A holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk szombaton

2022. április 16. 17:47
1944-ben április 16-án kezdődött a magyar zsidóság gettókba zárása.

A mult-kor.hu cikkében arra emlékeztet, hogy az Országgyűlés 2000. évi döntése értelmében 2001 óta minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját, arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyarországi zsidóság gettóba zárása. A megemlékezést kezdeményező Pokorni Zoltán akkori oktatási miniszter a budapesti gettó felszabadításának évfordulóján, 2000. január 18-án javasolta, hogy a középiskolákban minden évben április 16-án emlékezzenek meg a holokausztról.

A magyarországi zsidóság teljes egyenjogúsága 1867-ben, az Osztrák–Magyar Monarchia létrejöttének évében valósult meg.

A zsidó felekezetet 1895-ben nyilvánították „bevett vallásnak”, azaz a többi vallással egyenrangúnak. Az első világháború után, 1920. szeptember 26-án a Nemzetgyűlés elfogadta a numerus clausus néven ismertté vált 1920. évi XXV. törvénycikket. Ennek értelmében az országban élő „népfajok, nemzetiségek” nem tanulhattak nagyobb arányban az egyetemeken, mint amekkora az összlakosságon belüli részarányuk. Az intézkedés elsősorban a zsidóságot sújtotta.

1938-ban lépett életbe az első zsidótörvény

A második világháború küszöbén, 1938. május 29-én lépett hatályba az úgynevezett első zsidótörvény „a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatékonyabb biztosításáról”. 

A jogszabály szerint a sajtó-, az ügyvédi, a mérnöki és az orvosi kamara tagjainak, az üzleti és kereskedelmi alkalmazottaknak legfeljebb 20 százaléka lehetett izraelita vallású.

Az 1939. május 5-én kihirdetett második zsidótörvény „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” már vallástól függetlenül zsidónak minősítette azt, akinek legalább egyik szülője vagy legalább két nagyszülője zsidó vallású volt – őket eltiltották az értelmiségi pályától. Az 1941. augusztus 18-án kihirdetett harmadik zsidótörvény „a házassági jog módosításáról és a házassággal kapcsolatos fajvédelmi rendelkezésekről” megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságot, és „fajgyalázásnak” minősítette a nem zsidók és zsidók közötti házasságon kívüli nemi kapcsolatot. Az 1939-es honvédelmi törvény teremtette meg a fegyvertelen honvédelmi munkaszolgálat jogi alapjait. A későbbiekben a munkaszolgálat is több tízezer zsidó életét követelte.

A holokauszt első, magyar zsidókat is érintő tömegmészárlása 1941. augusztus 27-étől 29-éig az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij közelében történt.

A német SS 23 ezer embert végzett ki, köztük mintegy 10–12 ezer Magyarországról kitoloncolt, javarészt hontalan zsidót. Magyarország 1944. március 19-i német megszállása után a Sztójay-kormány sorra hozta a zsidóellenes jogszabályokat a sárga csillag viselésétől a kerékpárok beszolgáltatásán át a zsidók lakásának igénybevételéig.

Kárpátalján vette kezdetét a gettósítás

1944. április 28-án jelent meg a gettósításról szóló rendelet: ennek értelmében a kisebb települések zsidóságát nemre és korra való tekintet nélkül összegyűjtötték, majd egy nagyváros határában gettókba, gyűjtőtáborokba szállították. A városi, így a budapesti zsidó közösségeket is elkerített gettókban zsúfolták össze. A gettósítás Kárpátalján már a rendelet megjelenése előtt, 1944. április 16-án hajnalban megkezdődött, az intézkedést néhány hét alatt az egész országban végrehajtották. Budapesten úgynevezett csillagos házakba zsúfolták a zsidónak minősített embereket.

A tömeges deportálások 1944. május 15-én kezdődtek. Az Adolf Eichmann által irányított német egység a magyar közigazgatás és csendőrség aktív közreműködésével

néhány hónap alatt 437 ezer vidéki zsidót hurcolt haláltáborokba. Auschwitzba napi négy szerelvény, összesen 147 vonat indult.

Budapest zsidóságának elhurcolását a nemzetközi tiltakozás hatására Horthy Miklós kormányzó július 6-án leállította.

Szálasiék újraindították a deportálásokat

Az 1944. október 15-i, sikertelen kiugrási kísérlet után a Szálasi Ferenc vezette Nyilaskeresztes Párt jutott hatalomra. Az újdonsült vezető azonnal felújította a deportálásokat: novemberben és decemberben mintegy 50 ezer budapesti és munkaszolgálatos zsidót vittek Németországba, zömüket gyalogos halálmenetben hajtották nyugat felé.

A Budapesten maradt zsidókat novemberben két gettóba zárták, a fővárosban nyilas fegyveresek zsidók ezreit gyilkolták meg. Több diplomata és egyházi személy – köztük a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz, az olasz Giorgio Perlasca és Angelo Rotta pápai nuncius – igyekezett menteni az üldözötteket.

A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradtakat 1945 tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok

– derült ki a cikkből.

Nyitóképen a Cipők a Duna-parton emlékmű. Fotó: Képernyőfotó

 

Összesen 108 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Österreichische Voksstimme 1946.október. 2.
" A Seidl perben Dr. Emil Tuchmann tanú, bécsi orvos, a körülményeket vázolta. Seidl rendelkezett úgy, hogy a strasshofi pályaudvaron az elszállítandók vagonjairól a légiriadó esetén sem volt szabad levenni a plombát. Nem egyszer előfordult, hogy napokig álltak ott a vonatok a szerencsétlenekkel, , és a lakosságot,, amely a segítségért kiabáló, éhező embereknek vizet és élelmet próbált nyújtani, a Vlaszov-féle SS-őrök puskatussal és ütésekkel űzték el onnan".

Az osztályidegenekből a kommunisták alatt egy százalékot se vettek fel.

Ami zsidó belügy volt, mivel Jézus is zsidó volt, te ostoba. Putyinnak lehet szólni, hogy fordítsák le a mandiner náci kommentjeit.

A tatárjárás alatt a nemzet negyedét, a törökdúlás alatt a nemzet kétharmadát vesztettük el. Ezeknek a holokausztoknak mikor lesz emléknapja?

És azt sem szabad elfelejteni, hogy a Dunába lőtték a nyilasok Salkaházi Sára katolikus apácát is, aki segített a zsidóknak. Szóval ez a nap róla is szól.

"...Salkaházi Sára halálának körülményei sokáig nem voltak ismertek. Húsz évvel később a zuglói nyilasper egyik vádlottja mondta el a bíróságnak, mi történt.
A foglyokat este a Fővámház elé terelték, levetkőztették és a Duna partjára állították őket. Mielőtt a sortűz eldördült, egy alacsony, fekete hajú nő – Sára nővér – a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, letérdelt, az égre nézett, és keresztet vetett. Mivel holttestét a folyóba vetették, esetleges sírjának helye ismeretlen..."

De azt ugye tudod, hogy se füle se farka annak amit írsz??

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés