Az iskolában kellenek szabályok. Ám nem e szabályok korlátozzák a polgárok egyenlő alkotmányos szabadságjogait, hanem az alkotmányos kereteknek kell korlátozniuk az iskola szabályát.
„Tudomásom szerint a rendszerváltás óta sehol nem vitatták meg komolyan az egyetemi autonómiával kapcsolatos oktatói, kutatói és nem utolsó sorban hallgatói szabadságjogok kérdéseit. Márpedig, ahogy egy régi amerikai bíró leszögezte egy középiskolás tiltakozó akciója nyomán, senki sem veszíti el alkotmányos jogait az iskola kapujában. Az iskola nem teszi helyesen, ha tulajdonosi pózt öltve olyan szabályokat hoz a tantermekre, folyosókra és létesítményeinek különféle területeire, amelyek nem veszik tekintetbe megfelelően például a felnőtt és a nem teljesen felnőtt polgárok szólásszabadságát, sajtószabadságát, gyülekezési szabadságát.
Az iskolaigazgatók és dékánok viszont úgy járnak el néha, mint ama egykori alabamai rendőrkapitány, aki váratlanul betiltotta Martin Luther King két napra rá meghirdetett békemenetét Birmingham városában, hogy aztán rásüsse a jogsértés, az »engedetlenség« vádját az erőszakmentes demonstráció kérelmezőire.
Fordítva ülünk a lovon. Az iskolában kellenek szabályok. Ám nem e szabályok korlátozzák a polgárok egyenlő alkotmányos szabadságjogait, hanem éppen az alkotmányos kereteknek kell korlátozniuk az iskola, például az egyetem minden indokolt szabályát. Hogy miként lehet könnyű, nehéz és egészen szélsőséges esetekben meghatározni a szabályok helyes területét, nos, erről az öregebb demokráciákban régóta folyik vita. Csak helyeselni lehet ennek kibontakoztatását a volt kommunista országokban is. Ezen belül lényeges, de szerintem nem a leglényegesebb kérdés azoknak a jelképes törvénysértéseknek, engedetlenségeknek a megfontolása, amelyekkel a polgár – vélt vagy valóságos igazától vezettetve – szándékosan, nyíltan és szembetűnően túllép a jogok és a jog mezsgyéjén. A helyes törvénysértés eszméje, valljuk be, nem hangzik ígéretesen. Valóban, nagyon sok háttérfeltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy egy kicsit is megértően fogadják az ilyesmit a törvénytisztelő polgárok. Biztosan nincs demokrácia azonban abban az országban, ahol holmi előzetes bejelentések ürügyén nem lehet akadálytalanul megvitatni pro és kontra bármely törvénysértés indokait.”