Aki szabadságharcban szervezte a magyar egészségügyet: Lumniczer Sándor emlékezete

2021. május 29. 11:00
Görgei Artúr törzsorvosa volt, kiállt Semmelweis doktor mellett is, és a magyar egészségügy megteremtői közé tartozott egy vérzivataros korban: portrénk Lumniczer Sándorról.

Paár Ádám írása

 

Az 1848-49-es szabadságharc idején a korabeli magyar orvostársadalom színe-java szolgált a magyar honvédség egészségügyében orvosként, főorvosként vagy éppen kórházigazgatóként: a szemész és sebész Stáhly Ignác, a belgyógyász Korányi Frigyes (aki a márciusi ifjak közé tartozott), a sebész Markusovszky Lajos és Balassa János, és, végül, de nem utolsósorban, Lumniczer Sándor, aki 1849 júniusában a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának a vezetője lett. Lumniczer nevét ma jórészt egy orvosi műszerről, a Lumniczer fogóról ismerjük. De

Lumniczer a magyar egészségügy megteremtői közé tartozott,

és emellett fontos szerepe volt a honvédsereg tábori egészségügyi szolgálatának kialakításában. Nemcsak közvetlen munkatársa, hanem barátja volt Görgei Artúrnak. Az 1821. március 29-én született Lumniczer Sándorra emlékezünk.

*

A véletlen furcsa emberi és szakmai viszonyokat eredményez. A II. József által 1784-ben Pestre költöztetett egyetem (a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem) jogi karán egyszerre végzett két kisnemes ifjú, akik az ország két eltérő vidékéről származtak: egyik Zala megyéből, a Dunántúlról, a másik a kurucos hagyományú Északkelet-Magyarországról, Zemplénből. Az előbbit Deák Ferencnek, a másikat Kossuth Lajosnak hívták. A közös jogászi tanulmány egy férfibarátság kezdete lett, amely, sajnos, zátonyra futott a politikán: a kiegyezés eltávolította őket egymástól. Húsz évvel később, 1844-ben ugyanezen az egyetemen, de már annak orvosi karán egyszerre avatták doktorrá Markusovszky Lajost és Lumniczer Sándort. Ugyanebben az évben, csakhogy Bécsben Semmelweis Ignác kézhez vette a szülészmesteri oklevelet. Hármukat nem kizárólag a szakmai érdeklődés kötötte össze, hanem az is, hogy szimpatizáltak a magyar reformellenzék törekvéseivel. Elkötelezettek voltak a magyar egészségügy fejlődése iránt éppúgy, mint a magyar polgárosodás ügye iránt. Az ő barátságuk azonban (talán mert nem voltak politikusok) nem szenvedett kárt.

Lumniczer Sándor nagyapja, Lumnitzer István Selmecbányán született, és Pozsony főorvosaként szolgált. Ebben az időben a magyar egészségügy gyermekcipőben járt, ahogyan az emberek orvosokkal való ellátottsága is. Mária Terézia 1770-es egészségügyi rendelete ugyan elrendelte megyénként (!) egy „fizikus” (orvos) alkalmazását, ám ez érthetően nem tudott lépést tartani a szükségletekkel. A pesti egyetem orvosi karát csak 1769-ben alapították meg, így beletelt némi időbe, amíg az egyetemi képzés képes volt fedezni az ország ellátását képzett orvosokkal.

Lumnitzer István fia, József inkább a mezőgazdaság iránt mutatott érdeklődést: a kapuvári Esterházy uradalom, majd a kisbéri Batthyány uradalom jószágkormányzója lett, egyik alapítója és első igazgatója az Országos Gazdasági Egyesületnek. Lumniczer József fia, Sándor Kapuvárott született. A család gyakran vendégül látta Liszt Ádámot és annak fiát, Ferencet. A kis Lumniczer Sándor jó barátságba került a később Liszt Ferencként híressé lett fiúval. Lumniczer Sándor Sopronban és Pozsonyban végezte középfokú tanulmányait a helyi líceumban, majd a pesti egyetemen tanult. Balassa János, a sebészet nyilvános rendes tanára mellett dolgozott, aki szinte iskolaalapító volt a magyar egészségügyben. Emellett

Lumniczer Párizsban, Londonban és Zürichban gyarapította az ismereteit.

A magyar orvosi kar életében az 1848-49-es őszi önvédelmi harc hozott változást. Lumniczer, hasonlóan megannyi pályatársához, bevonult a magyar hadseregbe. 1848 augusztusától zászlóalj-főorvosként szolgált a honvédségben. Kollégáival együtt szó szerint a semmiből kellett megszerveznie a magyar tábori egészségügyi szolgálatot. Hiszen még önálló magyar hadsereg sem létezett 1848 áprilisa előtt, nemhogy annak orvosi kara, kórházai, ápoló személyzete. Itt érdemes megjegyezni, hogy utóbbi egy részének, az ápolónői szolgálatnak a megszervezésében Kossuth Lajos húga, Zsuzsanna végzett kitartó munkát.

Kossuth a Honvédelmi Bizottmány elnökeként októberben Stáhly Ignácot, a kereskedelemügyi minisztérium egészségügyi osztályának vezetőjét nevezte ki tábori főorvossá. A kialakult katonai orvosi hierarchia négy fokozatból állt: segédorvosokból vagy orvossegédekből, alorvosokból, főorvosokból vagy ezredorvosokból és törzsorvosokból. A kínzó orvoshiány enyhítésére bevetettek gyorstalpaló orvosi tanfolyamon átesett orvossegédeket, sőt akár a fogságba esett osztrák katonaorvosokat is. Stáhly feladata volt a honvédség és mozgó nemzetőrség orvosi ügyeinek irányítása, valamint a gyógyszerbeszerzés. Érdekesség kedvéért megjegyezzük, hogy az 1831-ben előállított kloroformot először az 1848-49-es szabadságharc idején használták katonai kórházban altatószerként. 1849 januárjában Flór Ferenc, majd júniusban Lumniczer Sándor vette át a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának vezetését.

De hogyan jutott idáig Lumniczer? A fiatal orvos Görgei Artúr feldunai hadseregében szolgált.

Görgei Artúr előterjesztésére Lumniczert előbb kinevezték törzsorvossá, majd igazgató törzsorvossá.

A Lumniczer által kiadott kassai tábori egészségügyi utasítások mintát szolgáltattak az egész hadseregben. Lumniczer világosan meghatározta az orvos helyét a seregben, valamint feladatait. Gondoskodott arról, hogy azokat a markotányos- és mosónőket, akik nemi betegek, elkülönítsék a katonáktól, megelőzve a fertőzéseket.

Amikor Görgei vette át a hadügyminisztériumot Mészáros Lázártól, támogatta Lumniczer egészségügyi osztályvezető kinevezését a Kossuth bizalmát élvező Flór Ferenccel szemben. A két orvos viszonya és a szakmaiság azonban nem sínylette meg a kormányzó és a hadügyminiszter nézeteltérését. Mindketten a szakma egy-egy kiváló alakja mellett tették le voksukat. Lumniczer jelen volt a világosi fegyverletételnél. Az orvost egyszerű betegszállítóként sorozták be a császári seregbe (hasonlóan, ahogyan a császári seregből átlépett volt honvédtiszteket közkatonaként). Egy Böhm nevű osztrák orvos beosztottjaként viszonylag szabadon mozoghatott.

Az 1850-es években a pesti egyetemen lassan visszatért az élet. Az orvosi kart még maga az újabszolutizmus megalapítói, Félix zu Schwarzenberg herceg és Alexander Bach belügyminiszter sem tudták leváltani. Így Lumniczer élete is lassan jobbra fordult. 1851-ben kinevezték sebészorvosnak az államvasutakhoz, majd 1855-ben a pesti Rókus Kórházba. Rendszeresen publikált az 1857-ben megalapított Orvosi Hetilapban. 1861-ig kellett várni főorvosi kinevezésére.

Mindvégig kiállt Semmelweis mellett,

aki a klórvizes kézmosással fölfedezte a gyermekágyi lázat előidéző baktériumos fertőzés megakadályozásának módszerét.

A kiegyezés után az oktatás is megnyílt előtte: előbb magántanárrá nevezték ki (1868), majd rendes tanárrá (1872). 1878-ban a Közegészségügyi Tanács alelnöke lett, 1881-ben elnöke, 1884-ben miniszteri tanácsos, majd a főrendiházba való kinevezéssel 1885-ben elérte az elérhető legmagasabb közéleti megtiszteltetést. Görgei Artúrral mindvégig jó barátságot ápolt. Görgei, Lumniczer, Markusovszky rendszeresen összejártak. Lumniczer Sándor 1892. január 30-án halt meg.

Lumniczer és kollégái egy nehéz történelmi helyzetben vállalták az addig még papíron sem létező magyar katonai egészségügy megteremtését, mindössze hónapok alatt. A béke beköszöntével beilleszkedtek a magyar orvosi és tudományos életbe. A háború után más jellegű bajokkal kellett szembenézni: az orvoshiánnyal, a még mindig föl-föllépő fertőző betegségekkel, a gyermekhalandósággal és a morbus hungaricusként elhíresült tüdőbajjal. Mindemellett pedig le kellett rakni a magyar korszerű közegészségügy intézményes alapjait. A szabadságharc sorsfordító kora után ezen a fronton is tőlük telhetően helyt álltak.

 

Nyitókép: Lumniczer Sándor szobra a Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinikáján a Józsefvárosban (Forrás Wikipedia)

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Azért Flór Ferencről sem szabad elfelejtkezni.....Ő is benne volt az eü. szervezésben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés