A jó fogorvos híre szájról szájra terjed

„Belenőttem a szakmába, mivel édesapám is fogorvos, és 1995 óta Királyhelmecen, a családi házunkban működik 
a rendelője. Akkor alapította Dental-Prim nevű cégét, amikor befejeztem az egyetemi tanulmányaimat. Alkalmazottként kezdtem dolgozni” – meséli Szabó Bodák Magdolna. Az alapítást követő harmadik évben a kassai rendelő felépítését kapta feladatul. Édesapja az elsők között vált ki az állami szektorból, és kezdett magánpraxisba a Felvidéken.

Hiányzó fogorvosok

Ma a friss diplomás szlovákiai orvosok inkább külföldre mennek, mert ott sokkal magasabb keresetre számíthatnak. „Ez érthető, mert egyedül magánpraxist kialakítani szinte lehetetlen. Nekem szerencsém volt. Ha nincs ilyen háttér, vagy nem áll rendelkezésre sok pénz, akkor szinte képtelenség: a tőkeigény hatalmas, és rengeteg gyakorlat is kell a saját vállalkozáshoz. Az egyetemi tanulmányok nem elegendők ahhoz, hogy egyből magánpraxist létesítsenek a fiatalok” – húzza alá.

Úgy látja, a közeljövőben a legnagyobb kihívást az jelenti majd, hogy hiányzik a megfelelő mennyiségű orvosutánpótlás. „Pár éven belül ez hatalmas probléma lesz. Amikor édesapám korosztálya nyugdíjba megy, a néhány fiatal orvos nem fogja tudni ellátni a betegeket.” Tapasztalata szerint az egyetemről kikerülő orvosok többségének csak a pénz fontos, ezért a nagyvárosokban akarnak rendelőt nyitni, nem szándékoznak vidéki, szegényebb környezetben elhelyezkedni. Így a jövőben a falvakban élő embereknek nem lesz helyi fogorvosuk, ami további költségeket jelent nekik. „Az én édesapám sem akart engem a királyhelmeci rendelővel terhelni, inkább a kassaira fókuszált volna, de pályázatírás közben rádöbbentem, hogy fogászati ellátás szempontjából mennyire rossz helyzetben vannak a vidéki emberek. Akkor megfogalmazódott bennem, hogy segítenem kell a szülőföldemen élő magyarokat, nem hagyhatom cserben a betegeket, mivel a szülőföldtől és a közösségtől kaptam a tudásom, és mert vidéken is szükség van minőségi ellátásra” – emlékszik vissza.

Királyhelmecen a pácienseik nagy része magyar, Kassán fordított az arány, a betegeknek maximum a negyede magyar. „De látom ott is az érdeklődést a magyar nyelv iránt. A nagyobb baj az, hogy már régóta keresünk magyarul beszélő fogorvost, ám egyszerűen nincs ilyen a környéken” – meséli. A kassai rendelőben több munkatárs is szlovák, lassan ők is megtanulnak alapszinten magyarul.

Szabó Bodák Magdolnának sosem jutott eszébe, hogy elhagyja szülőföldjét, otthon érzi jól magát, és rengeteg iskolából kilépő, kezdő fogorvost alkalmaz, megadva számukra a saját tapasztalatok megszerzésének lehetőségét. Mert a gyakorlati képzés szinte teljesen hiányzik, a szlovák egyetemeken sok esetben egy csoportra csak egy páciens jut.

Magyarország jobban figyel a vállalkozókra, mint Szlovákia

„Szerintem nem könnyű a vállalkozók helyzete, nagyon sok olyan előírásnak kell megfelelniük, amely csak akadályozza a cégek alapítását és működését, emiatt sokan bele se vágnak. A bővítés is hatalmas nehézségeket okoz, és sajnos nem tudok olyan állami támogatásról vagy programról, amely ebben segítene” – mondja a szlovákiai helyzetről. Úgy látja, az információhiány még a tőkéhez való hozzájutásnál is nagyobb problémát jelent. „A kormány és a hivatalok nem foglalkoznak olyan mértékben a magánvállalkozókkal, mint kellene. Magyarország sokkal több támogatást nyújt a vállalkozóknak, és jobban figyel rájuk, mint Szlovákia – húzza alá. – Mi például Szlovákiában nem tudtunk egy pályázatot sem nyerni, Magyarországon viszont már több sikeres pályázáson vagyunk túl külhoni vállalkozásként.”

A támogatások és az információ hiányát a felvidéki magyar cégek összetartással igyekeznek áthidalni. „A Szlovákiai Magyar Fiatal Vállalkozók Szövetsége munkájának köszönhetően összefogunk, és teszünk azért, hogy a vállalkozók segítsenek magukon” – számol be a fogorvos. A szövetségtől több információt tudnak meg, mint a szlovák államtól. A naprakész ismeretekre szükség is van, mert a magyarlakta területek Szlovákia szegényebb térségei közé számítanak. Magdolnának nagy segítséget nyújt a férje is, sikerült meggyőznie őt, hogy projektmenedzseri állását feladva a cégük fejlesztésével foglalkozzon.

Így alakul át a fogászat

A modern technológiák a fogászatot is átalakítják. Magdolna szerint olyan gyors a fejlődés, hogy a legújabb innovációkat a diákok még mindig csak képről látják. „A digitalizáció egyre nagyobb teret hódít, szinte minden adatot elektronikusan tárolunk, illetve digitális lenyomatokat készítünk intraorális kamerával a páciensekről. Az egyik legnagyobb áttörés a 3D nyomtatók és a fogászati marógépek használata. A fogak állapotát elektronikusan, kamerával térképezik fel, és számítógépen tervezik a koronát, a hidat, amelyet aztán a fogászati marógép mikromilliméter-pontossággal kivág. A nagyobb laboratóriumok már szinte csak ilyen programokat és eszközöket használnak, bár e gépek ára egyelőre nagyon magas, százezer eurónál kezdődik” – részletezi. Magdolna álma, hogy egyszer 3D nyomtatót szereznek be, ehhez viszont még növekedniük kell. Persze e technológiák a fogorvost nem váltják le, mert továbbra is fontos az emberi kapcsolat, a kommunikáció, az érzelmi intelligencia.

Az új trendek nemcsak a technológiában, hanem a fogápolásban is megjelennek. Manapság egyre fontosabb a jó megjelenés, a legnagyobb divatja talán a fogfehérítésnek van, ezt a szolgáltatást az elsők között kezdték nyújtani. Mivel a szép mosoly nem csak a fogakról szól, és egyre nagyobb teret hódít a plasztikai sebészet, ma már ráncfeltöltéssel is foglalkoznak, hialuronsavas és botoxos kezelést is kínálnak vendégeiknek. Rámutat viszont, hogy a szépségtrendeknek káros mellékhatásaik is lehetnek, mert a páciensek egyre gyakrabban helyezik a szépséget az egészség elé, ő ilyen esetben nem is vállalja a beavatkozást. Ez történt pél­dául, amikor egy kezeltjük azt kérte, hogy a lecsiszolt fogára korona helyett kockát tegyen. „Amivel nem tudok azonosulni, azt nem csinálom meg” – mondja.

Regionális különbségek

Magdolna úgy látja, a jó fogorvos hírneve ma is inkább szájról szájra terjed, a jó marketing mégis fontos a nagyvárosokban, ahol nagy a konkurencia. „Vidéken, az olyan kistelepüléseken, ahol alig akad fogorvos, teljesen felesleges a marketing, hiszen ott eleve sok beteg van.” Jelentős különbségek vannak a nagyvárosi, központi területeken és a vidéki perifériákon működő cégek környezetében. „Sajnos a kistelepüléseken az anyagi helyzet sem a legjobb, és a szakma is öregszik. Kassán viszont óriási a konkurencia, az egész járásban ott koncentrálódik a legtöbb fogorvos, ezért nagy szükség van a marketingre. A cég egyébként a terjeszkedést is fontolgatja, Szepsiben, Tornán, Szádalmáson vagy Rozsnyón nyitna új rendelőt. A képhez hozzátartozik, hogy a fogászati turizmus nem vonz nyugati tömegeket Szlovákiába. Magyarországon az árak jelentősen alacsonyabbak, ami abból fakad, hogy az ország nem csatlakozott az euróövezethez.

A mosoly nem pénzkérdés

A szájüregbe is eljut a gazdasági növekedés? – kérdezzük a fogorvost. Szerinte nem egyenesen arányos a gazdasági növekedés a szájüreg egészségével, ez inkább egyéni hozzáállástól függ. Sokszor alig van pénze a betegnek, de a fogtömésre spórol, és még gyakoribb, hogy magasabb pozíciókban lévő embereknél már a szájuk kinyitásának pillanatában látható, hogy a fogorvosi kezelés halogatása miatt óriási a baj. Az emberek félnek elmenni fogorvoshoz, amit sokszor kellemetlen gyerekkori élmény okoz, hiszen a szülők többsége nem fordít elegendő figyelmet a tejfogak ápolására, és a rossz tapasztalatok egy életre rögzülnek. Legtöbb esetben a betegek nem is tudják, mitől félnek, de a székbe ülve máris verejtékezik a homlokuk.

„Kevés információ áll rendelkezésre a helyes gyermekkori szájápolásról, amely csecsemőkorban a legkritikusabb, amikor a szájüreg egészsége kialakul.” Az interneten lényegében semmilyen hasznos információ nincs a témáról, így mikor előadást tart a kismamáknak, szinte mindenki meglepődik. „A legfontosabb, hogy a szülők ne fertőzzék meg a gyermeküket saját baktériumaikkal, ne nyalják meg azt a kanalat, amellyel etetik a gyermeket” – tanácsolja a fogorvos. Az információhiány miatt a szülők azt hiszik, csak a genetika miatt romlik a tejfog, pedig ezt a gyermekkori fertőzések okozzák a legtöbb esetben. Fontos, hogy a fogmosást nem szabad a gyerekre hagyni. Kétéves kortól pedig nem ajánlott éjszaka etetni a gyermeket, még anyatejjel sem, mert az három-négy éves korára fogszuvasodáshoz vezethet. Szabó Bodák Magdolna szerint a megelőzés és a rendszeres szűrővizsgálat 
a legfontosabb a fogápolásban. „A fogak közti terület tisztítása is nagyon fontos, ezt minden este szükséges kis kefével vagy fogselyemmel elvégezni. Szájüregünk ápolásával magunkba fektetünk, ami jót tesz az egészségünknek, és növeli az önbizalmunkat is” – összegez.

Címlapkép: Shutterstock

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.