Túlélési harc vár az épp egy éve elsöprő választási győzelmet arató ukrán elnökre. Volodimir Zelenszkijt elsodorhatja a világjárvány nyomán kitörő újabb ukrajnai válsághullám. Színészként hihetően alakította a jó elnök szerepét, de a valóságban ez nem elég a sikerhez.
Estefán Zsolt írása a Mandiner hetilapban.
A huszonkilenc éve független Ukrajna, pontosabban oligarchái és az általuk befolyásolt vagy éppen bábként mozgatott politikusok régóta hintapolitikát játszanak a Nyugat és Oroszország között. Szépítve: Ukrajna két civilizáció határán billeg. Sarkosan fogalmazva: aki több pénzt ígér, afelé tart az ország vezetése. 2014-ben az elit elszámolta magát, nagy sebességgel robogott az Európai Unió karjaiba, és ezzel elvesztette a Krímet, keleten pedig háború kezdődött. Mert ahogy Washingtonból nézve Amerika az amerikaiaké, úgy Moszkvában úgy gondolkodnak, hogy a volt Szovjetunió Oroszországé. A koronavírus miatt kibontakozó újabb ukrán válsághullám ismét kiélezheti az évek óta tartó konfliktust.
Rossz és még rosszabb idei kilátások
A kijevi parlamentben szokatlan körülmények között menesztették március 30-án az egészségügyi és a pénzügyminisztert, majd választották meg az új tárcavezetőket. A rendkívüli ülésen jelen lévő képviselők mindannyian védőmaszkot és gumikesztyűt viseltek. A színpadias megjelenés indokolt volt, a következő napokban felgyorsult a koronavírus-járvány, és azóta rendszeresen rekordokat dönt a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma. Az óvintézkedések betartására Ukrajnában is nagy szükség van. A miniszterek cseréje két olyan területet érint, amely a vírusos hónapokban kulcsfontosságú az ország életében, és a járvány miatt még inkább szembeötlenek a hiányosságai. Az egyik szektor a nyugati színvonaltól messze elmaradó egészségügy, a másik pedig az évek, évtizedek óta vergődő gazdaság. Mindkettőben, de főleg a gazdaságban nagyon rosszak az idei kilátások. Most 7,5 százalékos államháztartási hiánnyal és 4,8 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak, s a következő hónapokban csak kedvezőtlen irányba módosulhatnak a számok.
Nemzetközi földéhség
A járványtól függetlenül a gazdasággal már hónapokkal ezelőtt szeretett volna valamit kezdeni Zelenszkij. Tárgyalni kezdett a Nemzetközi Valutaalappal egy nagyobb kölcsönről. Ha a kijevi képviselők – mert erről is szó volt azon a bizonyos maszkos, kesztyűs ülésen – elfogadják a valutaalap feltételeit, és az ország három év alatt megkapja az öt és fél milliárd dolláros (1800 milliárd forint) hitelt, annak nagy ára lesz. Az IMF-követelmények között ott van, hogy az Európai Unió utalja át az egymilliárd eurós hitelének második felét. Emellett természetesen a korrupció elleni harc ugyancsak kardinális kérdés. Ezen zátonyra is futhatnak az egyeztetések. A módszerei miatt sokszor jogosan bírált Nemzetközi Valutaalap szeretne tiszta viszonyokat látni, nehogy elvesszen a pénz az oligarchák uralta országban. Elsősorban a Zelenszkijt az elnöki tisztségbe segítő Ihor Kolomojszkij zsebében. Ezt persze Zelenszkij és Kolomojszkij úgy is értelmezheti, hogy a tagadott együttműködésüket le akarja építeni az IMF.
Hatályba lépett a Mercosur-megállapodás; Ukrajna csak teljes jogú EU-tagsággal éri be; Lengyelország látná el a magyarokat LNG-vel; ezek voltak a pénteki nap legolvasottabb cikkei.
A lengyel közmédia beszántása mindössze a kezdet volt. A Donald Tusk vezette kormány sokat bírált intézkedéseit sorolni lehet a jobboldali tüntetések szervezőinek és konzervatív képviselők vegzálása mellett a bírósági reformon keresztül az abortusztörvényig.
A román miniszter elárulta, miért történhetett ez meg.
Óriási haderőreformot jelentett be az ukrán elnök.
Tovább rontotta kilátásait az ukrán nemzeti bank.
Diadalittasan számolt be az új fejleményekről az Európai Bizottság elnöke.
Nyilas Elek szerint még nem dőlt el a bajnoki cím sorsa.
Igen, az identitáspolitikának továbbra is nagy jelentősége van, aminek egyik legfrissebb példája Zohran Mamdani sikere. Hajdú Tímea írása.
