Színesben: ilyen volt Budapest a szovjet ostrom után

2021. április 4. 12:14
Egy Bereczki Botond nevű felhasználó töltötte fel a videót YouTube-csatornájára, amely az 1945-ös ostrom mesterséges intelligencia segítségével rekonstruált és színesített archív felvételeit mutatja be.

Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Persze, nem akartak kommunista terrort exportálni sehova. A világkommunizmus véletlenül történt.

Fekete-fehérben jobb lett volna. Nehéz így eldönteni, hogy a hó sárga kék vagy piros volt akkoriban. De amúgy nagyon izgalmas film.

Rosszabbul se.
A norvég sarkkutató és Nemzetek Ligája (az ENSz elődje) tisztviselő, Fridtjof Nansen szerint 1500-tól számítva az orosz terjeszkedés minden 7 évben egy Norvégiányi területtel nagyobbította önmagát.
Az orosz imperializmus tehát hagyományokra tekint vissza, vannak, akik azt tartják: ez Oroszország fő hagyománya.
Gogol lelkesülten írt arról, hogy hazája majd a fél világot uralma alá hajtotta. Dosztojevszkíj pedig Konstantinápoly elfoglalása után vágyakozott.
Puskin verssel üdvözölte a lengyelek 1831-es szabadságharcának leverését.
Tyucsev még a halálos ágyán is az után érdeklődött, hogyan foglalták el az orosz csapatok a khivai kánátust.
de Custine márki, a francia utazó, 1839-ben úgy látta: Az orosz nép ma képtelen bármit is elérni, kivéve a világ elfoglalását. Hasonlóan látta Marx: Az orosz történelem nem más, mint terjeszkedés, amely helyettesíti a belső életképességet.
1849-es viselt dolgaikról minden magyar tud.
1914-ben harmadiknak léptek az Osztrák-Magyar versus Szerbia háborúba, ezzel világháborúvá eszkalálták a balkáni konfliktust.
A Bolshevik puccs után meghirdették a világhódító kommunizmust, a Szovjetunióval, mint példával és eszközzel.
Így érkeztünk 1939-hez, a Náci-Szovjet paktumhoz. Ennek értelmében elfoglalták Kelet-Lengyelországot. Ekkor lett a történelemben először orosz-magyar közös határ a Kárpátokban. Röviddel ezután a szovjetek megtámadták Finnországot és elfoglalták egy részét. Mondjam még?
Mondom: Kelet-Lengyelországba úgy érkeztek, hogy szocialista forradalmat robbantsanak ki, ahogy a Kommunista Kiáltvány fogalmaz: „(a kommunisták) ... céljai csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el.” Ez azonban az ott többségben lévő fehérorosz és ukrán parasztság lagymatagsága miatt nem ment. (Ezért adta Jan T. Gross erről szóló könyvének azt a címet, hogy Forradalom külföldről, Princeton University Press, 1988.) Ment viszont Besszarábia és Észak-Bukovina elfoglalása a románoktól, valamint Észtország, Lettország és Litvánia bekebelezése 1940-ben. Így érkeztünk 1941-hez.
Ennyi, amit egy ujdonsült szomszéd népnek, a magyarnak, érdemes volt, dióhéjban, tudni a szovjet-orosz történelem többévszázados trendjéről.

Itt nem is az a lényeg, ki ütött vissza, hanem, hogy a német "barátaink" beáldozták a várost, hogy ideig-óráig feltartóztassák az oroszokat. Bécset megkímélték.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés