Csak elegánsan!

Van ugye ez a táblázat. Mármint az oltások utáni fertőzési és halálozási adatokat mutató statisztika. Mindenki megkapta a Kormányzati Tájékoztatási Központtól, aki regisztrált. Aztán van, aki így értelmezi az adatokat, van, aki úgy. Na de mi az igazság? Honnan tudjuk, hányadán állunk? Egyáltalán azt, hogy tudunk valamit? Izgalmas kérdések. A jogászoknak különös fontos, hogy tudják, mikor tudnak valamit, mert az ő tudásuknak húsba vágó gyakorlati következményei lehetnek. Szabadságvesztés, pénzbüntetés vagy felmentés. Nagyon nem mindegy.

Hál’ Istennek, már jó régen egy bizonyos Platón nevű, jellemes görög férfiú választ adott ezekre a kínzó kérdésekre. Szerény véleménye szerint, amit Theaitétosz című dialógusában fejtett ki, a tudás nem más, mint igazolt és igaz vélekedés. Egyrészt tudni csak azt lehet, ami igaz. Ha vélekedésünk szerint az Eiffel-torony Párizsban van, ez csak akkor számít tudásnak, ha tényleg ott van. A másik feltétel, hogy a vélekedés igazolva legyen. Arra vonatkozóan, hogy az Eiffel-torony Párizsban áll, elég sok igazolás áll rendelkezésünkre: térképek, fotók, szavahihető beszámolók, saját tapasztalatunk. De miért is kell a tudáshoz az, hogy a vélekedés igazolva legyen? Az iskolában felelő kis nebuló ha nem tudja, hol áll a torony, csak találomra bepróbálkozik Párizs nevével, igazat mond, de vélekedése nincs igazolva, csak ráhibázott a helyes válaszra. Nem mondhatjuk róla, hogy tudása van az adott dologról. Szóval a tudás tényleg igaz és igazolt vélekedés.