Emlékezetes: a biztonsági szolgálat múlt hónapban nagyon magasnak ítélte a kockázatát annak, hogy Oroszország egy új offenzívát indít, Moldova keleti felére még idén. Múlt pénteken egy orosz rakéta keresztezte a kis ország területét az ország védelmi minisztériuma szerint, amit utóbb az ukránok is megerősítettek.
Nem sokra rá a moldovai kormány lemondott az orosz nyomás miatt fellépő különféle válságok miatt. Hétfőn Maia Sandu elnök pedig arra figyelmeztetett,
hogy az oroszok megpróbálhatják destabilizálni az országot;
ezt követően lezárták a moldáv légteret.
Az államfő szerint Moszkva terve az lenne, hogy Oroszországból, Fehéroroszországból, Szerbiából és Montenegróból érkeznek majd szabotőrök és provokatőrök, akiknek segítségével akarnak tüntetéseket kirobbantani, és ezeken keresztül elérni, hogy egy oroszbarát bábkormány vegye át a vezetés a volt szovjet tagállamban.
A kijelentésnek nyilván vannak-lehetnek belpolitikai vonatkozásai: súlyos pártpolitikai csaták nehezítették az egyébként is a kontinens egyik legszegényebb országának életét. Két évvel ezelőtt párhuzamosan két kormányszerűség regnált Moldovában, a nyugatpárti, Maia Sandu köreihez kötődő jobboldali-liberális formációk és a volt oroszbarát elnök, Igor Dodon dominálta pártszövetség.
Korábban lapunknak Sass Gyula Levente, Magyarország volt kisinyovi vezető konzulja rámutatott: egy 2021-es moldovai közvélemény-kutatás eredményei szerint „a moldávok 65 százaléka azt gondolja, hogy Igor Dodon orosz befolyásolás alatt áll, míg 44 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy Maia Sandu európai és amerikai sugalmazásokat követ” – magyarán a bizalmatlanság totális a két tábor között.
Aztán kitört a háború, a moldávokat viszont meglepetésként érte egy Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök által tavaly március 1-jén mutogatott, orosz hadműveleti térképnek tűnő földabrosz, amelyen úgy tűnt, az oroszok Odessza felől Moldova felé vennék az irányt.
Közismert,
Moldova egy része jelenleg is orosz bábállam, Dnyeszter-menti Moldáv Köztársaság néven,
ahol orosz helyőrség is állomásozik, és de facto Moszkva utasításait követik.
Ugyanakkor Alexei Tulbure, Moldova volt ENSZ- és EU-nagykövete úgy fogalmazott nyáron, hogy a Kreml mindennek tekintetében inkább verbálisan eszkalálja a moldáv helyzetet, ekkor nem szerepelt a tervek között valódi támadás.