Vendégmunkásstop: ezért aggódnak a mezőgazdaságban

A kormány június 6-án életbe léptette a vendégmunkásstopot, amely megtiltja új vendégmunkás-tartózkodási engedélyek kiadását a harmadik országbeli munkavállalók számára. Bár a korábban kiadott engedélyek érvényben maradnak, a döntés bizonytalanságot okozott, különösen a mezőgazdasági szereplők körében. Az agrárminiszter hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságban használt más engedélytípusok – például a szezonális vagy foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek – továbbra is elérhetők - írta a 24.hu. 

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint ugyanakkor a kormány kommunikációja nem egyértelmű, ezért a gazdák nem tudják, milyen irányba változik a szabályozás. 

Az agrárium képviselői szerint számos munkakörre egyszerűen nem találnak magyar dolgozókat, különösen az állattartásban és a kertészetekben. A probléma nem elsősorban a bérekkel függ össze, hanem azzal, hogy ezek a munkák nem vonzóak a hazai munkavállalók számára. Emiatt a gazdaságok egyre inkább harmadik országból érkező dolgozókra támaszkodnak, miközben még így is jelentős munkaerőhiánnyal küzdenek.

A szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy külföldi munkaerő nélkül csökkenne a termelés, veszélybe kerülnének az idénymunkák, sőt egyes gazdaságok fennmaradása is. Egy minisztériumi egyeztetésen az agrár- és élelmiszeripari szereplők egyhangúlag jelezték, hogy a jelenlegi termelési szintet nem tudnák fenntartani a külföldi dolgozók nélkül. Hangsúlyozták, hogy nem a magyar munkaerőt kívánják kiváltani, hanem olyan állásokat töltenek be, amelyekre nincs hazai jelentkező.

A munkaerő-kölcsönző cégek tapasztalatai is azt mutatják, hogy a mezőgazdaságban nagy az igény a Fülöp-szigeteki, vietnámi és más ázsiai dolgozókra. A szakmai szervezetek szerint a kormánynak világos szabályozással és folyamatos egyeztetéssel kellene biztosítania, hogy a mezőgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen munkaerő a jövőben is rendelkezésre álljon.

Nyitókép: Rosta Tibor/MTI