Alkotmány: túlszabályozott működés

„- Az alkotmány értékválasztást tartalmazó szakaszában lesz utalás Istenre, vagy bármely más transzcendens létezőre?

- A magyar kultúrában, erkölcsünkben, értékrendünkben meghatározó a keresztény kultúrkör; akkor is, ha jól tudjuk, a honfoglaló magyarságnak megvolt a maga hitvilága. A Szent István-i államalapítás óta keresztény Magyarországról beszélhetünk, a keresztény értékekre, műveltségre történő utalás része lehet a z alkotmány bevezetőjének, nem hinném, hogy ez bárkit sértene. De világossá kell tenni azt is, hogy Magyarországon senkit sem érhet semmilyen megkülönböztetés a világról alkotott másféle elképzelései, ha úgy tetszik hite, vallása alapján. (...)

- A fékek rendszerén belül a kormányoldal azt tervezi, hogy mindazon kérdések elől elzárja az Alkotmánybíróságot, amelyekről népszavazás sem írható ki.

- Nem állítható pontosan párba az Alkotmánybíróság jogköre és a népszavazási kérdések köre, Az előbbi jogi, tudományos érvek mentén dönt, a népszavazással hozott döntések pedig a tapasztalatok szerint sokszor érzelmi alapon, politikai nézetek alapján születnek. Vitathatatlan, hogy az alkotmánybírák tudása az állam működéséről, az alkotmányos rendről megkérdőjelezhetetlenül magasabb szintű, mint a jogilag képzetlen állampolgárok tudása. Az Alkotmánybíróság jogköre és a népszavazás jogköre tehát nem esik teljesen egybe. Úgy vélem, hogy népszavazásra olyan szimbolikus jelentőségű kérdések megválaszolásakor van szükség, amelyekre a tudomány nem tud választ adni, vagy többféle választ ad. Ilyenkor a közösség egészének kell felelősen döntenie.” (MNO)