Folyamatos támadás alatt a szuverenitásunk – interjú Tuzson Bence igazságügyi miniszterrel
Mi várható a soros elnökségtől az igazságügy területén? Mit gondol az uniós vitákról? Mit tehetünk Európa és hazánk versenyképességéért?
Dolgozunk a rendszer finomhangolásán, új elemek is megjelenhetnek a már meglévők mellett – mondja az új családügyi államtitkár, aki első interjúját a Mandinernek adta.
Novák Katalin Facebook-posztjából tudtuk meg, hogy a továbbiakban ön felel a családokért. Miért esett önre a választás?
Még pénzügyminisztériumi államtitkárként szoros munkakapcsolatom volt Novák Katalinnal, mert a családok biztonságának garantálása pénzügyi kérdés is. Többek között együtt dolgoztunk a családi otthonteremtési kedvezmény megalkotásán.
A felkérés azonban váratlanul ért: éppen babakocsival sétáltunk a kislányommal, amikor telefonhívást kaptam Csák Jánostól. Elmondta, hogy a miniszterelnök felkérte a tárca vezetésére, amelyhez három fontos portfólió fog tartozni, és ebben a családügy irányítása kapcsán gondolt rám. Habár később terveztem a visszatérést a munka világába, a családommal egyeztetve úgy döntöttem, hogy elvállalom a megtisztelő felkérést.
Mivel győzte meg a tárcavezető?
Csák János az üzleti élet számos területén ismert és megbecsült szakember, így különösen jólesett, amikor elmondta, hogy a korábbi munkámban elért eredmények alapján szeretné, ha a magyar családok ügye a jövőben is egy tapasztalt szakember kezében lenne, aki mellesleg maga is családanya. A gondolatai – miszerint a magyar jövő a magyar családokra épül, és pont ebben a feladatkörben képesnek kell lennünk családbarát módon dolgozni – segítettek meghoznom a döntést.
Ha már régi szerep: a pénzügyek után nem túl nagy váltás a családokért felelni?
A gyermeknevelés gyakorlati tapasztalatokkal vértezi fel a szülőket, és magam is racionális gondolkodású, megoldásorientált édesanya vagyok. Korábbi pénzügyesként jó barátságban állok a számokkal, amit az új feladatom során is tudok kamatoztatni. Szeretném a számokat a jövőben is úgy alakítani, hogy az a magyar családok előnyére váljon, és a lehető legtöbb juttatást nyújthassuk nekik. Az a feladatom tehát, hogy – különösen most, a háború okozta gazdasági nehézségek közepette –
a családtámogatások fenntartásával biztonságot adjunk a családoknak, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen, a családok kiszámítható környezetben, saját tulajdonú otthonban nevelhessék őket, és a gyermekvállalás ne járjon anyagi hátránnyal.
Az új kormányban a terület visszakerült államtitkári szintre. Ezek szerint kisebb súlya lesz a családpolitikának a mostani ciklusban? A háború miatti gazdasági válság hogyan befolyásolja a további terveket?
A köztársasági elnök óriási lelkesedéssel és szenvedéllyel végezte a munkáját a miniszteri kinevezése előtt államtitkárként is, eredményei önmagukért beszélnek. A magyar családok mindig a kormányzati politika fókuszában állnak. A kabinet elsődleges célja, hogy fenntartsa, bővítse a családtámogatásokat, és garantálja a családok békéjét és biztonságát. Csák János nem véletlenül nevezte a tárcáját a jövő minisztériumának, hiszen az itt jelen lévő szakterületek – közöttük a családpolitika – a jövő zálogai.
Változnak-e az eddig ismert családtámogatási konstrukciók? Lesznek-e új elemek vagy olyanok, amelyek megszűnnek?
A kormány, ahogyan egy család, hosszú távban gondolkozik, ezért amit eddig biztosítottunk, azt nem vesszük el. A már benyújtott 2023-as költségvetési törvényjavaslatból is látszik, hogy a családtámogatásokra fordított összegek tovább nőnek. A családtámogatási rendszert megvédjük, hiszen bevált eszközökről van szó, amit a számok is igazolnak: a babaváró támogatást 2019 óta már 223 ezer család, a csokot 2015 óta 225 ezer család igényelte. Az otthonfelújítási támogatás lehetőségével 2021 óta már több mint 163 ezer család élt, a nagycsaládosok autóvásárlási kedvezményét 38 ezren igényelték. Dolgozunk a családtámogatási rendszer finomhangolásán, elképzelhető, hogy új elemek is megjelennek a már meglévők mellett. Ha még hatékonyabbá tesszük a rendszert, a mutatószámok – például a termékenységi ráta, a házasságkötések vagy a születések száma – is tovább javulhatnak majd.
Fontosak a támogatások, de mit tud kezdeni a kormány azzal, hogy egyre inkább kitolódik a gyermekvállalás?
A gyermekvállalás időbeli kitolódása általános jelenség az egész fejlett világban, olyan trend, amely a megváltozott társadalmi viszonyokkal is összefügg. Nyilvánvaló, hogy a gyermekvállalás a családok ügye; a mi feladatunk az, hogy kiszámítható környezetet teremtsünk, amely elhárít minden anyagi akadályt a családalapítás elől, és arra ösztönözzük őket, hogy az első baba minél előbb megszülessen, hiszen így nagyobb eséllyel vállalnak majd újra gyermeket.
Sokan bírálják, hogy vannak, akik csak az anyagi előnyök miatt házasodnak, ezzel pedig bekerülnek az adósság és esetleg egy rossz kapcsolat csapdájába.
A kormány a családtámogatások egy részét a házassághoz és a megszületett gyermekhez köti, hiszen a családok jelentik a jövőt. Lehet, hogy voltak olyanok, akiknek már volt gyermekük, és a támogatásokat követően házasodtak össze, de a cél ettől még helyes: meghozni az emberek kedvét ahhoz, hogy házasságot kössenek, mivel a számok azt mutatják, hogy biztos alapokon, házasságban több gyermek születik.
A kritikusok szerint a látványos családvédelmi intézkedések nagyrészt olyan támogatások, amelyek a jómódúakat gazdagítják tovább.
A mi elvünk az, hogy aki képes rá, munkából tartsa el a családját. A segélyezés helyett a munkára ösztönző intézkedések eredményei már most is látszanak, hiszen csaknem teljes foglalkoztatottságról beszélhetünk. A családtámogatási rendszerünk is ehhez igazodik, hiszen ciklusok óta a munkához kötött családtámogatásokat részesíti előnyben. Aki dolgozik, az igénybe veheti a komplex családtámogatási rendszer számos elemét, de azok is részesülnek belőle, akiknek a munkavállalási képességük részlegesen vagy teljesen korlátozott.
Az ellenzék a családi pótlék emelését ígérte a kampányban, a kormány viszont kifejezetten elutasította az évek során. Ez változhat?
A családtámogatási rendszer egészéből nem lehet a családi pótlékot kiragadni és a többi támogatási formától elszigetelten kezelni. A családközpontú szemléletnek köszönhetően rendkívül sokrétű, célzott és rugalmas családtámogatási rendszert építettünk fel az alanyi jogon járó támogatások mellett. Ráadásul a családok 95 százaléka számára elérhetővé tett adókedvezménnyel sokkal jobban jártak a gyermekes szülők, mint ha a családi pótlékot emeltük volna: egy egygyermekes család akár négyötödével, egy kétgyermekes két és félszer, egy háromgyermekes háromszor több támogatást kaphat így, mint 2010-ben.
A munkába való visszatérés gyermekvállalás után kihívás az édesanyáknak. Az ő helyzetüket hogyan kívánják megkönnyíteni?
Anyaként sokkal jobban átérzem ezt a problémát, mint korábban. Minden országban kihívást jelent a nők visszatérése a munkaerőpiacra. Magyarországon eddig is sok lépés történt azért, hogy megkönnyítsük a helyzetüket, ilyen volt egyebek mellett a részmunkaidő támogatása, karrierközpontok létrehozása, a családbarát munkahelyek megteremtése, a bölcsődefejlesztési program. Ezeket mindenképpen folytatjuk. A család és a munka összhangja gazdaságilag is elengedhetetlen, hiszen ha megnézzük a statisztikákat, azok az országok, ahol a nők könnyebben illeszkednek vissza a munka világába, jobb gazdasági mutatókat tudnak felmutatni.
Visszatérve a termékenységi rátára, előrelépés, hogy tíz év alatt 1,24-ról 1,59-ra emelkedett. Az idei adatok azonban ismét negatív képet festenek: januárban 10, februárban 15, márciusban 11 százalékkal kevesebb gyermek született. Trendforduló van küszöbön, vagy átmeneti visszaesésről lehet szó?
Az, hogy az első negyedéves adat alacsonyabb születésszámot mutatott az előző év azonos időszakához képest, trendszinten nem jelent semmit, hiszen ahhoz hosszabb távon kell vizsgálni a tényeket. Az átmeneti visszaesésben szerepet játszhatott a koronavírus-járvány okozta bizonytalanság és ahhoz kapcsolódóan az oltások is, hiszen kezdetben orvosilag nem volt javasolt, hogy a családalapítás előtt állók vagy a várandós kismamák beadassák a vakcinát, ám később esetükben is orvosszakmai konszenzus született az oltás ajánlásáról. Ne felejtsük el, hogy a 2010-es évek elején Magyarország meglehetősen hátrányos helyzetből indult, a népesség évtizedek óta folyamatosan csökkent, azonban a családpolitikai intézkedéseknek is köszönhetően ez fokozatosan javulni látszik. Az elmúlt években Európában Magyarországon növekedett legnagyobb mértékben a gyermekvállalási kedv, a házasságkötések száma pedig kizárólag nálunk emelkedett az EU-n belül. Továbbra is azért dolgozunk, hogy pozitív példaként járjunk más országok előtt, a vágyott gyermekek szerető, biztonságot nyújtó családban születhessenek meg, és ha felnőnek, továbbadhassák a jó példát a következő generációnak. Ehhez az élethosszig tartó úthoz szeretnénk biztos keretet teremteni a magyar családoknak.
Hornung Ágnes
1980-ban született Budapesten. Jogász-közgazdász, tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen végezte. A Külügyminisztériumban töltött gyakornoki éveit követően, 2004 és 2011 között a PricewaterhouseCoopers Kft.-nél dolgozott adóügyi területen. 2012-től Magyarország állandó EU-képviseletének adóügyi attaséja, 2013 és 2015 között ugyanott pénzügyi tanácsos, gazdasági és pénzügyi csoportvezető volt. 2015 és 2018 között a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkáraként dolgozott. Gyermekeivel otthon töltött évei után, 2022-től a családügyi területet irányítja a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkáraként. Házas, két gyermek édesanyja.
***
Jó úton indultunk el – Novák Katalin a Mandinernek – Konopás Noémi írása a mandiner.hu-n
Fotók: Mátrai Dávid