Össztűz alatt az AstraZeneca és a Sinopharm – vakcinatisztázás szakértővel

2021. április 22.
Megingott a kínai és a brit–svéd oltóanyagba vetett bizalom: a Sinopharm-nak a hatékonyságát vitatják, az AstraZenecától a vérrögképződés miatt tartanak. A szakember továbbra is javasolja ezeket.

Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.

Elővigyázatosságból felfüggesztették a koronavírus elleni oltást Ausztriában az AstraZeneca által gyártott Vaxzevriával, miután egy 49 éves nő véralvadási komplikációk miatt meghalt, egy 35 éves nőt pedig vérrög okozta tüdőembóliával kezelnek Zwettl városban – terjedt futótűzként a hír március­ban. Ezt követően Dániában is elhunyt egy, a brit–svéd cég vakcinájával oltott személy, és bár akkor az egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, egyelőre nem egyértelmű, hogy a vérrögképződés összefüggésben van az oltás beadásával, az ország tizennégy napra felfüggesztette a használatát. Nem sokkal később – a világon elsőként – betiltották a vakcinát. Ám a dán készlet nem fog a raktárban porosodni, ugyanis már most lecsaptak rá a lettek: a balti állam egészségügyi minisztere közölte, készek átvenni az oltóanyagot.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) márciusban rendkívüli vizsgálatot végzett, amelynek során biztonságosnak minősítette a szóban forgó szert. Egyúttal azt is rögzítette, hogy további vizsgálatokat tart szükségesnek, mivel bár a vérrögök kialakulásának általános kockázata alacsony, és előfordulásuk sincs bizonyítva, azért lehetséges. Egyidejűleg hangsúlyozták, hogy az oltóanyag biztonságos és hatásos, előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Egy újabb vizsgálatot követően április elején gyakorlatilag ugyanerre a megállapításra jutott a hatóság. Kimondta, hogy lehet összefüggés az AstraZeneca-oltás és a ritka trombózisos esetek között, de a vakcina előnyei továbbra is jóval meghaladják a hátrányait. Múlt héten az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is állást foglalt az ügyben. Hans Kluge, a szervezet európai igazgatója leszögezte: nagyon kevés tromboembóliás esetről van szó, nincs helye kétségnek, az AstraZeneca vakcinája hatékony.

Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Egymillió oltottra négy eset
Hiába a rendkívüli vizsgálat és a WHO-kiállás, sokakat elbizonytalanítottak a hírek, és inkább nem kérik a brit–svéd vektorvakcinát. „Ha statisztikailag megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az átlag magyar populációban mindenféle oltás nélkül számtalan vérrögképződéses eset fordul elő naponta. A fogamzásgátlót szedő nők vagy a dohányosok körében kifejezetten sűrű az előfordulásuk” – hangsúlyozza lapunknak Jakab Ferenc virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Kutatócsoportjának vezetője. Rámutat: eddig huszonötmilliónál is több embert oltottak be Vaxzevriával, s ez a szám napról napra emelkedik. Egymillió oltottra mindössze négy vérrögképződéses eset jut.

Ráadásul a vérrögképződés esélye a covidfertőzötteknél halmozottan megnő: a 16,5 százalékukra jellemző, azoknál viszont, akik az AstraZeneca-oltást kapták meg, ez szinte mérhetetlenül kicsi: 0,0004 százalék. Tehát ha valaki megfertőződik a vírussal, 41 250-szer nagyobb esélye van arra, hogy vérrögök képződnek a szervezetében, mint ha ezt az oltást kapta volna. „Ez olyan hatalmas különbség, ami szavakat és magyarázatot sem igényel” – fogalmaz a virológus, hozzátéve: a legrosszabb esetben azt tudja elképzelni, hogy a vakcina melletti tájékoztató lapon – ahogy minden gyógyszer és oltóanyag esetében – feltüntetik, hogy milyen ezrelékben fordulhat elő vérrögképződési probléma. Szerinte azt kell mérlegelni, hogy „ha elkapom, akkor bizony hatványozottan nagyobb az esélye, hogy súlyos szövődményekkel kórházba vagy intenzív osztályra kerülök, mint a vérrögképződési probléma kialakulásának, márpedig ez nem játék”.

Ha valaki megfertőződik a koronavírussal, 41 250-szer nagyobb esélye van arra, hogy vérrögök képződnek a szervezetében”

Amikor a vakcinák között válogatunk, vessünk egy pillantást a járványhelyzetre. „Ma Magyarországon gyakorlatilag tombol a vírus brit variánsa, eszméletlen gyorsan terjed, bárhol, bármikor megkaphatjuk” – hangsúlyozza Jakab Ferenc. Felhívja a figyelmet arra is, hogy sajnos már nem csak az idősebb korosztály a veszélyeztetett: a negyvenesek-­ötvenesek között is szedi áldozatait a covid, sőt fiatalabbak is elhunytak. „Nem gondolom, hogy ilyen időszakban, amikor világszerte nagyon magas a fertőzöttek és az elhunytak száma, megengedhetnénk magunknak, hogy egy oltást visszavonjunk vagy visszatartsunk.”

Fotó: Reuters / Kacper Pempel

Jakab szerint függetlenül attól, hogy nincs szignifikáns összefüggés az AstraZeneca-vakcina és a vérrögképződéses esetek között, az egyedi eseteket ki kell vizsgálni. Ezek a vizsgálatok pluszbiztonságérzetet adnak, jó tudni, hogy sem az európai, sem a magyar gyógyszerfelügyelet nem veszi félvállról az eseteket, függetlenül attól, hogy van-e összefüggés. Hangsúlyozza azt is, hogy nem látja akadályát a Vaxzevria további alkalmazásának; az itthoni szakértők részéről konszenzus van abban, hogy mindenképpen érdemes beadatni.

Az AstraZeneca-ügy inkább a gyógyszercégek között kialakult kisebb háború következménye”

Vannak, akik az oltóanyagok használata és a vérrögképződéses esetek mögött piaci versenyt sejtenek a háttérben. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Kovidők tájékoztató csatorna legutóbbi adásában azt mondta: a vérrögképződés okozta betegségek – szívinfarktus, sztrók, tüdőembólia – a leggyakoribbak. Márpedig „ha valakit hírbe akarok hozni, akkor egy nagy számban előforduló megbetegedést kell összekötni a vakcinációval”. Ugyanitt az is elhangzott, hogy az AstraZeneca-ügy inkább „a gyógyszercégek között kialakult kisebb háború következménye, semmint bármilyen vérrögképződési probléma”. Jakab Ferenc ezzel kapcsolatban azt mondja lapunknak: bár nem tiszte eldönteni, mi húzódik a háttérben, nem lehet kizárni, hogy a vakcinagyártók közötti verseny.

Mindenesetre a múlt héten sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság úgy döntött, nem hosszabbítja meg jövőre az AstraZeneca- és Janssen-vakcinákra vonatkozó szerződéseit. Ennek kapcsán Jakab úgy véli, ha mindenféle politikai és gazdasági szempontot háttérbe szorít, és tisztán szakmapolitikai és szakmai szempontok szerint nézi, akkor nem tartja jó döntésnek, „mert mindkét oltás jó”.

Mi az igazság a Sinopharmmal kapcsolatban?
Nagy port kavart az a hír is, hogy Kao Fu, a kínai járványügyi központ vezetője szűk két héttel ezelőtt kijelentette: az elölt vírust tartalmazó kínai vakcinák – ilyen az itthon alkalmazott, Sinopharm-féle BBIBP-CorV is – hatékonysága „nem túl magas”, és már hivatalosan vizsgálják annak lehetőségét, hogy más technológiával működő oltóanyagokat is használjanak az immunizáció során. Nem sokkal később Kao visszakozott, és hangsúlyozta, „teljes félreértés”, hogy a kínai vakcinák hatékonysága alacsony lenne; szerinte kiforgatták a szavait, ő csak arról beszélt, milyen módszerekhez érdemes nyúlni, ha javítani akarunk az oltóanyag hatékonyságán.

Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Ennek kapcsán Jakab Ferenc lapunknak azt mondja, „a Sinopharm-vakcina is ad bizonyos védettséget, a covid miatti kórházba kerüléstől és a fatális kimeneteltől megvéd”. Tény azonban: nem biztos, hogy az első generációs vakcinák felveszik a versenyt egy harmadik generá­ciós, modern molekuláris biológiai technikával készített oltóanyaggal – mint amilyen a Pfizer–BioNTeché vagy a Modernáé. „Ezt az elején is tudtuk és jeleztük, ahogyan azt is, hogy bármelyik vakcina jobb a megbetegedésnél” – húzza alá.

A virológus szerint érdemes lenne országos reprezentatív szerológiai vizsgálatot végezni, és ha bebizonyosodna, hogy az oltóanyag beadását követően nem alakult ki tökéletes immunválasz, „akkor adni kell egy harmadik oltást”. Hozzáteszi azonban, attól, hogy valakinek nem elég magas az antitestszintje, lehet, hogy az oltás következtében kialakult sejtes immunválasza kielégítő, vagyis létrejött a szervezetében valamilyen fokú védettség, amit azonban nem mutatnak a tesztek. Ettől függetlenül – bár vannak immunológusok, akik nem ajánlják –Jakab szerint érdemes megnézni az antitestszintet is. „Ha van, örülünk neki, ha nincs, akkor lehet továbbmenni. Elképzelhető, hogy a tesztünk nem volt elég érzékeny, ez esetben érdemes komplexebb labor­vizsgálatot elvégeztetni.”

Arra a kérdésünkre, hogy a Sinopharm-féle vagy más vakcinával érdemes-e a harmadik emlékeztető oltást beadni, Jakab azt válaszolja, egyelőre vizsgálatok tárgyát képezi, hogyan lehet kombinálni az oltásokat. A kínai oltóanyagot több mint százhúszmillió ember kapta meg világszerte. Múlt héten az argentin egészségügyi miniszter méltatta a vakcinát, „csaknem nyolcvanszázalékos” hatékonyságot említett.

Összességében tehát a lényeg nem változott: oltassuk be magunkat. „Ahhoz, hogy visszatérjünk a normális életünkhöz, és ne alakuljanak ki új variánsok, minél több embert be kell oltani, nincs mese” – nyomatékosítja Jakab Ferenc. Szerinte közösségi érdek, hogy ne lobbanjon újra a vírus, ehhez azonban nemcsak Magyarországon, hanem mindenhol a világon magasnak kell lennie az átoltottságnak. „Ez globális kérdés, globális probléma” – fogalmaz a professzor.

Felkészül: Janssen
Múlt hét kedden megérkezett Magyarországra az első – huszonkilencezer embernek elegendő vakcinát tartalmazó – szállítmány a Janssen-oltóanyagból. Ugyanazon a napon az amerikai gyógyszer­felügyeletért felelős hatóság azt javasolta, hogy szüneteltessék az oltást a Johnson & Johnson egydózisú vakcinájával, miután hat embernél néhány nappal az oltás után ritka vérrögképződéses rendellenességek léptek fel. Ez ügyben már az EMA is vizsgálódik. Eddig hétmillióan kapták meg a vakcinát az Egyesült Államokban.

Nyitókép: Reuters / Amanda Perobelli 

Összesen 252 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Én kínait adnék a fajtádnak.

Azért mondott. A Gulyás tényleg benyögte, hogy a Sinopharm a legjobb, holott ennek bizonyítására a táblázat tökéletesen alkalmatlan. Úgyhogy némi igazsága van most az ellenzéknek, ill. főleg KArikónak, akinek ez üzleti hírnév kérdése.

"pfizerrel oltottak at amugy az osszes magyar idosotthon lakot is"

A Pfizer csak 3-4 hónapig véd. Ezt a Pfizer vezérigazgatója állítja azzal hogy szükséges egy harmadik oltás is.

forrás: https://www.cnbc.com/2021/04/1..

A Sputnik kettő esetleg több év a védelem.
forrás: https://www.interfax.ru/russia..

"A sputnik vakcinával beoltották Iván Ivanovot még 2018 decemberében. Innen tudják az oroszok hogy meddig véd a sputnik.:)))))))"

Onnan tudják, hogy akiket beoltottak, tőlük vérmintát vesznek, elkülönítik a lymfocitákat, és vizsgálat, teszt alá vetik. Ezek mennyiségéből és minőségéből lehet következetetni mennyi ideig fog védeni a vakcina.

"Majd havonta megyek anti testtestre."

Itt nem az antitestekről van szó. Azok amúgy sem maradnak meg sokáig a szervezetben. Azokat fölösleges a szervezetnek termelnie, amennyiben nincs fertőzés. Hanem a lymfocita memória sejtekről, melyek emlékeznek a vírusra, vagy annak Spike proteinjaira.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés