A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés elutasítása idején jelent meg egy figyelemre méltó tanulmány, amely a kisebbségi közösségek létezésének egy lehetséges új paradigmáját vázolja fel.
Sólyom István írása a Mandiner hetilapban.
A kolozsvári Bethlendi András Az „otthonossághoz való jog” mint a kisebbségi létparadoxon jogi feloldása című írásában egy új paradigma megteremtésére tesz kísérletet, bevezetve az otthonossághoz való jog fogalmát. Az Erdélyi Jogélet folyóiratban publikált eszmefuttatás a nemzeti kisebbség jogi kategóriájából származó logikai önellentmondásokra mutat rá: a Pécsi Tudományegyetem jogászdoktorandusza szerint amennyiben a romániai magyar kisebbség jogait továbbra is a kisebbségi jogok eszköztárával próbálják biztosítani, az állandósítja a kisebbségi lét otthontalanságának egzisztenciális terhét, és örökségül hagyja a következő nemzedékeknek.
A szerző az otthonossághoz való jog mibenlétéről azt mondja lapunknak, hogy az otthonosság élménye nem a saját környezetünk ismerőssége, az egyéni szabadságunk függvénye, hanem abban rejlik, hogy a környezetünk számára mennyire értetődik magától jelenlétünk, milyenségünk, törekvéseink. A magátólértetődőség pedig azt jelenti, hogy a sajátos milyenségünk nem figyelemre méltó, közömbösség övezi, tehát reflektálatlan marad – magyarázza.
A kolozsvári magyarok öntudatlanul is kialakítják párhuzamos magyar világukat”
Bethlendi András szerint szociológiai kutatások nélkül is belátható, hogy az emberek öntudatlanul is keresik azokat a kontextusokat, amelyekben az identitásukat meghatározó sajátos jegyek – anyanyelv, etnikai identitás, bőrszín, szexuális orientáltság, vallási, világnézeti meggyőződés – reflektálatlanok maradnak. Romániában például sok esetben identitásmarker az anyanyelv, így a tizenöt százalékos nagyvárosi szórványban élő kolozsvári magyarok öntudatlanul is kialakítják és működtetik az otthonosságuk megélhetőségét lehetővé tevő párhuzamos magyar világukat: intézményeket, kávézókat, munkahelyeket, rendezvényeket és így tovább. Az emberek – az identitásukból fakadó társadalmi helyzetüktől függetlenül – eredendően, öntudatlanul is törekednek az otthonosság megélésére pusztán azért, mert az komfortosabb, mint az otthontalanság.
Ezen kíván segíteni immár új elnökkel az élén az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, amely a Minority SafePack polgári kezdeményezéssel egyszer már sikerrel mozgatott meg több mint egymillió embert.
Fegyir Sándor azt is elárulta, teljesítik-e a magyar kormány összes feltételét az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez.
Tseber Roland szerint nagyon jó helyzetben vannak Kárpátalján a magyarok.
Mindenkit átvert az ukrán elnök Brüsszelben.
Már a Tisza Pártban is a bukott baloldal mantrája hódít.
A Mandiner megkísérelte megkérdezni az ukrán elnököt a magyar kisebbség ügyéről.
Az ukrán elnök végül elismerte a realitásokat, fordulópont jöhet a kommunikációban és a háborúban is.
A pontos feladatát vagy a beosztását egyelőre nem tudni.
