A szankciós rezsim és áldozatai

2022. augusztus 13. 21:01
Az Európai Unió átlépett egy határt, amikor kiterjesztette az Oroszország elleni szankciókat egyes energiahordozókra. Kinek fájnak jobban az intézkedések? Milyen következményei lehetnek az európai gazdaságra és azon belül Magyarországra? Elemzésünk.

Kohán Mátyás és Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Az Európai Unió a Krím 2014-es orosz annexiója után egy sor gazdasági szankciót vetett ki, amivel gyakorlatilag egy évtized nagyobbik felére stagnálásba, olykor recesszióba tudta taszítani Oroszországot. Így kézenfekvőnek tűnt, hogy a február 24-én Ukrajna ellen indult katonai agresszióra szintén a szankciókon keresztül adja meg a választ. Brüsszel vérszemet is kapott.

Olaf Scholz a Gazpromnak visszaszállítandó turbina előtt <br> Fotó: MTI / EPA / Sascha Steinbach

Büntetéshegyek

Hét plusz egy szankciós csomagot hoztak a háború kezdete óta. A „nulladik körben”, már a kelet-ukrajnai szakadár népköztársaságok orosz elismerése után, február 23-án szankciókat kapott a nyakába számos orosz politikus és pénzintézet. A háború kitörésének napján vízumkorlátozások, további pénzintézetekkel szembeni büntetőintézkedések, illetve a kettős felhasználású termékek Oroszországba való exportjának tilalma következett. A másnapi második csomagban személyi szankciókat hoztak Vlagyimir Putyin elnök, Szergej Lavrov külügyminiszter és számos képviselő ellen, a február 28-ai harmadik csomagban az orosz központi bank volt soron, valamint az uniós légtér orosz repülők előtti lezárása, az RT hírcsatorna és a Sputnik hírügynökség betiltása, továbbá hét orosz bank SWIFT rendszerből való kizárása következett. Március 14-én, a negyedik csomagban betiltották az új oroszországi energetikai befektetéseket, illetve bizonyos orosz állami cégekkel lebonyolítandó pénzügyi tranzakciókat is.

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés