Észak-Európában és protestáns országokban. C2 típus: a társadalmi és polgári tematikán kívül hangsúlyosan megjelenik a vallási tematika (Ciprus és Svédország). C3 típus: a társadalmi és polgári tematikán kívül hangsúlyosan megjelenik az etikai tematika (Bulgária). C4 típus: a társadalmi és polgári tematika domináns (Oroszország, Románia). D típus: mind a hittan, mind különböző alternatívái szabadon választhatók (Szerbia).

Mondjuk arról is nyilatkozik a szükő vagy a gyerek, hogy melyik szakkört kívánja látogatni a nebuló. Ott is van lista! /"Ó, Irgalom Atyja ne hagyj el"/. Még jelenléti ívet is vezetünk, sőt minden dolgozót belistázunk az OEP-be egy nyomtatványon keresztül! Az e-mail címünket is listázhatja az, akinek levelet küldünk. Bolond ez a világ!