Jeruzsálemben már a 4. században is megülték ezt az ünnepet, onnan terjedt el a teljes keresztény világban. A nyugati egyházban mintegy ezer esztendőn át az ünnepnap Szűz Máriát állította középpontba, az ő tisztulását emelve ki (a törvény előírásának megfelelően József és Mária azt követően járult a templomba, hogy elteltek Mária tisztulásának napjai), 1960 óta azonban a keleti egyházzal összhangban ismét az Úr ünnepeinek egyike. A magyar hagyományban azonban a hivatalos elnevezésnél (Urunk bemutatása) erőteljesebben tartja magát „a máriás” elnevezés: Gyertyaszentelő Boldogasszony.
Szent II. János Pál pápa rendelkezésének megfelelően 1997 óta február 2-án az egyház a megszentelt élet világnapját is ünnepli, azaz
a papi és szerzetesi hivatást, amelyet világszerte egymillió nő és férfi él ma is.
Az ünnep célja, hogy erre a különlegesen értékes életformára irányítsa a figyelmet, egyben arra invitálja a híveket, hogy imádkozzanak a papokért és szerzetesekért, valamint új hivatások születéséért.
Cikkünk írásához a Magyar Katolikus Lexikon vonatkozó szócikkeit, a Magyar Kurír és a Magyar Katolikus Rádió korábbi cikkeit használtuk fel.