Tiszás politikai HISZTÉRIAKELTÉS az MNB-ügy? – pestiesen szólva Magyar Péter FELKÖPÖTT, majd alá állt | TEMPÓ (VIDEÓ)

A Tempóban most az MNB-ügy kerül terítékre. Ez valóban egy tiszás öngól lenne?

A világ innenső feléről hajlamosak vagyunk egylényegűnek tekinteni Ausztráliát és Új-Zélandot. Pedig a koronavírus-járvány kezelésétől a migráción át a klímapolitikáig külön utakon jár az angolszász világ két gazdag, fejlett mintaországa.
Jó hírek a déli féltekéről: csökkenőben van a koronavírus-megbetegedések száma mind Ausztráliában, mind Új-Zélandon. Utóbbi országban április 5-e óta több ember gyógyul fel naponta, mint ahányan megbetegszenek, a kormány pedig sorra oldja fel a korlátozásokat.
Táncba kezdenek a járvánnyal
Új-Zéland a legtöbb érintett országgal ellentétben nem a járvány kordában tartását, hanem a betegség kiirtását tűzte ki célul. Jacinda Ardern munkáspárti kormánya bizonyos tekintetben kényszerpályán mozog, mert náluk is rendkívül kevés az intenzív ágy. A korán bevezetett korlátozások után március 19-étől a kabinet minden külföldi beutazását megtiltotta, Ardern pedig 21-én bejelentette, hogy a legszigorúbb, négyes szintű karanténszabályok lépnek hatályba, mert „most 102 esetünk van, de korábban Olaszországban is csak ennyi volt”. A négyes szintű karantén alatt kizárólag a létfenntartáshoz szükséges foglalkozások dolgozói járhatnak munkába, a lakosok csak a szupermarketekhez és gyógyszertárakhoz hasonló létfontosságú intézményeket látogathatják, csupán a velük egy háztartásban (ahogy Új-Zélandon hívják: buborékban) élőkkel léphetnek kapcsolatba, és szigorúan tilos átlépni a lakhely szerinti területi hatóságok (járások) határát is. Különösen nagy mértékben sújtotta a négyes szintű karantén az Új-Zéland lakosságának 15 százalékát kitevő maori őslakosokat, akiknek most tilos részt venniük a tangihangán, azaz a hagyományok diktálta temetési szertartáson.
Április 27-étől azonban – mivel folyamatosan javul a koronavírus-helyzet – enyhülnek a szabályok, a hármas szintre mérséklődik a karantén. Ismét lehet majd dolgozni járni, újranyithatnak az üzletek, lehet külön háztartásban élő rokonokkal találkozni, legfeljebb tízfős rendezvényeket tartani, és az óvodától tizedik évfolyamig saját hatáskörben kinyithatnak az oktatási-nevelési intézmények, bár ez továbbra sem ajánlott. Jacinda Ardern szerint a hármas szint „váróterem”, ahonnan biztonságban meggyőződhetnek a hatóságok arról, hogy mennyire volt hatékony a karantén. Ha a járványgörbe ellaposodott, következhet a lazítás a kettes szintre, azaz újranyithatnak a könyvtárak, a múzeumok és a konditermek, és az iskolákban is újrakezdődhet a tanítás. Ha az esetszám ismét emelkedni kezd, visszatér a négyes szint.
Új-Zéland rendkívül szigorú karanténszabályait mindenki egy emberként támogatja. A Colmar Brunton közvélemény-kutató adatai szerint a kormány koronavírussal kapcsolatos döntéseiben a „kivik” 88 százaléka bízik – a G7-országokban az átlag 59 százalék, Németországban 67, az Egyesült Államokban 60, Japánban pedig mindössze 38 százaléknyian bíznak a kormányukban. A politikai ellenfelek sem obstruálnak: a legnagyobb ellenzéki formáció, az Új-zélandi Nemzeti Párt vezére, Simon Bridges a parlamentben úgy fogalmazott, hogy „egyetértünk a nagy kérdésekben, nincs nemzeti, sem munkáspárt, sem zöldek, sem ACT, sem Új-Zéland az Első párt, csak az új-zélandiak”. Bridges a kormánytagokkal és az állami hivatalok vezetőivel együtt vállalta, hogy hat hónapig húsz százalékkal kevesebb fizetést vesz fel, mint amennyi törvény szerint járna. A parlament egyébként nem ülésezik, helyette egy Bridges vezette, ellenzéki többségű speciális bizottság tart a neten nyilvános miniszteri és hivatalvezetői meghallgatásokat.