„Micsoda hülyeség, hogy a másként gondolkodókkal folytatott vita előrelendít. Valójában a baráti beszélgetés visz előre, mert megerősít, jó érzést kelt bennünk.
Vitázni azok szeretnek, akik önmaguk integritásának védelmében meg akarják győzni az igazukról a másikat, akiknek fontos a mások véleménye, mert az önbecsülésük alacsony vagy éppen túlteng,. Akiknek voltaképpen mindegy – mert nem gondolnak bele – hogy a világ egy tapodtat sem változik önmagában attól a ténytől, hogy ők érvelnek, fontoskodnak, mocorognak.
Ne mondjuk el a veleményünket?
Dehogynem!
Csak éppen tisztában kell lennünk azzal, hogy a megnyugvás az ember természetes állapota, nem pedig a feszültség. Nem a másként gondolkodók, hanem a barátaink társaságában kell időznünk, velük beszélgessünk, osszuk meg kétségeinket, felfedezéseinket. Amikor már senkinek nem akarunk bebizonyítani semmit, viszont mindig elmondhatjuk a véleményünket bármiről, és megengedhetjük magunknak a luxust, hogy megválogassuk a társaságunkat – akkor vagyunk igazán szabadok.