Barkácsolt elméletek

Az inflációt mindannyian tapasztaljuk, akár értünk a közgazdasághoz, akár nem, így nem csoda, hogy mindenkinek megvan a maga elmélete arról, miért drágulnak ennyire az árak az utóbbi időben. Az alkalom szülte gazdasági szakértők okolják a covidot, az orosz–ukrán háborút, az ársapkákat, a rezsicsökkentést, s hibáztatják a kormányt a gazdaságpolitikájáért, illetve mindezt együtt is vélik a háttérben vérmérséklet szerint. A barkácsolt elméletek azonban gyakran nélkülözik a valóság ismeretét, amely az infláció esetében sem egyszínű: amíg ugyanis valóban uniós átlag feletti inflációt tapasztalhatunk több szegmensben, addig a rezsi területén és néhány alapvető élelmiszer tekintetében nem szabadultak el az árak, a fogyasztók nagy részét védi a szabályozás az ugrándozó piaci ártól és az ebből fakadó extra terhektől.

Egyesek szerint a rezsivédett energiaár semmit nem jelent, ők az utóbbi hetekben arra hívják fel a figyelmet: a gázár ma alacsonyabb, mint a háború kitörésekor. Értelmezésük szerint a kormány végül is lenyeli a piaci ár és a hatósági ár közötti különbséget. Valamiért kevésbé lehetett hallani ugyanezen szakértők aggodalmát akkor, amikor az árfolyam éppen a másik irányban tért el a megszabott szinttől. A szabadpiaci energialottóra aligha fizetnének be a magyarok csak azért, hogy alátámasszák a szakértők véleményét, ahogy a leginkább rászorulók sem vállalnák annak a kockázatát, hogy az étkezés és a fűtés között kelljen dönteniük.