Aki megismertette Bartókot Ausztráliával

Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.

A különleges életű és a 20. századi sorsokat jellemzően többször nevet cserélő Alice Carrard kapcsán két dologban lehetünk biztosak: fantasztikus zongorista volt, és ő tanította David Helfgottot, a világhírű művészt is. A földet bejáró magyar származású művésznőről nem sok információt találunk, a legtöbb róla szóló feljegyzést Ausztrália könyvtárai őrzik. Egy hazánkban méltatlanul elfeledett asszonyról beszélünk, akinek munkássága – ha olykor közvetetten is – nagyban alakította a huszadik századi zongoraművészetet.

Alice Carrard Blau Alíz néven egy nehéz sorsú budapesti zsidó család gyermekeként született 1897-ben. Édesapja igen sikertelen bőrkereskedő, anyja zongoratanár volt. Alíz hatévesen kezdett zongorázni tanulni, anyja három év elteltével úgy találta, mindent átadott már a kislánynak, amit tudott, s felvette a kapcsolatot a Zeneakadémiával, ahol Thomán István vállalta az oktatását. Alíz tizenhét évesen, zongoratanári és koncertzongorista-képesítést szerezve fejezte be tanulmányait az intézményben. Ezt követően többek között Bartók Béla és Weiner Leó mellett igyekezett ellesni a szakma fortélyait. Visszaemlékezése szerint a Bartók mellett töltött év nagyban inspirálta őt a hangzás- és kifejezésmódok területén.

Huszonegy évesen kezdte első koncertturnéját, ekkor már Bálint Alízként. Budapesten, Bécsben, majd Európa-­szerte fellépett, később Indiában, Indonéziában és Malajziában is koncertezett. 1937-ben egy maláj turnén ismerte meg későbbi férjét, a szintén európai származású mérnököt, Louis Carrard-t. Esküvőjük után Alíz felvette a nevét, innentől Alice Carrard-ként ismerték. A második világháború kitöréséig férjével és gyermekükkel Malajziában maradtak.