Túlélési harc vár az épp egy éve elsöprő választási győzelmet arató ukrán elnökre. Volodimir Zelenszkijt elsodorhatja a világjárvány nyomán kitörő újabb ukrajnai válsághullám. Színészként hihetően alakította a jó elnök szerepét, de a valóságban ez nem elég a sikerhez.
Estefán Zsolt írása a Mandiner hetilapban.
A huszonkilenc éve független Ukrajna, pontosabban oligarchái és az általuk befolyásolt vagy éppen bábként mozgatott politikusok régóta hintapolitikát játszanak a Nyugat és Oroszország között. Szépítve: Ukrajna két civilizáció határán billeg. Sarkosan fogalmazva: aki több pénzt ígér, afelé tart az ország vezetése. 2014-ben az elit elszámolta magát, nagy sebességgel robogott az Európai Unió karjaiba, és ezzel elvesztette a Krímet, keleten pedig háború kezdődött. Mert ahogy Washingtonból nézve Amerika az amerikaiaké, úgy Moszkvában úgy gondolkodnak, hogy a volt Szovjetunió Oroszországé. A koronavírus miatt kibontakozó újabb ukrán válsághullám ismét kiélezheti az évek óta tartó konfliktust.
Rossz és még rosszabb idei kilátások
A kijevi parlamentben szokatlan körülmények között menesztették március 30-án az egészségügyi és a pénzügyminisztert, majd választották meg az új tárcavezetőket. A rendkívüli ülésen jelen lévő képviselők mindannyian védőmaszkot és gumikesztyűt viseltek. A színpadias megjelenés indokolt volt, a következő napokban felgyorsult a koronavírus-járvány, és azóta rendszeresen rekordokat dönt a fertőzöttek és a halálos áldozatok száma. Az óvintézkedések betartására Ukrajnában is nagy szükség van. A miniszterek cseréje két olyan területet érint, amely a vírusos hónapokban kulcsfontosságú az ország életében, és a járvány miatt még inkább szembeötlenek a hiányosságai. Az egyik szektor a nyugati színvonaltól messze elmaradó egészségügy, a másik pedig az évek, évtizedek óta vergődő gazdaság. Mindkettőben, de főleg a gazdaságban nagyon rosszak az idei kilátások. Most 7,5 százalékos államháztartási hiánnyal és 4,8 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak, s a következő hónapokban csak kedvezőtlen irányba módosulhatnak a számok.
Nemzetközi földéhség
A járványtól függetlenül a gazdasággal már hónapokkal ezelőtt szeretett volna valamit kezdeni Zelenszkij. Tárgyalni kezdett a Nemzetközi Valutaalappal egy nagyobb kölcsönről. Ha a kijevi képviselők – mert erről is szó volt azon a bizonyos maszkos, kesztyűs ülésen – elfogadják a valutaalap feltételeit, és az ország három év alatt megkapja az öt és fél milliárd dolláros (1800 milliárd forint) hitelt, annak nagy ára lesz. Az IMF-követelmények között ott van, hogy az Európai Unió utalja át az egymilliárd eurós hitelének második felét. Emellett természetesen a korrupció elleni harc ugyancsak kardinális kérdés. Ezen zátonyra is futhatnak az egyeztetések. A módszerei miatt sokszor jogosan bírált Nemzetközi Valutaalap szeretne tiszta viszonyokat látni, nehogy elvesszen a pénz az oligarchák uralta országban. Elsősorban a Zelenszkijt az elnöki tisztségbe segítő Ihor Kolomojszkij zsebében. Ezt persze Zelenszkij és Kolomojszkij úgy is értelmezheti, hogy a tagadott együttműködésüket le akarja építeni az IMF.
Az Arte szerint megállíthatatlanul terjed az illiberalizmus a kontinensen. Orbán Viktor pedig már nemcsak egy politikai oldalt, hanem egy reakciós társadalmi mozgalmat vezet.
A Le Figaro szerint elkezdtek komolyan aggódni az EU-ban.
Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban hangsúlyozta: Oroszország vív háborút Ukrajna ellen, nem pedig fordítva.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint felháborító, hogy Lengyelország nem hajlandó kiadni az Északi Áramlatot felrobbantásával megvádolt ukránt.
A volt litván külügyminiszter hevesen reagált Angela Merkel kijelentéseire.
Valaki nem mond igazat.
Nem tudtak tovább tagadásban élni.
A kárvallott klubnál úgy vélik, ha ez nem ért tizenegyest, akkor semmi sem.
