Ezernyi gyógyult koronavírus-beteg produkál a demenciához hasonló tüneteket, az orvosok pedig még azt sem tudják, visszafordítható-e a jellemzően idegrendszeri károsodás. Statisztika, személyes beszámolók és egy szakértő segít értelmezni a helyzetet.
„Nehezemre esett még gondolkodni is, a szememet is alig bírtam nyitva tartani, alig bírtam végigdolgozni a napot”; „alvászavarok, szorongás, nem tudtam koncentrálni”; „nem találom a szavakat, szédülök”; „nem tudtam koncentrálni, egy hosszabb cikkbe is bele tudtam aludni, függetlenül attól, mennyi időt pihentem előtte” – a panaszok a koronavírus-fertőzésből felgyógyult ismerőseimtől, illetve egy, a betegségből felépül embereket tömörítő Facebook-csoportból származnak. A legutóbbi pedig tőlem.
Fél évvel később is nagyon rosszul vannak
A hivatalosan gyógyultnak minősített fertőzötteknél rengeteg szövődmény maradhat vissza a tüdőkapacitás csökkenésétől a különféle szervkárosodásokig, erről már számos tanulmány született, sőt az első hullámban megbetegedettek körében is végeztek különféle sok beteg adatát feldolgozó kutatásokat. Az eredmények pedig korántsem biztatók: a vírus egyik első európai hídfőállásánál, a márciusban elesett olasz Bergamo kórházaiban kezelt pácienseket vizsgálták fél évvel a felgyógyulásuk után; eszerint
Az idegrendszeri károsodás és ennek poszt-COVID szövődményei felmérésével ugyanakkor viszonylag ritkábban foglalkoztak. Az angolul köznyelvben brain fog-nak, agyködnek nevezett jelenség azonban hasonlóan nagy arányban érinti a gyógyult betegeket.
Nálam ez enyhébben jelentkezett: miután kievickéltem a betegségből, a megmagyarázhatatlan (egyébként máig, tehát két hónappal később is kísértő) fáradtságérzet mellett pedig
Nem jutottak eszembe szavak, elfelejtettem, miért mentem át egyik helyiségből a másikba, és nem bírtam hosszabb, összetettebb szöveget olvasni, rendszeresen le kellett tennem, hogy ne aludjak bele. Eközben ingerlékeny voltam, érzékeny a fényre és a zajra, mintha egy kiadós migrén előszelét éreztem volna folyamatosan.
Sokkal nagyobb baj is lehet
Azóta eltelt még egy hónap. Ma már sokkal enyhébbek ezek a tünetek, de olyan ismerősöm is van, aki az első hullámban, még márciusban fertőződött meg, mégis a mai napig aluszékony, s ha hosszabban kell koncentrálnia, nehezére esik gondolkodni is.
A COVID rendkívül sokféle tünetet okozhat, és a mai napig számos kérdés vár még választ a szövődmények kialakulását illetően – mondja el lapunknak Szegedi István neurológus szakorvosjelölt, aki az utóbbi hónapokban alaposan beleásta magát a COVID neurológiai utóhatásait illetően. Mint mondja, a leggyakoribb idegrendszeri kísérőtünet, amin sokan átmennek, a jól ismert szag- és ízérzékelés elvesztés, azonban tudományos szempontból is egyre inkább előtérbe kerül a kognitív hanyatlás és egyéb neuropszichiátriai tünetek: koncentrációs és memóriazavarok, alvászavarok, meglassultság, szorongás, depresszió, fáradékonyság.
Szerinte alapvetően négy dolog felelhet a kognitív képességek romlásáért a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben:
A közvetlen agyi károsodás, például az agylágyulás vagy az agyi gyulladás a rutinszerűen használt képalkotó – CT vagy MR – berendezésekkel általában nagy biztonsággal diagnosztizálhatók. Ezen állapotok egyértelmű hiányában azonban a szellemi hanyatlás nehezen megfogható – mondja el a doktor – a korábban említett képalkotó módszerek általában nem mutatnak kóros eltérést, és számos olyan esetet írtak már le, hogy csak később, boncolásnál látszódott agyi károsodás.
Kevésbé ismert, de a betegség második legsűrűbben előforduló, idegrendszeri károsodást okozó kísérőbetegsége a stroke, melynek kimondottan magas a halálozási aránya, a megfelelő kezelés ellenére is.
Ez csak a jéghegy csúcsa – taglalja Szegedi doktor –, hiszen a vírusfertőzés az egész szervezetre kihat, az anyagcsere felborul, több szerv is károsodhat – szív, máj, vese –, így az agy tápanyagellátása sem megfelelő, ez pedig jóval több fertőzöttre igaz lehet, mint a betegek 1-2 százalékát érintő stroke.
Komoly károsodást is okozhat
Sőt – teszi hozzá – a vérgázok szintjének alakulása önmagában is komoly károsodásokat okozhat. Ha például a beteg lélegeztetőgépre kerül, annak az üzemeltetése egy nagyon precíz odafigyelést és különleges szakértelmet igényel; ha az egész világra jellemző orvoshiány miatt nem lehet elég jól felügyelni a lélegeztetés folyamatát, a vérgáz értékek kóros változása és egyéb lélegeztetés által kiváltott kóros folyamatok is károsíthatják az agyat.
A citokinvihar – a szervezet reakciója a vírusra, a gyulladásos fehérjék nagy mennyiségű termelése – és a gyulladás szintén károsíthatja az agyat, s nem ritkán ennek következtében léphetnek fel a korábban taglalt neuropszichiátriai tünetek.
Általánosságban az információ megszerzésének és feldolgozásának folyamata is lassulhat – sorolja az orvos. Hangsúlyozza: mindehhez jönnek még a már említett intézkedések, a kijárási tilalom és a félelem miatti elszigeteltség, ami szintén a szorongást és a depressziót segítheti elő, ami ugyancsak a kognitív képességek romlását okozhatja.
A beteg képtelen lehet akár olyan egyszerű, hétköznapi feladatok elvégzésére, mint a pénzszámlálás, az írás vagy az olvasás – festi le a drámai helyzetet, hozzátéve: a súlyos betegek rengeteg gyógyszert is kapnak, amelyek mellékhatásai szintén hozzájárulhatnak a kognitív képességek romlásához.
A gyógyulási esélyek kapcsán az orvos érthető módon nem mer találgatásokba bocsátkozni – mint mondja, elsősorban azért, mert bár a koronavírusok családja már régóta velünk van, a COVID-19 még annyira új, hogy esély sem volt hosszútávú utánkövetéses vizsgálatokat végezni volt betegeken.
Általánosságban itt is igaz, hogy minél súlyosabb maga a betegség, annál súlyosabb tünetek maradhatnak vissza
– fűzi hozzá Szegedi doktor.
Nagyon elhúzódhat a gyógyulás
Szegedi kérésünkre alaposan utánanézett a korábbi koronavírus-járványok kapcsán tapasztalt helyzeteknek is. Mint mondja, a 2002-as SARS és a 2012-es MERS betegségből felépült páciensek tizenöt százaléka tapasztalt hasonló tüneteket: koncentráció- és memóriazavart, álmatlanságot, labilitást,
Hozzáteszi: az alacsony betegszám miatt azonban ezek a kutatások itt nem mérvadóak, ráadásul itt a halálozási arány is magasabb, 10 (SARS) és 34 (MERS) százalék volt.
A poszt-COVID idegrendszeri tünetek közül a legjobb eséllyel talán a pszichés tünetek: a szorongás és a depresszió kezelhető hagyományos módokon antidepresszánssal, szorongáscsökkentőkkel. A szellemi hanyatlás gyógyszeres kezelésére egyelőre nincs elfogadott gyógyszeres vagy egyéb kezelés.
Ezért lenne fontos megtudni a pontos okokat, amelyek ezeket a tüneteket okozzák, különben csak tüneti kezelés nyújtható a betegnek; az is lehet, hogy egyes idegrendszeri problémák már korábban is ott lappangtak, és csak erre rakódott rá a vírus hatása – mutat rá Szegedi doktor, aki bizakodóan hozzáteszi:
Hiszen a vírusfertőzés nem klasszikus demenciát okoz, hanem egy átmeneti kognitív károsodást – foglalja össze a helyzetet.
fotó: Orvosok és ápolók beteget látnak el a Jósa András Oktatókórház COVID-intenzív osztályán Nyíregyházán (MTI/Balázs Attila)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Ahogy azt Veczán Zoltán a Mandineren megírta, most kellene a jobboldaliaknak eleganciát tanúsítaniuk, és függetlenül a politikától együtt örülni annak, hogy van egy új magyar Nobel-díjasunk.
Veczán Zoltánt, a Mandiner rovatvezetőjét kérdezték.
Az Átlátszótól a Mandinerig és az MCC-ig: Hont Andrással és Szilvay Gergellyel indít politikai marketing és kommunikációs tanácsadó-képzést az egyetem.
Ismét Kovács Elvirát, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselőjét választották a belgrádi törvényhozás európai integrációs bizottságának elnökévé. Nem könnyíti meg a munkáját, hogy a Vajdaságban és Szerbia más részein is némiképp ellentmondásos az Európai Unió megítélése.
Több katonakorú férfi hagyta el az országot, mint amennyi jelenleg összesen a fronton harcol. Somkuti Bálint szerint akár száz (!) dandárt is fel lehetne állítani belőlük. De van egy kis bökkenő.
Nem vicc: a Gólyában hétfő este Kommunista Mozgalmi Filmklubot tartottak. Hiába, a forradalom permanens, de azért időnként meg kell állni, hogy megünnepeljük önmagunkat. Veczán Zoltán írása.
A szegediek is üdvrivalgással fogadták.
Abból már lehet venni ezt-azt.
