amelyben követelte a rágalmazó szófordulat cikkből való törlését, elégtételi közlemény megjelentetését, a jogerős ítélet szerinti bűnügyi költség megfizetését és bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés miatti sérelemdíjak (1-1 millió forint sértettenként) megfizetését.
Lattmann védője, Sziklai János azonban jelezte a sértetteknek, hogy bár a bűnügyi költségeket védence megtéríti, (erre a múlt héten sor is került) az összesen 2 milliós sérelemdíjat egyelőre nem volt hajlandó kifizetni. Gaudi-Nagy Tamás ezért kezdeményez most polgári pert, az NJSZ és saját követelései kikényszerítése érdekében.
A vélemény-nyilvánítás szabadsága nem korlátlan
Az NJSZ beszámolójában emlékeztetett, hogy munkájuk eredményeképpen sikerült egy kormányhatározat révén kártérítéseket elérni az 2006 őszi állami terror utolsó áldozati csoportjának, amelyről Varga Judit igazságügyi miniszter adott hírt még 2021-ben. Lattmann erre reagált saját írásában, amelyben bűncselekmények elkövetésére szakosodott szervezett bűnözői csoportként állította be Gaudiékat, akik ezek után indítottak magánvádas eljárást a jogász ellen.
Lattmannék az eljárás során többek között azzal védekeztek, hogy a jogász véleményt és nem tényállítást fogalmazott meg, és arra is hivatkoztak, hogy a közszereplőknek többet kell eltűrniük, mint az egyszerű állampolgároknak. Azonban sem az első, sem a másodfokú bíróság nem osztotta álláspontjukat. Ahogy a jogerős döntést is kimondta, az első fokon eljáró kerületi bíróság