Nemzetgazdasági érdekünk, hogy Magyarországra hozzuk a Fudant

2022. augusztus 17. 17:11

Lentner Csaba
Demokrata
Magyarországnak égető szüksége van a nemzetközi értelemben is versenyképes tudástőkére és az ezt biztosító egyetemi háttérre. Interjú.

„A Fudan magyarországi campusának megalapítása a kínai vagy a magyar félnek kedvezőbb? Ki mit nyer a megállapodás létrejöttén?
A kínai kormányzat több programjában is szorgalmazza, hogy a kínai egyetemek kerüljenek a világ legjobb intézményei közé. Két nemzeti programjuk – amelyből az egyik az Egy övezet egy út – kifejezetten a felsőoktatásra vonatkozó kezdeményezés, stratégiai szinten fogalmazza meg az első rangú egyetemek fejlesztését. A Double First-Class arra ösztönzi a kínai egyetemeket, hogy nemzetközi partnerekkel dolgozzanak együtt, ebben a keretben pedig az európai–kínai egyetemi együttműködésnek van jövője. Különbségek ugyan vannak a kínai és a nyugati egyetemi modellek között, mint például a centralizált és decentralizált vezetési szisztéma, vagy a felülről lefelé irányuló, illetve alulról felfelé irányuló döntéshozatali folyamatok, továbbá a felsőoktatási intézmények irányításában az államigazgatás szerepe, ám ezek áthidalhatók. A gazdasági versenyképesség előmozdítása, a tudásalapú társadalom fejlesztése, a kutatás előmozdítása, a tehetségek vonzása és megtartása, valamint a regionális egyenlőtlenségek csökkentése az elsődleges. A magyar kormánynak is időben fel kell majd készülni, hogy az itt tanuló külföldi diákok Magyarországon tartására megoldást találjon, ami jó lehetőséget teremt a magasan képzett munkaerő mennyiségének növelésére.

Másrészt a világ jelentősen megváltozott az elmúlt évtizedekben, s a jövőben még gyorsabban fog változni. Az egyetemek nemzetközivé válása, a tudástermelő központokként a hírnevük kialakítása olyan kooperáló és kompetitív szempontokra helyezi a hangsúlyt, amelyekben mindenkinek az az érdeke, hogy együttműködjön a versenytársakkal. Kínában a felsőoktatás vezetőinek egyik alapvető feladata, hogy civil diplomataként járjanak el külföldön, teret teremtve az együttműködésnek. A kínai csúcsegyetemek intézményi minősítéseikkel és előkelő nemzetközirangsor-pozícióikkal is próbálnak partnereket vonzani. Így a kínai intézmények vonzási pontjaivá válhatnak az európai egyetemek. A Magyarországon működő kínai vállalatok is erősíthetik e kapcsolatokat. A kínai vezető intézmények és folyóiratok célja, hogy növeljék vonzerejüket a csúcstehetségek számára, függetlenül földrajzi elhelyezkedésüktől, politikai nézeteiktől, vallási meggyőződésüktől, társadalmi kategóriákhoz és kisebbségekhez való viszonyulásuktól. A Kínai Népköztársasággal a 2010 után újjáépített gazdasági-diplomáciai kapcsolatok pedig kölcsönösen jó alapot teremtenek a még szélesebb tudományos együttműködésre, amelyben a Magyar Nemzeti Bank katalizátor szerepet töltött be mint az eurázsiai–távol-keleti kutatások fő szellemi központja.

Mi a helyzet a magyar szempontokkal?
Magyarországnak égető szüksége van a nemzetközi értelemben is versenyképes tudástőkére és az ezt biztosító egyetemi háttérre. Az elmúlt évtizedben a Trianon utáni évszázad legsikeresebb tíz évét tudhatjuk magunk mögött, ám a folytatás kétséges, ha nem sikerül a felsőoktatás, s az általa kibocsátott munkaerő tudásszintjét növelni. Vagyis a sikeres gazdasági felzárkózáshoz nem elég egy évtized, sőt, most nemzetközi tényezők hatására éppen némi gyengülés megfigyelhető meg a hazai gazdaság tekintetében. Történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy hathatós felzárkózáshoz 20-30 év szükséges.
A 2010-es évtized után tehát a 2020-as, 2030-as éveket is meg kell nyernünk, amihez a világ egyik legjobb egyetemének szellemi innovációs háttere jó alap lenne.
Sőt, az egyetemimport a meglévő magyar egyetemek színvonalára is pozitív hatással lenne.

Hol tartunk most, melyek lennének a fenntartható felzárkózás előfeltételei?
A jelenlegi GDP-arányos 76 százalékos szintről 2030-ra el kell hogy érjük az EU átlagos fejlettségét. Ehhez évente átlagosan 2,7 százalékponttal kell közeledni az EU átlagához, amelyhez mintegy 3,5 százalékos növekedési többletre van szükség az EU-hoz képest. Ez csak a munkaerő termelékenységének fokozásával valósítható meg, amely magasabb képzettségi szinttel lehetséges. A magyar egyetemek jelenleg a nemzetközi vállalatok munkaerőigényeit is akadozva tudják biztosítani, ám a GDP 40 százalékát jelentő kkv-szektor igényeire csak minimálisan tudnak reflektálni. Magyarországon a 4. legalacsonyabb a kkv-szektorban foglakoztatott diplomások aránya az Európai Unióban. Mélyebben vizsgálva a lemaradásunkat, 5 százalékponttal alacsonyabb az EU-átlagnál és 10 százalékponttal az északi TOP5 átlagánál azoknak a magyar kkv-knak az aránya, amelyek innováció céljából együttműködésre léptek más szervezetekkel.

De ismerjük a sikerhez vezető utat, Észtországét, ahol 2,5-szeresére, Litvániáét, ahol a 3-szorosára növelték az innovatív kkv-k arányát 2013 és 2020 között. Magyarország ugyan megduplázta az innovációs képességeit, ami azonban továbbra sem éri el az uniós átlagot, s a versenyképességi fordulathoz még mindez kevés. És legyünk tárgyilagosak, a magyar innovációs potenciál érdemi növelése nem a sokadrangú magyar főiskolák toldozgatásával-foltozgatásával, képzési szintjük középszerűségének megtűrésével valósulhat meg. A sikert csak az intenzív növekedési források kiaknázása hozhatja. Lenne tehát hova fejlődnünk, hiszen Magyarországon a visegrádi partnerországokénak harmada, az uniós átlagnak ötöde a szabadalmi tevékenység. Nem halogatható a technológiai és zöld átállás, valamint a teljes digitális fordulat sem, amihez a világban élenjáró egyetemek Magyarországon való letelepítésére van szükség, s viszonylag rövid időn belül. Nem célszerű további időt vesztegetni bizonyos középszerű egyetemek pátyolgatásával, lépnünk kell, s ha lehetőség van, akkor a világ egyik legjobb egyeteme felé tegyünk lépéseket.”

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 73 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ezt a sok hülye kommentelőt!

Látszik rajtuk a Lomonoszlov Unyiversityét.
Csak most más segget nyalnak.

Pfejjj!

IGEN. Az oktatás NAGY üzlet, fél Európa idejárna egyetemre. Mindenki, taxisofőrtől vendéglősig nyer.

Jobb lesz, ha elmennek Pozsonyba, v. Bécsbe??

Úgy nézem, nem megy az úszás, és ha megfizetném??

Egyébként még emlékszem arra a tanárunkra, aki a nyomaték osztást úgy magyarázta el, h. aki figyelt, nem nagyon tudta NEM megérteni. A Pártnak valamilyen okból NEM felelt meg, nem is tudott előre jutni, bezzeg, aki megfelelt!

Ebből a világból nőtt ki a mai egyetemi rendszer. Évtizedekig működött így, nem múlik el olyan könnyen, l. MTA.

A vezetékneve egy ma Horvátországhoz tartozó tájegység nevéből volt képezve. Nagyszerű tanár volt.

Hozzá volt képzelve, h. a megüresedő műemlék épületeket majd eladják.

Ahhoz képest, hová sodorták az országot, szájuk, mint a Bécsi Kapu.

Ez ott egy panoptikum. Gréczy, Vadai és tsaik, egy nézés 10FT, diákok és katonák a felét fizetik. Sajnos, nem egészen, rendes viaszbáb melegben szó nélkül elolvad.

Nem lehetünk elég hálásak a Sorsnak, h. NAGYON NEM jöttek be, bár a Főváros egyelőre az övék, de 2019-hez képest már kevésbé.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés