Matolcsy szerint a magyar válságkezelés jobb, mint az uniós átlag

2021. november 8. 12:56
Nem vesztettük el az évtizedet a jegybankelnök szerint.

A jegybank sikeresen vett részt 2020-ban a válságkezelésben; intézkedéseinek eredménye az is, hogy tavaly az infláció a toleranciasávon belül, a jegybanki cél körül alakult: átlagosan 3,3 százalék volt – értékelte Matolcsy György jegybankelnök hétfőn, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020-as üzleti jelentését és beszámolóját az Országgyűlés gazdasági bizottságában, és kijelentette: Magyarország jegybankja 2020-ban is sikerrel teljesítette a küldetését és a törvény által megszabott feladatait. Hangsúlyozta: Magyarország nem vesztette el az évtizedet, „jó esélye van, folytatni kell a válság utolsó nyomainak eltüntetését”. A versenyképesség az a terület, ahol a legnagyobb tartalékai vannak az országnak, javításához azonban több lépést kell tenni. A jegybank korábban már 330 pontban jelezte változtatás szükségességét – mondta. A képviselők a jegybank 2020-as beszámolójáról szóló határozati javaslatot elfogadták, 9 igen 4 nem ellenében.

Matolcsy: A hitelmoratórium az Unió és a világ egyik leghatékonyabb eszköze

Matolcsy György kiemelte: tavaly a koronavírus okozta járvány következtében kihívásokkal teli, összetett válsággal kellett Magyarországnak szembenéznie. Egyszerre több fronton is helyt kellett állni. Mindenekelőtt kezelni kellett az utóbbi évtizedek legnagyobb közegészségügyi kihívását, így a legfontosabb feladat az emberi életek megóvása, megmentése volt. Fel kellett venni emellett a harcot a koronavírus gazdasági hatásaival is, hogy a járvány ne rombolja le az utóbbi évtizedben elért eredményeket, ne akassza meg a magyar felzárkózást – sorolta. Leszögezte: a veszélyhelyzet első pillanataitól kezdve mindent megtettek azért, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával és eszközeinek alkalmazásával elősegítsék a magyar gazdaság stabilitásának megőrzését, a munkahelyek megmaradását és megalapozzák a válság utáni helyreállását.

A tavalyi év az 1920 utáni legjobb magyar gazdasági évtizedet zárta le,

ezt a sikeres felzárkózási folyamatot „kapta el” az összetett, járvány miatti válság – fejtette ki. A jegybank tavaly tavasszal válságkezelő programot fogadott és indított el, hogy a válság jelenségei ne gyűrűzzenek be más területekre – mondta, és hangsúlyozta, hogy a magyar jegybank – a világ jegybankjaihoz hasonlóan – sikeresen oldotta meg a feladatot, több eszközzel. Ezek közül Matolcsy György a hiteltörlesztési moratórium kidolgozását emelte ki, amely az unióban és a világban is az egyik leghatékonyabb eszköz volt, és Magyarországon a leghosszabban tartott.

A pénzügyi rendszerben nem mutatkozott válság, a magyar válságkezelő eszközök, a jegybanki programok alkalmazásával a háztartások hitelállománya 14 százalékkal nőtt, és 9 százalékkal bővült a vállalatoké is. A moratórium után újraindították a Növekedési hitelprogramot (Nhp), és ezáltal mintegy 3 ezermilliárd forintot juttattak célzottan a gazdaságba, a mikro-, kis-, és középvállalkozásoknak. Ezt beruházásokra, hitelkiváltásra, csaknem felét pedig forgóeszközhitelre, azon belül bérkifizetésre fordították. A jegybank 2020 júniusban és júliusban 15-15 bázispontos alapkamat-csökkentéssel ösztönözte a hitelezést – sorolta.

Az MNB az uniós élmezőnyben Matolcsy szerint

Az uniós átlagnál így jobb volt a magyar válságkezelés a jegybankelnök szerint, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós rangsorban az élmezőnyben szerepel az ország, idén visszaállt a 2019 év végi, válság előtti év gazdasági teljesítménye, amit komoly eredménynek nevezett. A válságkezeléshez minden szereplő hozzájárult, a kormány, a jegybank és a bankok is. Kiemelte: a jegybank 2013 óta nyereségesen működik, 2020-ban az MNB-nek az előző évinél 725 millió forinttal több, 255,4 milliárd forint nyeresége képződött, ennek kétharmada árfolyamnyereségen alapul. A nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 40,7 milliárd forint nyereség volt, 8,7 milliárd forinttal elmaradt a 2019. évi nyereségtől.

A jegybank elsődleges célját, az árstabilitás elérését és fenntartását 2020-ban is sikeresen teljesítette.

Kérdésre megismételte: a jegybanknak nincs se nyereség-, se árfolyamcélja.

Az MNB mérlege az unión belül talán a legnagyobbat emelkedett, lényeges különbség azonban, hogy minden eszközt célzottan használ – mondta. Célzott jellegét jól mutatja az MNB „zöld mandátuma” – tette hozzá. A fenntartható növekedési pályához nélkülözhetetlennek nevezte a zöld gondolkodást. A jegybank 2019-ben indított Zöld Programja keretében 2020-ban további lépéseket tett a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése és a magyarországi zöld pénzügyi szolgáltatások bővítése érdekében, elindult a Zöld otthon program és a zöld jelzáloglevél program – ismertette. Az MNB jelentése szerint a saját tőke állománya 2020. december 31-én 1112,7 milliárd forint volt. Az igazgatóság döntése alapján az MNB 2020-ban eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe. Magyarország nemzetközi tartalékainak (devizatartalék) szintje 2020 során közel 5,3 milliárd euróval nőtt, az év végén 33,7 milliárd eurót tett ki.

(MTI, fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"az MNB 2020-ban eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe. Magyarország nemzetközi tartalékainak (devizatartalék) szintje 2020 során közel 5,3 milliárd euróval nőtt, az év végén 33,7 milliárd eurót tett ki."
Ez a kettő mondat egy bal-liberális kormány és MNB esetén ELLENKEZŐ ELŐJELLEL szólna:
250 milliárd forint hiány
(devizatartalék) szintje 5,3 milliárd euróval CSÖKKENT,
az év végén 22,7 milliárd eurót tett ki.
Csak ez a kettő szám 1000 milliárd KÜLÖNBÖZET, csak e kettő.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés