Csányi Sándor: Nem értem, sok bank miért van még itt Magyarországon

Észszerű határt kellene szabni a bankszektort érintő terhek növelésének; nem jó, hogy ennyire beszűkítik a hitelezési kapacitásait – jelentette ki az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a Szegeden zajló kétnapos 60. Közgazdász-vándorgyűlés csütörtöki plenáris ülésén.

„Nem látja mindenki tisztán a gazdaságirányításban, hogy a bankszektor igenis nehéz helyzetben van: osztalékbevételek nélkül számítva veszteséget realizál, és nem éri meg ide befektetni” – idézte Csányi Sándor szavait a Portfolio.

Csányi Sándor „A bankszektor helyzete egy kihívásokkal teli világban” címmel megtartott előadásában, egyebek mellett az alábbiakról beszélt:

• Nem túl kedvezőek a kilátások a világgazdaság és az európai gazdaság növekedését illetően, 2022-ben a korábbi 4%-os növekedési várakozás 1,5%-ra, a 2023-as várakozás 1% alá csökkent az USA-ban, az egy éven belüli recesszió valószínűsége 10%-ról 50%-ra emelkedett.
• Az áremelkedés oka elsősorban a járvány alatti erős fiskális és monetáris stimulus, az ellátási  láncok zavarai és a járvány után viszonylag gyorsan megnövekvő kereslet, amivel az árusszállítási kapacitások nem tudták tartani a lépést, a vendéglátásba pedig például sok helyen nem tért vissza a munkaerő.
• A nyersanyagárak mindenütt magasak, és év/év alapon növekedést mutatnak, de kedvező jel, hogy a harmadik negyedévben már csökkenést mutatnak. Az európai és az amerikai gázár azonban jelentősen elszakadt egymástól, de idővel ezek kiegyenlítődése is megtörténhet.
• Az eurózóna adósságának a 23%-át képviseli az olasz államadósság, Olaszország bedőlése tehát tragikus lenne az eurózóna számára. A koncentráltan magas olasz államadósság miatt az EKB mozgástere korlátozott.

A bankszektorról az alábbiakat mondta:

• 2010-ben mérlegfőösszeg szerint a világ 5 legnagyobb bankja európai volt, jelenleg 4 kínai és 1 amerikai található a top5-ben. A világgazdasági folyamatok is hasonlóan alakultak: Európa háttérbe szorult, Kína szerepe felértékelődött.
• A nagy amerikai bankokhoz képest a növekedés és a jövedelmezőség is alacsony, az egyik legjobb európai banknak tekintett BNP Paribas is csak évi 3%-kal nőtt az elmúlt 10 évben, tőkearányos megtérülése mindössze 7% volt.
• Az eurózóna bankszektorának sajáttőkearányos nyeresége az elmúlt évtizedben egyedül 2021-ben haladta meg az elvárt hozamot. A könyv szerinti értékhez viszonyított értékeltség (P/BV) a világon jellemzően 1,0 körül alakul, Európában ez csak 0,6.
• A világon a bankrészvény-árfolyamok a 2007-es szint 66%-ára mentek vissza, Európában azonban az akkorinak csak a 32%-án állnak.

Ami a magyar bankrendszert illeti:

• A magyar bankszektor mérete az elmúlt öt évben közel duplájára nőtt, nagyrészt a támogatott hitelezés miatt, és a fix kamatozású hitelek aránya jelentősen, 50% fölé emelkedett,
• A magyar nettó kamatmarzs az elmúlt évek csökkenése után a régióban az alacsonyabbak közé tartozik, a költséghatékonyság (51,2% kiadás/bevétel mutató tavaly) átlagosnak mondható,
• A költséghatékonyságot segíti a digitalizáció: a fiókokban végrehajtott tranzakciók az elmúlt 5 évben a felére csökkentek, de nem elképzelhető, hogy fiókhálózat nélkül működjön a bankszektor,
• A bankszektor adóterhelése túlzott, ami az idén bevezetett extraprofit adó miatt jelentősen súlyosbodott. Van határa a bankszektor teherviselő képességének.

„Számomra érthetetlen, hogy befektetési szempontból néhány banknak miért éri meg még mindig itt lenni” – fogalmazott Csányi Sándor.

Fotó: MTI/Kovács Tamás