Visszaelőztük Szlovákiát

2020. november 12.
Októberben friss adatokat publikált az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. Ebből kiderül, hogy a magyar gazdaság tavaly visszaelőzte a szlovákot a gazdasági növekedés mutatóit tekintve – rácáfolva a liberális közgazdászok prognózisaira.

Oláh Dániel írása a Mandiner hetilapban.

Hogy az uniós országok gazdasági fejlettsége hogyan viszonyul egymáshoz, a leggyakrabban a vásárlóerő-­paritáson mért egy főre jutó GDP-vel mérik. A bruttó hazai termék (angolul gross domestic product) egy ország adott idő – általában egy év – alatt megtermelt, végső felhasználásra szánt termékeinek és szolgáltatásainak összértéke, azaz a nemzetgazdaság teljesítménye. Értelemszerűen ha egy tízmilliós és egy százmilliós ország ugyanakkora értéket állít elő, akkor a százmilliósban egy emberre sokkal kevesebb termék jut – ami sokkal kevesebb jövedelmet, fogyasztást is jelent. Ezért használatos a jólét mérésére az egy főre jutó GDP. Ahhoz, hogy ez tényleg összehasonlítható legyen egyes országok között, az árszintek különbségét is korrigálják a statisztikusok, így kapják meg a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-t. Ez az érték az unió huszonhét országának átlagos értékéhez képest hazánkban 74,2 százalékon áll, vagyis az unió átlagos gazdasági fejlettségének nagyjából háromnegyedét hozzuk.

Leszakadásunk története

Visszatekintve látható, az 1998 és 2002 közötti néhány év sikeres időszak volt, ekkor még gyorsan zárkózott fel 
Magyarország, az uniós fejlettségi szint 51,9 százalékáról az 59,9 százalékára. Az 1995-től a 2008-as válságig terjedő időszak teljes magyar felzárkózásának kétharmadát, 12 százalékpontból 8-at ez a négyéves időszak adott. Bár az ezredfordulótól Magyarország gyorsított, és kezdte maga mögött hagyni Szlovákiát és Lengyelországot, a felzárkózást lassították a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok időszakai, amikor a megtorpanás és a stagnálás volt jellemző. Összességében tehát nem tartoztunk a leggyorsabban felzárkózó országok közé.

A 2019-es magyar gazdasági növekedés egész Közép-Európa legjobb értéke volt”

A leszakadás korát a Medgyessy-kormány hozta el: az eladósodásból fedezett jóléti ígérgetés politikájának eredményeként a magyar felzárkózás épp akkor állt meg, amikor egyébként kedvező szelek fújtak a világgazdaságban. Az előnyös külső körülményeket – 2008-ban jött csak a nagy pénzügyi válság, előtte globális aranykorról beszélhetünk – Magyarország nem használta ki olyan jól, mint Románia, Bulgária, Szlovákia és Horvátország. A magyar gazdaságot a 2008-as válság a szociálliberális gazdaságpolitika kudar­cainak következtében eleve legyengült állapotban érte. A válság pillanatában már Horvátország is utolérte Magyarországot.

A magyar stagnálás elveszett évtizedét ellenben Szlovákia jól használta fel, és már 2006-ra hazánk elé került. Több mint egy évtizedet kellett arra várni, hogy Magyarország 2019-ben végül visszaelőzze Szlovákiát. A kedvező tendencia egy ideje látható volt: hazánk az elmúlt években már a vele fej fej mellett haladó Lengyelországot is lehagyta. A visegrádi országok közül egyedül a történelmi okokból is lépéselőnyben lévő Cseh­ország előz meg minket – az ország majdnem megfelel az unió átlagos fejlettségi szintjének, megelőzve Spanyolországot és az IMF számításai szerint Olaszországot is.

***

Volt görög pénzügyminiszter az elhibázott nemzetközi válságkezelésről

Magyarország és Görögország is az összeomlás szélén állt 2008-ban. Hogyan sikerült azóta teljesíteniük? Mik a fő tanulságok? A magyar recesszió sokkal szerényebb volt, mint a görög, és 2013 óta helyreállt a magyar gazdaság, erősödött a növekedés. A költségvetési vagy külső egyensúlytalanságok is ugyanígy rendeződtek. Görögországban ezzel szemben a nemzetközi szervezetek által diktált feltételek olyannyira eltúlzottak voltak, hogy szinte megsemmisítették az aggregált keresletet. A GDP összesen 25 százalékkal esett az évek alatt, akárcsak egy háborúban. Magyarország alapvető előnye az alacsony államadóssága, így nem jelent a jövőben érdemi, fojtogató hitelezési korlátot az adósság.

Nikosz Hrisztodulakisz
Politikus-mérnök, az Athéni Gazdasági és Üzleti Egyetem professzora és a Londoni Közgazdasági és Politika­tudományi Egyetem kutatója, 2001 és 2004 között görög gazdasági miniszter.

***

Görögország is mögöttünk

Jelentős helycserék történtek az utóbbi években az uniós országok között. A leginkább látványos Görögország történelmi léptékű gazdasági bukása volt, hiszen az uniós fejlettség 2004-es 98,2 százalékáról 2019-re 66 százalékra zuhant vissza, az ábrán látható országcsoportban elsőből az utolsók közé kerülve, és hamarosan Horvátország is megelőzheti.

A magyar gazdaságot a 2008-as válság legyengült állapotban érte”

Ki kell emelni, hogy az egykor az uniós fejlettségi szinten lévő Görögországot, az EU veterán tagját a 2004-ben csatlakozó Magyarország az előző öt évben lekörözte, amire sosem volt még példa; a görögök pedig középtávon akár az egész unió utolsó helyére eshetnek vissza. További érdekesség, hogy a magyar és a portugál relatív életszínvonal között 1995-ben még 30 százalékpontnyi különbség feszült, mára e különbségből semmi nem maradt, Magyarországot a 74,2 százalékos fejlettségi értékével már csak egy vastagabb hajszál választja el az uniós fejlettség 78,6 százalékán álló portugál gazdaságtól. Mindezek nyilvánvalóvá teszik a tényt, hogy a közép-európai, különösen a visegrádi gazdaságok Európa új gazdasági motorjaként jelentősen megerősödtek.

A magyar gazdaság az uniós statisztikák alapján a 2010-es évek végére nem csupán felzárkózott a közép-európai régióhoz és a visegrádi országokhoz, de fokozatosan egyre több gazdaságot utasított maga mögé. Szemléletes, hogy az ábrán bemutatott közép-európai és mediterrán országok közül a Medgyessy-kormány alatt négy állt hazánk előtt, a Gyurcsány-kormány alatt egy időre már hat, 2019-ben viszont csupán három – először az évtizedek során.

Az unió huszonhét országa között hazánk – a 2008-as válság hatására – 2012-ben már csak a fejlettségi lista 
23. helyén állt, 2019-re azonban a 20. helyre zárkózott fel, hét országot (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Lett­ország, Görögország, Horvátország, Bulgária) megelőzve. Magyarország előtt közvetlenül Portugália, Litvánia és Észtország áll – utóbbi kettő a semmiből előzte le az egész régiót, az „utolsókból elsők” a balti országokra áll.

A magyar felzárkózás tehát bizonyítottan zajlik, hazánk a régiós versenytársaknál eredményesebb gazdaságpolitikát tud felmutatni: a visegrádi országok között Csehország után a magyar gazdaság következik fejlettségét tekintve. Ehhez kellett az is, hogy a 2019-es gazdasági növekedés a kormány által vártnál sokkal jobb lett: a költségvetésben szereplő 4,1 százalék helyett 4,6 százalék, ami Közép-Európa legjobb növekedési értéke volt. Szlovákia kevesebb mint a magyar ütem felével bővült.

A leszakadás sokat ismételgetett mítosszá vált a liberális közgazdászok körében”

***

Norvég elemző Görögország adósgyarmattá válásáról

Mi volt a legfontosabb tanulsága a magyar, illetve a görög válságkezelésnek? Magyarország kapott némi pénzt a Nemzetközi Valutaalaptól és az Európai Központi Banktól, de annak mennyisége eltörpül amellett, amit a görögök kaptak. Magyarországnak sikerült a kapott hitelek mennyiségét leszorítania, amit így könnyebb volt visszafizetni is. Mivel a magyarok nem kértek nagy segítséget, nem is adtak lehetőséget és hatalmat a külföldi erőknek a gazdaságpolitikába való beleszólásba. Görögországban az adósság mértéke hatalmas volt, az ország adósgyarmattá vált, ahol a trojka – az Európai Központi Bank, az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap – uralkodott. Athén a saját korábbi gazdaságpolitikája következményeként elvesztette viszonylagos politikai függetlenségét is. Ráadásul a külföldről irányított válságkezelés még sikereket sem hozott. Még a Nemzetközi Valutaalap is elismerte, hogy alulbecsülték a megszorítások gazdasági fejlődésre gyakorolt negatív hatásait, és sokkal nagyobb kárt okoztak, mint előzőleg gondolták. A valutaalap beismerte, hogy a válságkezelésük hatására a válság nem csökkent, hanem mélyült, és sokkal súlyosabbá vált, mint amit a trojka feltételezett. Persze már későn.

Ez is jól mutatja, hogy milyen fontos a nemzeti szuverenitás, és hogy a nemzetközi pénzügyi intézmények sem tökéletesek. Nem azt az eredményt kapták a görögök, mint amit a külföldi szakértők megígértek. A megszorítások nem voltak sikeresek, csak megállították a görög gazdasági fejlődést, és a lakosság körében is nagy elégedetlenséghez vezettek. Magyarország olyan helyzetben volt, hogy nemzeti szinten tudott döntéseket hozni, és így el tudta utasítani a később hibásnak bizonyuló megszorításokat. Ez is fontos magyar sikertényező volt.

Christian Anton Smedshaug
Norvég elemző, az AgriAnalyse intézet vezetője és az Oslói Egyetem tanára.
Magyarország jól kezelte a válságot, Görögország adósgyarmat lett – norvég elemző a Makronómnak – Oláh Dániel írása a mandiner.hu-n

***

Hamis próféták

Magyarország élre törésével egy időben és az azt megelőző években számos hazai liberális közgazdász nyilatkozott a gazdaság végleges leszakadásáról. „A hazai gazdaság lemarad a saját ligájában focizóktól – nyilatkozta Csaba László a 24.hu portálnak. – A magyar gazdaság minden nemzetközi egybevetés, így az EU-­statisztika szerint is nem felzárkózik, hanem lemarad az olyan, vele egy ligában focizókhoz képest, mint Észtország, Szlovákia, Lengyelország.” Csaba szerint „2002 és 2007 között a magyar gazdaság felzárkózási pályán állt” – miközben a statisztika alapján épp ekkor nem tett egy lépést sem előre.

A teljes méretű kép megtekintéséhez kattintson jobb egérgombbal a képre, majd válassza a „Kép megnyitása új lapon” lehetőséget.

Az idő és az adatok a Chikán Attila által elmondottakat is megkérdőjelezik: „a legfontosabb mutatók legtöbbjében, legfájóbban az átfogó versenyképességben az összes volt szocialista ország elhagyott bennünket. A 2007–2008-as válság óta a régiós növekedési sávnak jobbára az alján tanyázunk” – nyilatkozta a 24.hu-nak. Az első Orbán-kabinet ma már kormánykritikus minisztere úgy véli, „kedvező körülmények nagyon-nagyon szerencsés egybeesése” volt csupán a 2018-as 5,4 százalékos rekordnövekedés.

A 2011-ben még szja-csökkentés helyett adóemelést ajánló Bod Péter Ákos egykori jegybankelnök a 168 Órának 2019-ben kiemelte, szerinte a jó gazdasági eredmények a magyar gazdaságpolitika ellenére születnek, a Központi Statisztikai Hivatal elnöki székéből a Párbeszéd­frakcióig jutó Mellár Tamás pedig ugyanezen lapban a statisztikák megkérdőjelezésével igyekezett érvelni: „ténylegesen nincs is akkora gazdasági növekedés, mint amekkorát kimutatnak”. A leszakadás sokat ismételgetett mítosszá vált a liberális közgazdászok körében. Király Júlia már egy 2015-ös konferencián ítéletet mondott: „a tartós növekedést illetően a visegrádi négyekhez képest leszakadóban vagyunk, lassan Bulgáriához, Albániához, Szerbiához képest határozhatjuk meg magunkat”. A valós adatok alapján azonban sokkal inkább a visegrádi országokhoz és Portugáliához.

***

Osztrák elemző Magyarország felzárkózásáról

Vannak, akik Magyarországon is folyamatosan cáfolják, hogy a gazdaságunk érdemben zárkózik fel a nyugati országokhoz. Erősnek mondható ez a felzárkózás? Határozottan. Egyrészről mert erős növekedés jellemzi a kelet–közép-európai régiót, miközben jelentősen csökkent a nyugat-európai növekedés. A nyugati országok növekedése 2017-ben érte el a csúcsot, majd a múlt év közepétől erős lassulásnak indult, főleg a kereskedelmi háborúk és a kínai konfliktus miatt. Az idei év első negyedében a német gazdaság 0,6–0,7 százalékos éves növekedést produkált. Ezzel szemben Magyarország és Lengyelország évi 4-5 százalékos növekedése erőteljes gazdasági felzárkózásról tanúskodik.

Richard Grieveson
A Nemzetközi Összehasonlító Tanulmányok Intézetének (WIIW) igazgatóhelyettese már 2019-es interjúnkban is látta térségünk gazdasági felzárkózását.

Címlapképen: Magyar és szlovák népviseletbe öltözött segítők a komáromi Monostori híd avatásán 2020. szeptember 17-én. Bár megelőztük Szlovákiát, fontosabb, hogy a visegrádi országok nagyjából fej fej mellett haladnak a felzárkózás útján. Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd 

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés