A Facebook és az Európai Unió között régóta folyik az elkeseredett harc, amely politikai, jogi és gazdasági természetű elemeket is bőséggel tartalmaz; (főleg a 2016-os, Trumppal és Brexittel szegélyezett év után) a szólásszabadság/gyűlöletbeszéd és a fake news kérdésköre, majd a felhasználói adattovábbítás jogi kérdései és az adómentesen ki- vagy adóparadicsomokba áttalicskázott végtelen mennyiségű pénz témáiban.

ami ezekből minimum kettő szegmenst érint, ugyanis az Európai Unió Bírósága 2020 júliusában megsemmisítette az EU és az Amerikai Egyesült Államok között lévő megállapodást, az úgynevezett Adatvédelmi Pajzsot, amely eddig lehetővé tette a személyes adatok továbbítását.

A testület ezzel kívánt véget vetni a szerinte GDPR-t sértő módon Amerikába juttatott személyes adatok kiáramlásának, a Facebook, az Instagram és a WhatsApp anyacége, a Meta pedig februárban közölte, ha nem tudják működtetni az eddig megszokott módon a szolgáltatásaikat, otthagyják az öreg kontinenst. 

Facebook és balítélet

Pedig az EU nem viccelt. Mivel a Meta, illetve elődje, a Facebook sima kft-ként 2010 óta az alacsony adózási rátájú országban fészkel, az ír adatvédelmi hatóság, a Data Protection Commission (DPC) határozattervezetben ment neki a Meta alkalmazásainak az adatkezelési gyakorlata miatt, és erről szóltak a többi tagállam hatóságainak is.

Jelenleg az ő véleményükre várva akadt meg a folyamat, amiről a sajtó a Facebook kitiltásaként is írt. Ez azonban nem teljesen fedi a valóságot, hiszen jelenleg is folynak a tárgyalások a USA és az EU között egy új adattovábbítási szabályzásról, ami lehetővé tenné e gyakorlat folytatását, aminek állítólag márciusban már megágyaztak – kérdés, mi lesz a vége, és az EU mellett az egyes tagállamok mit lépnek a kérdésben,

Amelyiknek már így sem könnyű, hiszen a részvényei értéke már attól jókorát esett, hogy idén először fordult elő, hogy nem produkált felhasználószám-növekedést – mondja lapunknak Devecz Dóra, a Volumen Communications marketing és digitális hirdetés specialistája.

Sokmilliárdos üzlet

A szakértő bízik abban, hogy mivel a tényleges kivonulás valójában egyik félnek sem érdeke, sikerül valamiféle kompromisszumra jutniuk; ráadásul nem újkeletű ez a probléma, hiszen 2018 óta dolgoznak az adatok biztonságos szállításán.

A kivonuláson mindenki jókorát vesztene:

(saját jelentésük szerint ez 6,8 milliárd dollárt, 2700 milliárd forintot jelentett), így a vállalatnak is nagyon fájna, ha távoznia kéne – avat be a helyzetbe Devecz Dóra.  

Ráadásul az elmúlt években sorakoznak az adatokkal kapcsolatos botrányok: a Cambridge Analytica botrány, az iOS 14 bevezetése, a GDPR vagy éppen az álláshirdetések funkció megszűnése; ahogy a szakértő fogalmaz, „elég lenne egy ilyen esemény, hogy az emberek bizalma megrendüljön és más, konkurens platformok felé is elkezdjenek nyitni”, egyébként szerinte részben ezért is menekültek el sokan a TikTokra.

márpedig a hirdetők – legyen azok egy kis sarki boltos, vagy egy nagyvállalat marketing osztálya – nem szeretik a meglepetéseket. „Régen éves marketingtervet készítettünk, ma annyi a változás, hogy örülünk, ha a negyedéveseket tartani tudjuk” – avat be a kulisszatitkokba.  

Nincs megállás

Mint a hirdetési szakértő elmondja, ők ügynökség szinten hónapok óta készülnek egy esetleges átállásra, ha a Facebook és az Instagram kiesik, és enélkül kell kiszolgálni az ügyfeleiket. „A digitális marketing alapvetően is állandó megújulásra késztet minket, ezért sajnos hozzá vagyunk szokva a nagy változásokhoz” – teszi hozzá. 

Eddig rendben, az ügynökségek rugalmasak, de mi lesz a vállalkozásokkal? Elvégre felépíteni és fenntartani egy komolyabb követőtábort,

„Erre a Facebook különösen alkalmas, vagy alkalmas volt, alig néhány ezer forintból egészen szép számokat lehet produkálni” – véli Devecz Dóra. „Elsősorban a legkisebb vállalkozásoknak lenne nagy érvágás, hiszen így egy apró pékség vagy egy alkalmi angoltanár is tudta magát hirdetni, elérni a potenciális helyi klienseit, a Google-nél viszont tízszer ennyibe kerül ugyanennyi ember hatékony elérése, ráadásul az eredmény is lassabban érkezik” – sorolja, hozzátéve: önmagában óriási kiesés akár csak egy pár tízezres követőtábor visszaépítése.

A Facebookon például egy közepes méretű étterem, ha csak 80 forintot költött egy oldalkedvelésre, pár ezer forintot havonta a tartalmakra, nem beszélve a tartalomgyártás költségéről és a marketing kollégák béréről, alaphangon 2-3 millió forintot is kifizethetett a Facebook oldalára egy év alatt, aminek az eredménye most a semmivé válhat – minél régebb óta építkezik, annál több lesz a vesztesége. 

És csak Magyarországon a nagyobb vállalatoktól és hirdetőktől kezdve a közéletig

Szórólapozós középkor

Még az is meglehet, ha a Meta tényleg kivonul, a végén – horribile dictu – egy időre visszatér a szórólapozás és más gyakorlatok a fogyasztók elérésére.

„Aztán az idő megoldja a dolgot: a felívelő TikTok, a LinkedIn és a Twitter is potenciálisan alkalmas lehet arra, hogy segítsen az üzenetek, hirdetések átadására, meg ott van az évtizedek óta használt hírlevél. És az is lehet, hogy előbb-utóbb a felszabadult helyre jön egy európai fejlesztésű Facebook-utód” – véli a szakértő.

Csak hát az újrakezdés nem lesz így olcsó és fájdalommentes: nem véletlen, hogy a hozzájuk hasonló ügynökségek zöme is már igyekszik több lábon állni.

Devecz Dóra mindenesetre hozzáteszi: nyilvánvalóan hasznos maga a kezdeményezés, amely a felhasználók adatbiztonságát célozza, s szerencsére mindenki egyetért, hogy szükség van egy világos és egyértelmű szabályozásra; ugyanakkor a kockázatokat is fel kell mérni, amit egy esetleges kivonulás okozna.

Nyitókép: Olivier Douliery / AFP