A törvénytervezetet benyújtó Frédéric Valletoux azt javasolta, hogy a magánegészségügyi intézmények működjenek együtt az állammal, a pályakezdő orvosoknak megtiltanák, hogy részmunkaidőben dolgozzanak, az egyetem harmadik évétől pedig már lehetőségük van elhelyezkedni az egészségügyben, amennyiben elfogadják, hogy az orvoshiányban szenvedő területeken vállaljanak munkát. A kormány és a képviselők nagy része támogatja a kezdeményezést, ám az ellenzők szerint az orvosok áthelyezése nem megoldás, hiszen az országban sehol sincsen „túl sok” orvos.
A probléma tehát inkább az egészségügyi szakemberek hiánya. Ez pedig az 1970-es évekre vezethető vissza, amikor egy numerus clausus törvénnyel limitálták az orvosi egyetemre felvett hallgatók számát, mivel akkor úgy látták, túl sok egészségügyi szakembert képeznek. A 2000-es évek elejére már markánsan érezhető volt az intézkedés negatív hatása, mára pedig eljutott a mélypontra, hiába emelték meg évről évre az egészségügyi képzésekre felvehető emberek számát.
Egyre több család nem engedheti meg magának, hogy megvegye a szükséges gyógyszereket
Portugáliában nem a munkaerőhiány, hanem a gyógyszerárak okoznak komoly gondot a családoknak. A Lisszaboni Egyetem friss kutatása szerint a kevesebb, mint 800 eurós havi jövedelemből élő családok fele nem engedheti meg magának, hogy megvásárolja a szükséges gyógyszereket. A jelenség elsősorban az időseket érinti. A portugál SIC Notícias szerzője szerint az eredmény igencsak aggasztó, és rosszabb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt, amikor legutóbb komoly gazdasági válság volt az országban. Akkor a szegény családok közel negyede nyilatkozta, hogy nem tudja megvenni a szükséges gyógyszereket. Ez az arány az elmúlt években javulásnak indult, ám 2023-ra 50 százalékra emelkedett.
Ha körbenézünk Európában, a legtöbb országban hasonló aggasztó jelenségekkel szembesülhetünk.