Volt egyszer egy világhírű magyar tükörgyár – Burgerék története

2021. szeptember 25. 18:01
Írta: Sal Endre
A messze földön híres Burger Anna és Fia tükörgyárat nem véletlenül kérte fel Hauszmann Alajos, hogy készítsék el a Szent István-terem hatalmas tükreit. Burger Soma vállalkozása egészen apró manufaktúrából fejlődött sikeres gyáróriássá. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról.

A hajdani üvegműves 1862 elején Pesten, a Mária Terézia téren alakította meg műhelyét. Kezdetben lovaskocsiknak gyártott üvegburákat. Ment is az üzlet, de az még fel sem merült benne, hogy egyszer az ő cége lesz a hazai üveg- és tükörgyártás fellegvára. Pedig így történt.

Burger Soma ugyanis nagyon jól tudta, hogy a nagy bécsi gyárak hosszú átfutással szállítják a hazai arisztokráciának és kávéházaknak az üveglapokat, díszes tükröket. Éppen ezért hozzáfogott a míves tükrök gyártásához.

Burger Soma portréja (Fotó: Arcanum/Magyar Kárpitos Ipar)

 

Sokáig a VIII. kerületi Stáczió utca 67. szám alatt volt a vállalkozása, melyet Burger Anna és Fia néven hirdetett. Anna a felesége volt, a „fia” pedig Frigyes, majd született egy másik fiú is a családban, Viktor, aki felnőttként szintén a családi vállalkozásban helyezkedett el. 1895-ben költöztek át a Rökk Szilád utca 9. szám alá.

A cégnek ekkor már negyven munkása volt, akik a művészi kivitelű tükröket a legapróbb részletekig a telephelyen készítették el, beleértve a díszes kereteket is. Ajtóüvegeket, címtáblákat is gyártottak, s elegáns, francia vagy velencei tükrökre csiszoltak címereket, családi monogramokat.

Már ekkor képesek voltak a hajlított tükrök gyártására, amire egyre nagyobb lett a kereslet.

A Nérey-féle kávéház mellett Strasser Sándor Lendvay utcai nyaralójába, Semsey László Andrássy úti palotájába is készítettek remekbe szabott tükröket, de Csekonics Endre, az egyik leggazdagabb magyar is vásárolt palotájába egy csodás, hatalmas üvegfalat. Burger Soma nagyobbik fiának, Frigyesnek adta át a cégvezetést. 1904-ben a vállalkozás a Stáhly utca 13. szám alatt már nagyipari üzemet nyitott, külön tükörcsiszoló-teremmel és tükrözőhelyiséggel.

Külföldről is számtalan megrendelést kaptak, népszerűségük miatt Hauszmann Alajos figyelmét is felkeltette a tükörgyár. Mivel a neves építész a Budavári Királyi Palota átépítésénél a legkiválóbb hazai mestereket kérte fel, így a tükrök esetében sem Bécsben keresgélt, hanem Burgerékhez fordult.

Az újjávarázsolt Szent István-terem fantasztikus, óriási tükrei is a Burger Anna és Fia gyárában készültek egykoron.

Az idők során a csodás alkotások is megsemmisültek, de a Nemzeti Hauszmann Program keretében régi fotók alapján újra elkészítették a Burger-féle lenyűgöző tükröket. De térjünk még vissza a hajdani gyár fejlődésére. Az új üzemben hatalmas hajlított üvegtáblákat tudtak előállítani. Ezekből rendeltek a pesti belváros egyik ékkövének számító Haas palotába is, ahová 7 darab négy méteres magas és két méter húsz centi széles üvegtáblát szállítottak. 1907-ben a nagyszabású pécsi ipari kiállításon a Burger Anna és Fia is megjelent kínálatával, és Frigyes főherceg külön kiemelte a tükörgyár nívóját.

A cég egy hirdetése (Fotó: Arcanum/Honi Ipar)

1912-ben tartotta a cég ötvenéves jubileumát. Ahogy az egyik lap fogalmazott: „A felkért jóbarátok nem vitték széjjel a hírét, reklám nem irányította rá a közönség figyelmét és mégis összeverődött egy csomó ember, hogy egy derék cég félszázados fennállásának ünnepét megülje.”

A munkások díszes ajándékokkal kedveskedtek Burger Soma két gyermekének. Burger Frigyes és Burger Viktor megköszönte az ajándékokat, és nagy örömmel vették azt is, hogy az ünnepségre még Thék Endre, a fa művésze is eljött, aki hasonló nagyívű pályát futott be, mint Burger Soma. Egy kis manufaktúrát fejlesztett gyáróriássá, s végül ő készíthette el a Szent István-terem csodás faburkolatait.

A Burger cég sikereinek persze nem mindenki örült.

A Népszava például próbált botrányt faragni abból a hírből, hogy a gyár munkásai arra kérték a tulajdonost, küldjék el a cégtől Lovászy Jánost, aki egy durva magaviseletű, összeférhetetlen ember. Mivel hosszú évek óta ott dolgozott, Burger Frigyes időt kért, hogy megfontolja a kérést, s végül 14 nap után mégis elbocsátotta Lovászyt, mert nem változtatott a magatartásán. A Népszava felszólította az olvasóit, hogy senki ne menjen dolgozni a Burger Anna és Fiához, és ne is vásároljanak a cégtől. Aztán már kevesebb hír jelent meg a művészi tükröket gyártó vállalkozásról.

Az I. világháborút és a Tanácsköztársaságot még túlélte, ám aztán nem kerülhette el a sorsát. 1948-ban egy rövid hír jelent meg a lapokban, amely szerint a Burger Anna és Fia utóda Benkő Györgyné üzeme lett. Az egykor varázslatos tükröket és hajlított üvegeket gyártó világhírű cég Benkő Györgyné név alatt már csak üvegeket csiszolt. Később pedig már azt sem.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

'48-ban is ellölőzték. persze csakis a mi érdekünkben.
Aztán felélték, tönkretették (persze az alvállalkozókak kifizették és ez pozitív), aztán mindenkihibás, főleg a zimperialistaNyugat.

Ismerős történet?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés