Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Az LMP siralmassá vált, hogy nem bojkottálta a kis pártokat diszkrimináló önkormányzati választásokat.
„A szocialisták amúgy örülhetnek, hogy néhány végvárukat megtarthatták, a gond csak az, hogy ezzel a nagyon is relatív kis győzelemmel az a megújulás, belső „rendszerváltás” maradhat el, amelynek szükségességét mostanában éppen Gyurcsány Ferenc hangsúlyozza. Ha ez nem történik meg, akkor a következő országgyűlési választásokra egészen biztosan a Jobbik lesz a Fidesz váltópártja, nem pedig az MSZP. Vagy az LMP, amely nem annyira vasárnapi eredményével vált siralmassá, hanem azzal, hogy nem bojkottálta a kis pártokat diszkrimináló önkormányzati választásokat, és ezzel legitimálta a lépést.
Furcsa, hogy most a miniszterelnök úgy értékeli, „aki elment, felhatalmazást adott, aki otthon maradt, engedélyt adott a munkánk folytatására”, miközben egy nappal korábban még azt üzente: »Aki otthon marad, nem tud bennünket segíteni, sőt, saját magán sem tud segíteni.« Most akkor hogyan döntött, kin segített az, aki otthon maradt? Ellehetetlenülő politikai alternatívák, demokráciát szűkítő, szabad választásokat érintő manipulatív törvénymódosítások idején nem él a régi képlet, miszerint aki elmegy, aktív demokrata, aki otthon marad, tespedő apolitikus. A távolmaradók egy része nyilvánvalóan a május óta tapasztalható egész pályás letámadás ténye és módja ellen is protestált (miközben persze otthon maradtak a tényleges antipolitikusok és apolitikusok is).
Egy biztos: Kompország most legalább 2014-ig átment narancssárgába, kormány és önkormány egy nyelvet beszél. Csak legyen mit mondaniuk.”