Kéri Gáspár írása a Mandiner hetilapban.
Az 1852-ben született Mednyánszky László báró a legkevésbé sem tekinthető kora tipikus magyar arisztokratájának – festészetére aktuálisan a kaposvári Vaszary Képtár emlékkiállításán kapunk rálátást. Életét a családi birtok Beckó, valamint Bécs, Budapest és Európa nagyvárosai között ingázva, jellemzően spártai körülmények között élte. Festőművészként olyan egyedi és kivételesen kvalitásos utat járt be, amely méltán emeli a magyar képzőművészet legfontosabb alkotói közé. Művészeti tanulmányait Münchenben és Párizsban végezte, majd egyik alapítója volt a szolnoki művésztelepnek, és dolgozott a Feszty-körkép tájábrázolásain is. Lélektani realizmussal vegyes tájképfestészete túlnő kora konvencióin; vásznain a Tátra havas hegycsúcsai, az Alföld vibráló atmoszférája és a Vaskapu monumentális sziklái egyaránt feltűnnek. Emblematikus csavargóportréival Mednyánszky a sötét hétköznapok közvetlen tapasztalatából merített, középpontba állítva a társadalom perifériájára szorultakat. Az idős mester önként jelentkezett szolgálatra az első világháborúban, ám hadifestőként nem heroikus jeleneteket, hanem a bakák reménytelenségét és kiszolgáltatottságát örökítette meg. A Vaszary Képtárban Géger Melinda kurátori munkájával megrendezett emlékkiállítás ezt a sajátosan humanista életművet világítja meg nyolcvanhat festményen keresztül, melyek köz- és magángyűjteményekből érkeztek Kaposvárra. A tárlat három jól elkülönülő tematikus egységben a tájképekre, a csavargóportrékra és a háborús képekre koncentrál, megmutatva az életmű egyszerre koherens és változatos világát.
Ahogyan ma a közösségi médián keresztül, úgy váltottunk régen üzenetet a képeslapok révén. Használatuk a 19-20. század fordulóján vált tömegessé, különösen a téli ünnepek idején hozta-vitte a posta a gyöngybetűkkel megírt jókívánságokat. A Budavári Palota szabadtéri kiállítása jellegzetes századfordulós darabokkal idézi vissza a régi karácsonyok hangulatát. .
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
A nagyszabású tárlat apropója Munkácsy Mihály születésének 180., halálának 125. évfordulója. A kiállításon a jól ismert művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szerepelt alkotások is szerepelnek. Ezzel nemcsak a Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
Az épület önmagában megér egy látogatást.
Mégpedig a Szépművészeti Múzeum „Munkácsy – Egy világsiker története” című kiállításához.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Behódolás helyett nemzeti érdekérvényesítés. Pindroch Tamás írása.
Pascal Jansen nem tudja feldolgozni a történteket, Dibusz Dénes szerint maguknak kreálták ezt a kínos helyzetet...
