Aranylázban ég a világ

2021. április 21. 13:09
A Magyar Nemzeti Bank áprilisban megháromszorozta a trezorjaiban tárolt arany mennyiségét, ezzel soha nem látott magasságokba tornázva föl a magyar aranyvagyont. Ha bejönnek az MNB számításai, nagyot kaszálhat az ország. Elemzésünk.

Nagy Márton írása a Mandiner hetilapban.

Nem túlzás azt állítani, hogy az arany jelentősége szinte egyidős az emberi civilizációval. A sárga nemesfém mindig is az egyik legfontosabb értékmérőnek számított, és a szerepe napjainkban sem lebecsülendő. Eleinte arany­érme formájában közvetlen fizetőeszközként szolgált, amelyet fokozatosan az aranyfedezetű papírpénz váltott fel. Az aranystandard a második világháború végére gyakorlatilag összeomlott, azonban a Bretton Woods-i monetáris rendszer még megkísérelt új életet lehelni belé.

A rendszerváltozás után a megcsappant aranyvagyont az MNB Londonban tárolta”

Az 1970-es években, amikor Richard Nixon amerikai elnök elszakította a dollár árfolyamát az aranyétól, ez a próbálkozás is megdőlt. Így mára elérkeztünk az úgynevezett teremtett (fiat) pénzek világába, ahol egy-egy bankjegynek csupán azért van értéke, mert az állam garantálja, s a kereskedő felek is elfogadják egymást közt. A teremtett pénz közvetlenül nem váltható aranyra a bankokban, így a gazdaságban levő pénzmennyiségnek nincs – és nem is kell hogy legyen – jegybanki aranyfedezete. Ez viszont felveti a kérdést: mégis miért vásárolt ennyi aranyat az Magyar Nemzeti Bank, ha nem is volna rá szüksége?

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

Orbán odaszólt Matolcsynak, az MNB bevásárolt
A Magyar Nemzeti Bank 1924-es megalakulása óta folyamatosan rendelkezett hol kisebb, hol nagyobb aranytartalékkal. A Kádár-kor második felében a mennyisége 70 és 80 tonna között mozgott. A rendszerváltozás környékén a vezetés – a nemzetközi trendekkel összhangban – az aranytartalék szinte teljes felszámolása mellett döntött, így 1993-ra történelmi minimumra, 3,1 tonnára csökkent a jegybank aranyvagyonának mennyisége, és egészen 2018-ig változatlan maradt. Ekkor – sokak meglepetésére – Matolcsy György elnök bejelentette, hogy a Monetáris Tanács döntése értelmében az MNB megtízszerezte aranytartalékát. Ezzel Magyarország felzárkózott a régió többi országához az aranytartalék arányát tekintve. Matolcsy elmondása szerint a döntés Orbán Viktor miniszterelnök felvetésére született meg, ő javasolta, hogy az MNB gondolja át az aranystratégiát.

Az aranytartalék célja nem a befektetés vagy a spekuláció, hanem a stabilitás”

A jegybanki aranyláz folytatására idén áprilisig kellett várni. Ekkor az intézmény ismét az aranytartalék jelentős növeléséről számolt be: a 2018-as 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelkedett a magyar aranyvagyon mennyisége. A döntést az MNB mindkét esetben a hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célok elérésének szándékával indokolta. A közlemény szerint az arany egyfelől bizalomerősítő funkciót tölt be, másfelől pedig „stabilizációs és védvonal” szerep juthat majd neki egy-egy mélyebb strukturális változás, geopolitikai válság során.

A járvány igazolta a jegybankot
Utólag egyértelműen látszik a 2018-as döntés helyessége: a járvány minden várakozást felülmúlva bebizonyította. A nemzeti bank még 2019-ben úgy döntött, hogy realizálja a megemelt aranytartalékon szerzett árfolyameredményét, amelyet aztán 2020 áprilisában osztalékként be is fizetett a költségvetésbe. Az aranytartalék megnövelése és a nyereség realizálása nélkül mintegy 140 milliárd forinttal kevesebb állt volna rendelkezésére a válság hatásainak enyhítésére. Az MNB különösen jókor, épp az évtized áremelkedése előtt növelte az aranytartalékot.

Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Meglehetősen kiszámíthatatlan, hogy az idei döntés az előbbihez hasonló sikerként állja-e majd ki az idő próbáját. A központi bank hivatalos indoklása szerint „a döntésben fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány időszakában kibontakozó új kockázatok kezelése is. A globálisan megugró állam­adósságok vagy az inflációs félelmek megjelenése tovább erősítik az arany nemzetstratégiai jelentőségét, menedékeszköz-szerepét és értékmegőrző funkcióját”. Ebből az olvasható ki, hogy az MNB nem zárja ki, hogy a válság gazdasági és társadalmi hatásai még hosszan velünk maradnak. Ha valóban így lesz, s kiszámíthatatlan évek várnak a világgazdaságra, akkor jó döntés lehet az aranybefektetés gyarapítása, az ugyanis növelheti a gazdaságba vetett nemzetközi bizalmat, valamint elhúzódó válság esetén további árfolyamnyereségek realizálása is lehetséges.

Ha azonban a válság valamilyen oknál fogva viszonylag gyorsan lecsengene, s utána helyreállna a megelőző évek gazdasági rendje, akkor már közel sem olyan biztos, hogy az arany volt a legjobb ötlet. Ebben az esetben egyes szakértők szerint kiszámíthatóbb megoldás lenne például alacsony kockázatú állampapírokba fektetni. Ezek ugyanis – a világgazdaság pénzügyi stabilitását feltételezve – magasabb likviditású és kevésbé volatilis befektetések lennének. Az is igaz, hogy az aranytartalék célja nem a befektetés vagy a spekuláció, hanem a stabilitás, így nem kizárólag a nyereség alapján érdemes megítélni a döntést.

Már a 2018-as aranybefektetés idején is megosztotta a magyar közgazdászokat, hogy szükség van-e a tartalékok ilyen jellegű átstrukturálására. Surányi György korábbi jegybankelnök amellett érvelt a HVG-nek adott interjújában, hogy az „aranynak a mai monetáris rendszerben nincs helye”. A közgazdász szerint az aranynak több hátránya is van a devizatartalékokkal szemben, így például a nehézkes értékesíthetősége vagy épp a drága tartása. Ezzel szemben Hoffmann Mihály, az MNB egyik akkori igazgatója úgy vélekedett, hogy „az aranytartalék növelése és országon belüli birtoklása összhangban van a nemzetközi trendekkel, támogatja a pénzügyi stabilitást, és tovább erősítheti a hazánk iránti piaci bizalmat”.

Egy elhúzódó válság esetén jó döntés lehet az aranybefektetés”

„Az arany persze akkor is az egyik legbiztonságosabb eszköz volt, amikor Surányi György elnöksége idején szinte az egész magyar aranytartalékot eladták. Surányi szerint az arany nem pénz, de még az unortodox gondolkodónak nem mondható Alan Greenspan volt amerikai jegybankelnök is úgy véli, hogy a nyomtatott pénzt szélsőséges körülmények között senki nem fogadja el, az aranyat viszont mindig elfogadják, mert végső fizetési eszközként funkcionál” – írta a Makronóm egy korábbi elemzése.

Nagyobb felbontáshoz kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” opciót!

Nem mindegy, hol tartjuk
Az aranytartalékról folytatott diskurzus során sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a mennyiség mellett az aranytömbök fizikai elhelyezkedése is stratégiai kérdés. A magyar aranyvagyont 1945-ben menekítették először külföldre a hírhedt aranyvonaton. A 30 tonnányi arany a világháborút követő években visszakerült Magyarországra, s a forint bevezetésének egyfajta fedezeteként a háború utáni pénzügyi kilábalást is támogatta. Amilyen könnyen jött haza, olyan könnyen ment el ismét az országból a nemesfém: a rendszerváltozás után a megcsappant aranyvagyont az MNB már Londonban tárolta. Ez nem magyar sajátosság volt: a Bank of England még napjainkban is mintegy harminc ország aranyát őrzi páncéltermében.

2018 márciusában úgy határozott a Magyar Nemzeti Bank, hogy túlságosan kockázatos egy másik ország területén tárolni az aranyvagyont, így hazaszállították az akkor 130 millió dollárt érő fémtömböket. A néhány ládányi aranyat állig felfegyverzett katonák kísérték egy meg nem nevezett helyre, ahol azóta is őrzik. Ez jól illeszkedett a nemzetközi trendekbe, hiszen ezt megelőzően a német, a holland és az osztrák jegybank is az aranytartalékok repatriálása mellett döntött, Németország például Párizsból és New Yorkból szállította haza tartalékát 2017-ben. Lengyelország a brit jegybankból vitt haza 100 tonna aranyat 2019 novemberében.

Azt, hogy milyen buktatói lehetnek a külföldi széfekben tartott aranynak, legutóbb Venezuela tapasztalhatta meg a saját bőrén. A Bank of England ugyanis 2020 nyarán megtagadta Nicolás Maduro elnöknek a több mint egymilliárd dollárnyi aranykészlet kiadását arra hivatkozva, hogy az Egyesült Királyság Juan Guaidót ismeri el államfőnek. Ezt a döntést aztán Maduro fellebbezésére megsemmisítették, az arany sorsa azonban továbbra is kérdéses maradt. A helyzet pikantériája, hogy pont Venezuela volt a világon az első, amely a 2008-as világválság után elindította az aranytartalékainak hazaszállítását. 2012-re a 160 tonnányi aranyat vissza is szállítottak az országba, a tartalék tizenöt százaléka azonban továbbra is külföldi bankokban maradt. A dolgok jelen állása szerint pedig ez nem is fog egyhamar megváltozni.

Amikor mindenki azt hitte, Magyarország lenullázta aranytartalékait
A dematerializált aranytartalékok kapcsán érdekes epizód volt, amikor 2017-ben futótűzként terjedt el a hír a magyar sajtóban, miszerint az MNB lenullázta az aranyvagyonát. Ahogy azonban utólag kiderült, valójában egy bonyolult pénzügyi tranzakcióról volt szó, amelynek hatására az aranytartalék átkerült a jegybanki mérleg egy másik sorába. Ennek keretei közt a központi bank először devizára váltotta az aranyköveteléseit, és megállapodott abban, hogy később egy előre fixált árfolyamon visszavásárolja őket, így próbálva az árfolyamváltozáson nyereséget realizálni. Annak tehát épp az ellenkezője volt igaz, amit egyes lapok írtak az aranytartalék lenullázásáról.

Így néz ki a jegybanki arany
Az intézményi befektetők a világ legtöbb részén úgynevezett Good Delivery standard szerinti aranytömbökkel kereskednek, az MNB tartalékai is ebben a formában állnak rendelkezésre. A legalább 99,5 százalékos tisztaságú aranytömbök 28 centiméter hosszúak, körülbelül 7 centiméter szélesek és 4 centiméter magasak. Egyetlen ilyen tömb tömege 11–13 kilo­gramm. Ha valaki szeretné a világ egyik legértékesebb nemesfémtégláját a kezébe fogni, akkor jelenlegi árfolyamon számítva nagyjából 200 millió forintért vásárolhat magának egyet.

A szerző a Makronóm újságírója.

Nyitókép: MTI / Máthé Zoltán 

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés