Elbutíthat a COVID-fertőzés

2020. december 1. 9:20
Ezernyi gyógyult koronavírus-beteg produkál a demenciához hasonló tüneteket, az orvosok pedig még azt sem tudják, visszafordítható-e a jellemzően idegrendszeri károsodás. Statisztika, személyes beszámolók és egy szakértő segít értelmezni a helyzetet.

„Nehezemre esett még gondolkodni is, a szememet is alig bírtam nyitva tartani, alig bírtam végigdolgozni a napot”; „alvászavarok, szorongás, nem tudtam koncentrálni”; „nem találom a szavakat, szédülök”; „nem tudtam koncentrálni, egy hosszabb cikkbe is bele tudtam aludni, függetlenül attól, mennyi időt pihentem előtte” – a panaszok a koronavírus-fertőzésből felgyógyult ismerőseimtől, illetve egy, a betegségből felépül embereket tömörítő Facebook-csoportból származnak. A legutóbbi pedig tőlem.

Fél évvel később is nagyon rosszul vannak

A hivatalosan gyógyultnak minősített fertőzötteknél rengeteg szövődmény maradhat vissza a tüdőkapacitás csökkenésétől a különféle szervkárosodásokig, erről már számos tanulmány született, sőt az első hullámban megbetegedettek körében is végeztek különféle sok beteg adatát feldolgozó kutatásokat. Az eredmények pedig korántsem biztatók: a vírus egyik első európai hídfőállásánál, a márciusban elesett olasz Bergamo kórházaiban kezelt pácienseket vizsgálták fél évvel a felgyógyulásuk után; eszerint

a volt betegek 30 százaléka még mindig légzési nehézségekkel, 30 százaléka gyulladásokkal, szív- és érrendszeri gondokkal küzd.

Az idegrendszeri károsodás és ennek poszt-COVID szövődményei felmérésével ugyanakkor viszonylag ritkábban foglalkoztak. Az angolul köznyelvben brain fog-nak, agyködnek nevezett jelenség azonban hasonlóan nagy arányban érinti a gyógyult betegeket.
Nálam ez enyhébben jelentkezett: miután kievickéltem a betegségből, a megmagyarázhatatlan (egyébként máig, tehát két hónappal később is kísértő) fáradtságérzet mellett pedig

egyre erőteljesebben jelentkezett egyfajta furcsa tompaság.

Nem jutottak eszembe szavak, elfelejtettem, miért mentem át egyik helyiségből a másikba, és nem bírtam hosszabb, összetettebb szöveget olvasni, rendszeresen le kellett tennem, hogy ne aludjak bele. Eközben ingerlékeny voltam, érzékeny a fényre és a zajra, mintha egy kiadós migrén előszelét éreztem volna folyamatosan.

Sokkal nagyobb baj is lehet

Azóta eltelt még egy hónap. Ma már sokkal enyhébbek ezek a tünetek, de olyan ismerősöm is van, aki az első hullámban, még márciusban fertőződött meg, mégis a mai napig aluszékony, s ha hosszabban kell koncentrálnia, nehezére esik gondolkodni is.
A COVID rendkívül sokféle tünetet okozhat, és a mai napig számos kérdés vár még választ a szövődmények kialakulását illetően – mondja el lapunknak Szegedi István neurológus szakorvosjelölt, aki az utóbbi hónapokban alaposan beleásta magát a COVID neurológiai utóhatásait illetően. Mint mondja, a leggyakoribb idegrendszeri kísérőtünet, amin sokan átmennek, a jól ismert szag- és ízérzékelés elvesztés, azonban tudományos szempontból is egyre inkább előtérbe kerül a  kognitív hanyatlás és egyéb neuropszichiátriai tünetek: koncentrációs és memóriazavarok,  alvászavarok, meglassultság, szorongás, depresszió, fáradékonyság.

Szerinte alapvetően négy dolog felelhet a kognitív képességek romlásáért a koronavírus-fertőzéssel összefüggésben:

  1. A vírus bekerülhet magába az agyba, agyvelőgyulladást okozhat, tehát közvetlenül károsíthatja azt – ez igen ritkán fordul elő
  2. COVID-os betegeknél fokozott a véralvadékonyság, ami sokaknál artériás és/vagy vénás trombózist okoz, mely agyi érkatasztrófához, stroke-hoz vezethet
  3. A fertőzés közvetetten hat az agyra az egész testet eluraló gyulladásos állapot miatt, amely a gyulladásos fehérjék termelődésével, a citokinviharral magyarázható – ez a gyakoribb, illetve közvetett károsodás származhat még a tüdőbetegségből adódó oxigéntelítettség csökkenéséből és a vesebetegséghez társuló salakanyagszint felszaporodásából
  4. Emellett maga az elszigeteltség, a betegségtudat és a félelem, valamint az esetlegesen kialakuló depresszió is nagyban hozzájárulhat a szellemi képességek gyors romlásához

A közvetlen agyi károsodás, például az agylágyulás vagy az agyi gyulladás a rutinszerűen használt képalkotó – CT vagy MR – berendezésekkel általában nagy biztonsággal diagnosztizálhatók.  Ezen állapotok egyértelmű hiányában azonban a szellemi hanyatlás nehezen megfogható  – mondja el a doktor – a korábban említett  képalkotó módszerek általában nem mutatnak kóros eltérést, és számos olyan esetet írtak már le, hogy csak később, boncolásnál látszódott agyi károsodás.

Kevésbé ismert, de a betegség második legsűrűbben előforduló, idegrendszeri károsodást okozó kísérőbetegsége a stroke, melynek kimondottan magas a halálozási aránya, a megfelelő kezelés ellenére is.

Tehát az esetleges, nagyon ritka agyi fertőzés mellett a stroke is kimondottan veszélyes mértékben károsíthatja az agyat. 

Ez csak a jéghegy csúcsa – taglalja Szegedi doktor –, hiszen a vírusfertőzés az egész szervezetre kihat, az anyagcsere felborul, több szerv is károsodhat – szív, máj, vese –, így az agy tápanyagellátása sem megfelelő, ez pedig jóval több fertőzöttre igaz lehet, mint a betegek 1-2 százalékát érintő stroke.

Komoly károsodást is okozhat

Sőt – teszi hozzá – a vérgázok szintjének alakulása önmagában is komoly károsodásokat okozhat. Ha például a beteg lélegeztetőgépre kerül, annak az üzemeltetése egy nagyon precíz odafigyelést és különleges szakértelmet igényel; ha az egész világra jellemző orvoshiány miatt nem lehet elég jól felügyelni a lélegeztetés folyamatát, a vérgáz értékek kóros változása és egyéb lélegeztetés által kiváltott kóros folyamatok is károsíthatják az agyat. 

A citokinvihar – a szervezet reakciója a vírusra, a gyulladásos fehérjék nagy mennyiségű termelése – és a gyulladás szintén károsíthatja az agyat, s nem ritkán ennek következtében léphetnek fel a korábban taglalt neuropszichiátriai tünetek.

Általánosságban az információ megszerzésének és feldolgozásának folyamata is lassulhat – sorolja az orvos. Hangsúlyozza: mindehhez jönnek még a már említett intézkedések, a kijárási tilalom és a félelem miatti elszigeteltség, ami szintén a szorongást és a depressziót segítheti elő, ami ugyancsak a kognitív képességek romlását okozhatja.

Mindezek valóban képesek lehetnek akár a demenciához hasonló állapotot is előidézni.

A beteg képtelen lehet akár olyan egyszerű, hétköznapi feladatok elvégzésére, mint a pénzszámlálás, az írás vagy az olvasás – festi le a drámai helyzetet, hozzátéve: a súlyos betegek rengeteg gyógyszert is kapnak, amelyek mellékhatásai szintén hozzájárulhatnak a kognitív képességek romlásához.

A gyógyulási esélyek kapcsán az orvos érthető módon nem mer találgatásokba bocsátkozni – mint mondja, elsősorban azért, mert bár a koronavírusok családja már régóta velünk van, a COVID-19 még annyira új, hogy esély sem volt hosszútávú utánkövetéses vizsgálatokat végezni volt betegeken.

Általánosságban itt is igaz, hogy minél súlyosabb maga a betegség, annál súlyosabb tünetek maradhatnak vissza
– fűzi hozzá Szegedi doktor.

Nagyon elhúzódhat a gyógyulás

Szegedi kérésünkre alaposan utánanézett a korábbi koronavírus-járványok kapcsán tapasztalt helyzeteknek is. Mint mondja, a 2002-as SARS és a 2012-es MERS betegségből felépült páciensek tizenöt százaléka tapasztalt hasonló tüneteket: koncentráció- és memóriazavart, álmatlanságot, labilitást, 

náluk ez az állapot 7-39 hónapig (!), tehát alkalmasint akár három évig is eltartott.

Hozzáteszi: az alacsony betegszám miatt azonban ezek a kutatások itt nem mérvadóak, ráadásul itt a halálozási arány is magasabb, 10 (SARS) és 34 (MERS) százalék volt.

A poszt-COVID idegrendszeri tünetek közül a legjobb eséllyel talán a pszichés tünetek: a szorongás és a depresszió kezelhető hagyományos módokon antidepresszánssal, szorongáscsökkentőkkel. A szellemi hanyatlás gyógyszeres kezelésére egyelőre nincs elfogadott gyógyszeres vagy egyéb kezelés.

Ezért lenne fontos megtudni a pontos okokat, amelyek ezeket a tüneteket okozzák, különben csak tüneti kezelés nyújtható a betegnek; az is lehet, hogy egyes idegrendszeri problémák már korábban is ott lappangtak, és csak erre rakódott rá a vírus hatása – mutat rá Szegedi doktor, aki bizakodóan hozzáteszi:

magának a vírusnak a jellegéből adódóan nem tartja valószínűnek, hogy ne lenne visszafordítható a kognitív zavar enyhe esetekben.

Hiszen a vírusfertőzés nem klasszikus demenciát okoz, hanem egy átmeneti kognitív károsodást – foglalja össze a helyzetet.

fotó: Orvosok és ápolók beteget látnak el a Jósa András Oktatókórház COVID-intenzív osztályán Nyíregyházán (MTI/Balázs Attila)

Összesen 140 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez így kevés lesz, a helyzetet fokozni kell a teljes sikerig.
Mindenkinek oltást, de ötször, hogy ne kívánja többször és kész.
Méghogy butít?
Van már olyan elmélet, Oscart súroló, hogy a COVID után elvész a némi élvezet érzése kettő e betűvel.
No, erra varrjon gombot az oltás ellen tiltakozó.

Kína kirobbantotta a III. világháborút a biológiai fegyverével.

Mi nem világos ebben???

Na, még több baloldali lesz.
Ezért származik kommunista Kínából.

"A mikrorészecskék szelektív beillesztésével a mikrotűkbe a tapaszok olyan mintát adnak a bőrbe, amely szabad szemmel láthatatlan, de szkennelhető egy okostelefonnal, amelyről eltávolították az infravörös szűrőt" - jelentette az MIT News .

"A tapasz testreszabható úgy, hogy különböző mintákat nyomtasson, amelyek megfelelnek a beadott vakcina típusának."

Meglepne bárkit is, ha tudná, hogy a kutatást nagyrészt a Bill és Melinda Gates Alapítvány finanszírozta, ugyanaz a családi vállalkozás, amely most a finanszírozás nagy részét az Egészségügyi Világszervezetnek nyújtja ?
az ID2020, egy San Francisco-i székhelyű biometrikus vállalat, amely a Microsoftot az egyik alapító tagjának tartja, bejelentett egy új projektet, amely magában foglalja a „csecsemők többféle biometrikus azonosítási technológiájának feltárását”, amely „csecsemőimmunizáláson alapszik. ”

Itt folytathatnánk az egyéb zavaró technológiák hosszú listáját, amelyek az embereket életük végéig gyalogos antennává változtatnák,
A Daily Mail szerint „a briteknek Covid-féle„ szabadságbérleteket ”kell adniuk, amennyiben egy héten kétszer negatív eredményt mutatnak a vírusra. Azt javasoljuk, hogy ... A szabadságbérlet megszerzéséhez az embereket rendszeresen tesztelni kell és amennyiben az eredmények negatívak lesznek, kapnak egy levelet, kártyát vagy dokumentumot, amelyet megmutathatják az embereket, amikor mozognak. "

És ezt hívják „visszatérésnek a normalitásba”.

"Személy szerint ezeket a terveket a fasizmus megközelítésének nevezem." Azok számára, akik kételkednek abban, hogy ez nem történhet meg Amerikában, vegyék figyelembe George Carlin néhai száguldó humorista szavait, aki egyszer azt állította, hogy
„amikor a fasizmus Amerikába érkezik, nem barna és fekete ingben lesz. Nem lesz bakancsokkal. Nike cipők és mosolygós ingek lesznek. ” Ha Carlin ma élt volna, amikor látta az óriási rendetlenséget, amelyet örököltünk, valószínűleg egy fecskendőt is beépített volna az újfasiszta eszköztárába."

Ne örülj, te nem fogsz a győztesek közé kerülniHogy mondta a nagy Peresz, Simon: "Felvásároljuk Manhattant, Lengyelországot, Magyarországot!":::
Nem jól mondta, már nem kell semmiféle vásárlás, majd az államok fogják vásárolni a bakcinát és akkor, ahogyan egy másik, még nagyobb ember, a Nagy Reset atyja mondja:
Klaus Schwab futurista víziója gojok számára a saját arcképével hitelesítve: „Bogarakat fogtok enni, nem lesz semmitek, és boldogok lesztek”

Pszichikai nyomás, állandóan tudják, merre vagy...

Baloldali tömegek gyártása folyik:
"The finding of increased mental illness among left-wingers is congruent with numerous findings based on related constructs, such as positive relationships between conservatism, religiousness and health in general."

(Mental Illness and the Left (in MANKIND QUARTERLY 2020 60,4 487-510)
Emil O. W. Kirkegaard Ulster Institute for Social Research, London, UK)

Tehát: Az eredmény, hogy baloldaliak között magasabb az elmebaj, megfelel számos egyéb kutatási eredménnyel a hasonló megfigyelések között, például, hogy pozitív kapcsolat van a konzervatív, vallásos emberek és az ő jobb egészségi állapotuk között.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés