Miután az önkormányzat által első és második körben kirendelt szakértő nem talált rendellenességet, szükség volt egy harmadik szakvéleményre is. Egyed Andrea ugyancsak Zuglóból érkezett, vagyis a Karácsonynál taroló cég pályázatáról az egykoron Karácsonynak is dolgozó közbeszerzési tanácsadó mondott véleményt. „Ez önmagában elengedő ahhoz, hogy a vizsgálóbizottságnak legalább meg kellett volna kérdőjeleznie a szakértő független állásfoglalásának lehetőségét és tisztázni ezt” – olvasható a különvéleményben.
Egyed természetesen mindent rendben talált: a vagyonkezelő által lefolytatott közbeszerzési eljárás „közbeszerzési jogi szempontból teljességgel megfelelő”, „sem tartalmi, sem formai hiba nem található az iratanyagokban”, a közbeszerzés lefolytatásakor „gondosan járt el”. Ezzel szemben, a fentiek mellett Bálint György azt írta, a külsős szakértő olyan súlyos hibák felett is elsiklott – amelyek korábban a vizsgálat alapján igazolva lettek –, minthogy Bodnár mint a vagyonkezelő vezérigazgatója elvonta az önkormányzati cég igazgatóságának hatáskörét, s hogy a vállalkozási kontraktust késedelmesen kötötték meg.
Soproni egykori szövetségese különvéleményében azt is megjegyezte, Egyed a munkájára vonatkozó jogszabályi előírásokkal sincs tisztában. Példaként említette, meghallgatásakor arra kérdésre, miszerint „ismeri-e azt a rendelkezést, hogy a közbeszerzés becsült értékebe a tartalékkeretet köteles beszámítani az ajánlatkérő”, a szakértő kijelentette: ilyen jogszabályi rendelkezés ismeretei szerint nincs. „Mint szakmai véleményemben ismertettem, a közbeszerzés tárgyai közül egyedül az építési beruházások esetében alkalmazható tartalékkeret.” Bálint György viszont emlékeztetett a 322/2015. számú kormányrendeletre, melyben többek között a következő szerepel: „Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani”.
A politikus szerint azért is volt kellemetlen a helyzet, mert az egyik kulcskérdés a tartalékkeret jogi sorsa. Miképpen alakul az összefüggés a becsült érték – a tartalékkeret – a fedezet tekintetében. „Mivel a szakértő az egyik legelemibb jogszabályt sem ismeri, miként várható el tőle, hogy helyesen válaszolja meg ezt a kérdést?! Önmagában – véleményem szerint – ez az egy kérdésre adott válasz is megdönti a szakvélemény érvényét és használhatóságát” – írta.
Mindenesetre a vizsgálat során azért