Aranylázban ég a világ

2021. április 22.
A Magyar Nemzeti Bank áprilisban megháromszorozta a trezorjaiban tárolt arany mennyiségét, ezzel soha nem látott magasságokba tornázva föl a magyar aranyvagyont. Ha bejönnek az MNB számításai, nagyot kaszálhat az ország. Elemzésünk.

Nagy Márton írása a Mandiner hetilapban.

Nem túlzás azt állítani, hogy az arany jelentősége szinte egyidős az emberi civilizációval. A sárga nemesfém mindig is az egyik legfontosabb értékmérőnek számított, és a szerepe napjainkban sem lebecsülendő. Eleinte arany­érme formájában közvetlen fizetőeszközként szolgált, amelyet fokozatosan az aranyfedezetű papírpénz váltott fel. Az aranystandard a második világháború végére gyakorlatilag összeomlott, azonban a Bretton Woods-i monetáris rendszer még megkísérelt új életet lehelni belé.

A rendszerváltozás után a megcsappant aranyvagyont az MNB Londonban tárolta”

Az 1970-es években, amikor Richard Nixon amerikai elnök elszakította a dollár árfolyamát az aranyétól, ez a próbálkozás is megdőlt. Így mára elérkeztünk az úgynevezett teremtett (fiat) pénzek világába, ahol egy-egy bankjegynek csupán azért van értéke, mert az állam garantálja, s a kereskedő felek is elfogadják egymást közt. A teremtett pénz közvetlenül nem váltható aranyra a bankokban, így a gazdaságban levő pénzmennyiségnek nincs – és nem is kell hogy legyen – jegybanki aranyfedezete. Ez viszont felveti a kérdést: mégis miért vásárolt ennyi aranyat az Magyar Nemzeti Bank, ha nem is volna rá szüksége?

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Orbán odaszólt Matolcsynak, az MNB bevásárolt
A Magyar Nemzeti Bank 1924-es megalakulása óta folyamatosan rendelkezett hol kisebb, hol nagyobb aranytartalékkal. A Kádár-kor második felében a mennyisége 70 és 80 tonna között mozgott. A rendszerváltozás környékén a vezetés – a nemzetközi trendekkel összhangban – az aranytartalék szinte teljes felszámolása mellett döntött, így 1993-ra történelmi minimumra, 3,1 tonnára csökkent a jegybank aranyvagyonának mennyisége, és egészen 2018-ig változatlan maradt. Ekkor – sokak meglepetésére – Matolcsy György elnök bejelentette, hogy a Monetáris Tanács döntése értelmében az MNB megtízszerezte aranytartalékát. Ezzel Magyarország felzárkózott a régió többi országához az aranytartalék arányát tekintve. Matolcsy elmondása szerint a döntés Orbán Viktor miniszterelnök felvetésére született meg, ő javasolta, hogy az MNB gondolja át az aranystratégiát.

Az aranytartalék célja nem a befektetés vagy a spekuláció, hanem a stabilitás”

A jegybanki aranyláz folytatására idén áprilisig kellett várni. Ekkor az intézmény ismét az aranytartalék jelentős növeléséről számolt be: a 2018-as 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelkedett a magyar aranyvagyon mennyisége. A döntést az MNB mindkét esetben a hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célok elérésének szándékával indokolta. A közlemény szerint az arany egyfelől bizalomerősítő funkciót tölt be, másfelől pedig „stabilizációs és védvonal” szerep juthat majd neki egy-egy mélyebb strukturális változás, geopolitikai válság során.

A járvány igazolta a jegybankot
Utólag egyértelműen látszik a 2018-as döntés helyessége: a járvány minden várakozást felülmúlva bebizonyította. A nemzeti bank még 2019-ben úgy döntött, hogy realizálja a megemelt aranytartalékon szerzett árfolyameredményét, amelyet aztán 2020 áprilisában osztalékként be is fizetett a költségvetésbe. Az aranytartalék megnövelése és a nyereség realizálása nélkül mintegy 140 milliárd forinttal kevesebb állt volna rendelkezésére a válság hatásainak enyhítésére. Az MNB különösen jókor, épp az évtized áremelkedése előtt növelte az aranytartalékot.

Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés