Mi a magyar jobboldali alternatíva Európának?

2021. április 8. 17:44
„Európa mi vagyunk, és tőlünk is függ, milyen lesz a jövő Európája” – hangzott el a XXI. Század Intézet konferenciáján, többek között Schmidt Mária, Schöpflin György és Békés Márton részvételével. Tudósításunk!

Összeurópai, nemzeti-konzervatív szellemiségű konföderáció bonthat zászlót hamarosan – a XXI. Század Intézet és Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő közös szervezésében megrendezett Európa mi vagyunk című konferencián elhangzottak szerint. A szerda délutáni rendezvény csak az első volt az Európa a XXI. században című rendezvénysorozatban, a jelenleg érvényes járványügyi korlátozások miatt természetesen csak online formában.

Kalandvágyó nemzet a magyar, és ezt másoknak is átadhatjuk

Az érdeklődők hat rövid előadást hallgathattak meg a rendezvény során különböző magyar kormánypárti értelmiségiektől és politikusoktól. A köszöntőbeszédet Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója mondta, aki egyből egy Orbán Viktor-idézettel indított: „Harminc éve azt gondoltuk, Közép-Európa jövője Európa, de ma tudjuk, hogy mi vagyunk Európa jövője, és készen is állunk erre a küldetésre”, a történész szerint ez a gondolat jó alapot adhat az egész konferenciasorozathoz. Végső soron a XX. század nagy kérdése az volt, hogy ki legyen Európa új ura a brit birodalom megroppanását követően, amire a század végére a kontinens amerikanizálódása tűnhetett válasznak. Ez azonban csak 2008-ig adott megnyugtató választ, hiszen a gazdasági válság megtorpanást hozott a folyamatban, erre rakódott rá a 2015 óta tartó migrációs válság, és legújabban a koronavírus-válság, amit 2020 óta nyögünk. A mágikus számhármas –

2008, 2015, 2020

– egyébként több előadásban elhangzott, várhatóan a jövőben is sokat halljuk majd. Schmidt szerint a közép-európai térség rendelkezik valamivel, amivel a Nyugat nem: vízióval, miközben a nyugatiak csak a múltat szeretnék visszakapni. Az intézetvezető szerint ez nem lehetséges, muszáj a jövő felé nyitni. Schmidt Mária szerint a magyar kalandvágyó nemzet – kalandozásaink messze földön híresek a mai napig is –, ezt a szellemet pedig remélhetőleg más nemzetekre is sikerül átragasztanunk, amik követik víziónkat, vagyis a szabad nemzetek szabadság jegyében fogant szabad szövetségét.

Független, őslakos európai népek szövetsége

Az intézetigazgató után Békés Márton lépett a pódiumra, akit a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójaként és publicistaként ismerhet az olvasó. A történész stílusosan egy hadviseléssel kapcsolatos bölcsességgel kezdte előadását, eszerint a jó csapattiszt nem úgy szól, hogy „előre!”, hanem úgy, hogy „utánam!”, és hát a konferencia előadói is így vannak ezzel – jó csapattisztek akarnak lenni, bajtársakat akarnak toborozni. Békés a magyar jobboldal „modellteremtő gyakorlatának” szellemi megalapozását azonosította a legfontosabb küldetésként, amire a lehetőség adott is, mivel meglátása szerint

a magyar jobboldali politika „impaktfaktora” megnövekedett.

A történész szerint Európa mozgását a koronavírus-válság csak felgyorsította, a szuverenisták és föderalisták közötti ellentét pedig még jobban kiéleződött, mostanra élet-halál kérdéssé vált – gondolva akár a közös vakcinabeszerzés körüli problémákra. A megoldás Békés szerint is a „független, őslakos európai népek” szövetsége lehet, ami megvédi a kontinenst a külső támadásokkal szemben.

A Fidesznek azért voltak vitái a Néppárttal, mert „nem önfeladó”

A kutatási igazgatót Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője követte az emelvényen. Húsvét után, feltámadás előtt című előadását a politikus két fordulat kiemelésével kezdte: az egyik majd csak később koronavírus-válság után következik be, amikor nagy tanácskozás kezdődik majd Európa jövőjéről; a másik pedig már megtörtént: a Fidesz és az Európai Néppárt útjai elváltak egymástól, vagy ahogy a képviselő fogalmazott: az EPP olyan lehangoló állapotban van, hogy onnan el kellett jönni. Hidvéghi szerint a Néppárt mára elveszítette iránytű szerepét és alulmaradt a fontos világnézeti vitákban – már ha megvívta őket –, a Fidesznek pedig éppen azért voltak vele vitái, mert a nagyobbik magyar kormánypárt nem önfeladó. A politikus szerint ma

az uniós intézményekben „dermesztő modern diktatúra veszélye sejlik fel”,

ami tágabb értelemben az egész Nyugatra jellemző, elég csak a Herthától a héten elbocsátott Petry Zsolt történetére gondolni. A képviselő ráadásul úgy látja, hogy a központosított európai intézmények is kudarcot vallottak a mostani válság során, az EU sem az előrejelzésben, sem a válságkezelésben nem tudott eredményeket felmutatni. Hidvéghi Balázs úgy gondolja, hogy a minden kihívásra „több Európát” kiáltó brüsszeli bürokratákkal szemben egy európai szintű, szabad akaraton alapuló együttműködés lehet a megoldás. Az identitásában biztos magyar nemzet jó kiindulási alap lehet, de partnereket is kell keresni az egész kontinensen – fejtette ki a politikus.

A politikai vezetés reneszánsza 

Hidvéghi után G. Fodor Gábor politikai filozófus következett, aki a bürokratikus kormányzásról beszélt. A bürokratikus kormányzás a Nyugat önmaga csalhatatlanságába vetett hitének terméke G. Fodor szerint; olyan kormányzás ez, amiben az ügyeket úgy intézik, hogy nem intézik, a felelősséget úgy vállalják, hogy nem vállalják, és így tovább – ez a kormányzási forma viszont totális kudarcot vallott a mostani válságban. A politikai filozófus szerint a „cselekvő kormányok” ebben az időszakban a vírustriásszal vannak elfoglalva – vagyis az életvédelem kontra gazdaságvédelem kérdésével, a szabadságjogok korlátozásának szükségességével és a vírus utáni életre való felkészüléssel –, míg

a bürokratikus kormányzás a „pszichopata triász” jegyeit mutatja,

azaz nem szeret (mert nem érdekli az emberek sorsa), nem tanul (gondoljunk csak a 2008-as válságra), és nem szorong (mert nincsen választókhoz kötve). A mostani helyzet G. Fodor Gábor érzése szerint a politikai vezetés és a realista iskola reneszánszát hozta el, és jóformán mindent igazol, amit a magyar jobboldal politikai fundamentumnak tart, vagyis azt, hogy a liberalizmus jelenlegi formája nem működőképes, a globalizációt szabályozni kell, erős vezetésre van szükség, és hogy meg kell regulázni a közösségi médiát, ami szinte korlátlanul terjeszti az álhíreket.

A magyar józan és és intellektualizmus szintézise

A következő előadót, Frank Füredit online kapcsolták az Egyesült Királyságból. Magyarország szellemi tekintélyének megteremtése című előadását Füredi azzal kezdte, hogy a konzervatívok Európa-szerte csak reagálnak a baloldalra, de a magyarországi fejlemények ebben alternatívát mutatnak, a kérdés pedig az, hogy hogyan lehet mindezt jól bemutatni. A szociológus szerint az amerikai soft power ma minden korábbinál veszélyesebb, egyfajta ellenkultúra, ami Kelet-Európában is nagyon gyorsan terjed egyebek mellett a Netflixnek hála. Füredi szerint

ennek az ideológiának négy alapja van: a multikulturalizmus, az identitáspolitika, a nemi semlegesség és a kozmopolitizmus,

ezek azonban mind a konzervativizmus, mind a klasszikus liberalizmus elveinek ellentmondanak. Nyugaton ma már egyre több a vita ezekkel kapcsolatban, most pedig jó esély van beleszólni ezekbe, mert a járvány miatt gyengül a globalizmus és a föderalizmus – véli Füredi, aki szerint a mostani kérdések megválaszolásához a magyar józan ész és intellektualizmus szintézisére van szükség.

A liberális monopólium kudarca

Füredi után Schöpflin György egykori fideszes EP-képviselő következett, aki Észtországból jelentkezett be a konferenciára. A liberális monopólium veszélyei című előadásának nytógondolataként kifejtette, hogy habár 1945-ben a demokráciának még számos jelentése volt elfogadott, az 1990-es évekre jóformán már csak a liberális demokrácia maradt elismert. Schöpflin úgy látja, hogy a liberális baloldal a demokrácia mellett az európai integrációs folyamatot is magához ragadta, és ennek a folyamatnak a jobboldal is áldozatául esett – „szakralizálták a monopolizált integrációt”, a liberális jelleg a hívek számára megkérdőjelezhetetlen. Csakhogy a monopólium annak sem tesz jót, aki monopolhelyzetben van, és ez Schöpflin szerint a mai Európán is látszik: érzi ugyan a válságot az EU, de mégsem képes kezelni, mert ezt a lehetőséget eleve kizárták – jól példázza ezt a luxemburgi bíróság és a német alkotmánybíróság közötti hosszú vita is. Összességében az egykori képviselő is úgy látja, hogy

a válságok megkérdőjelezik a „több Európa” működőképességét,

amire a korábban említett három év ékes bizonyítékkal szolgált; a „kevesebb Európa” gondolatát viszont mégsem lehet felvetni, feltéve, hogy nem akarja magát kiközösíttetni az ember. A válságok ugyanakkor lehetőségeket is hordoznak magukban, és kis dolgokból is lettek már nagy események – elég csak egy bizonyos, a viszonylag ismeretlen Vuhan városából kiindult járványra gondolni –, ezért Schöpflin szerint a most meghirdetett „európai reneszánsz” is nagy lehetőségek előtt áll. A legfontosabb csatatér a 2024-es európai parlamenti választás lehet.

A konferenciát itt lehet visszanézni:

Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés