Varga Judit a Die Zeitnak: Mi meg akarjuk állítani a migrációt

2020. október 1. 12:48
Minden kérelemről az EU-n kívül tranzitzónákban vagy hotspotokban kellene dönteni – fogalmazott az igazságügyi miniszter a liberális német hetilapnak adott interjújában.

A Die Zeit című liberális német hetilap „Mi meg akarjuk állítani a migrációt” címmel közölt interjút Varga Judit igazságügyi miniszterrel a csütörtökön megjelent számában. A miniszter rámutatott, hogy a magyar kormány álláspontja régóta ismert, lényege, hogy a migrációs politika „külső dimenzióira” kell összpontosítani, és mindenekelőtt a menekülés okait kell megszüntetni. Mint mondta, „a segítséget kellene odavinnünk, ahol a problémák vannak, ahelyett, hogy a problémákat hozzuk Európába”. Kiemelte, hogy a kormány nem akarja, hogy „Európa bevándorlókontinens legyen”, és nem kezelni, hanem megállítani akarja a migrációt. Tiszteletben tartja, hogy más országokban másként ítélik meg az ügyet, és elvárja álláspontja tiszteletét másoktól. Éppen „ez a konfliktus lényege: minden országnak szuverén módon kell döntenie” – mondta Varga Judit.

Az Európai Bizottság menekültügyi és migrációs javaslatairól elmondta, hogy „a brüsszeli hangnem megváltozott”, korábban „tabutémának” számító ügyek kerültek előtérbe, köztük az elutasított menedékkérők hazajuttatása és az együttműködés az úgynevezett származási országokkal, a menedékkérők hazájával. Aláhúzta, hogy csak akkor szabad védelemben részesíteni egy menedékkérőt, ha megalapozott a menedékjog iránti kérelme és nem biztonságos harmadik országból érkezik. Mint mondta, „az elv a fontos: a menekülteknek az első általuk érintett biztonságos országban kell menedékjogot kérniük”. Ezért minden kérelemről „az EU-n kívül tranzitzónákban vagy hotspotokban kellene dönteni”. Akkor már senkinek sem kellene csónakba szállnia, és az életét kockáztatnia. „Ez igazi áttörés lenne! De amíg még mindig csak kvótákról vitatkozunk, nem csodálkozhatunk azon, hogy sokan tovább próbálkoznak illegálisan Európába jönni” – fejtette ki az igazságügyi miniszter.

Hozzátette: korai lenne kijelenteni, hogy elfogadható az a bizottsági javaslat, miszerint a menekültek befogadásától elzárkózó tagállamoknak az elutasított menedékkérők hazajuttatásában kell felelősséget vállalniuk. „Az ördög a részletekben rejlik, és még csak a legelején vagyunk egy nagyon nehéz tárgyalássorozatnak. Magyarország a kötelező kvóta minden formáját elutasítja, bárhogy is nevezzék azt” – mondta Varga Judit. A jogállamiság körüli vitákkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a jogállamiság különböző országokban különböző formákat ölt, és nincs általánosan elfogadott, egyértelmű meghatározása, hiszen például a legtöbb jogállamban ugyan van alkotmánybíróság, de nem az összesben. Azonban a jogállami standardokról lehet vitázni, még az EU-ban is, de ez a tagállamok feladata, és nem a bizottságé – mondta Varga Judit, hangsúlyozva, hogy az utolsó, döntő szó kimondásának jogát a tagállamoknak kell fenntartani.

Az EU működéséről szóló szerződések nem is engedik meg az Európai Bizottságnak a tagállamok jogállamisági helyzetének elemzését, de a brüsszeli testület Magyarország és Lengyelország ellenállásával dacolva mégis így tett – húzta alá a miniszter. Vera Jourová bizottsági alelnöknek a magyarországi demokrácia állapotáról tett minapi kijelentéseivel kapcsolatban megerősítette a kormány követelését, amely szerint az uniós biztosnak távoznia kell. Vera Jourová „kijelentésével sérti az EU értékeit és biztosként a párbeszédre való kötelességét is. Teljességgel elfogadhatatlan, hogy politikai nyilatkozatot tesz, és megsérti a hazámat. Elvárjuk, hogy az alelnök asszony lemondjon” – mondta Varga Judit.

A miniszter azt is megerősítette, hogy a kormány nem támogatja az EU-s pénzügyi támogatások és a jogállami elvek tiszteletének ügye összekapcsolására az tagállami kormányokat összefogó intézmény, az EU Tanácsa soros elnöki tisztségét betöltő német kormány által előterjesztett új, kompromisszumos javaslatot. Mint mondta, az EU működéséről rendelkező szerződések „egyértelműen meghatározzák a létező jogállamisági eszközöket”, és „új eszközök létrehozása implicit szerződésmódosítást jelentene”, ami sértené azt az alapvető jogelvet, miszerint a szerződéseket be kell tartani. „A jogállamiság alapelvének megsértésével nem lehet megvédeni a jogállamiságot” – fogalmazott Varga Judit. Hozzátette: „aki ragaszkodik a jogállamisági feltételhez, az a teljes költségvetési megállapodást és egy történelmi segélycsomag létrejöttét veszélyezteti”.

(MTI)

(Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt)

Összesen 77 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Én másképp kezelném a migrációt. Azok az országok, akik migránsokat akarnak az országukba telepíteni, nyissanak az adott országban külképviseletet, vizsgálják meg ott a befogadásra jelentkezőt a papírjaival együtt, aztán ha összejött egy repcsire való, szállítsák haza maguknak. Így megszűnik az embercsempészet, az ngo-k munkája és nem lesznek életveszélyben a migránsok.

Így van. Meg rögtön legyenek állampolgárok szavazati joggal.

Meg a kétszázötven olyan fasz lebegőé, mint amilyen te is vagy...

Durván hangzik, de a cél az európai fehér ember lecserélése társadalommérnöki megoldásokkal: európában a demográfia hanyatlik. Afrikában nő a népesség. Szerintük itt van hely. A multiknak mindegy, hogy ki dolgozik nekik. Eddig viszont a migránsok mérsékelt munkakedvet tanusítottak.

Ezért érezzük egyre inkább, hogy Európa sorsát nem az európai vezetők határozzák meg.

Ott kell kifizetni a segélyt, ahol a lakcíme van.

Ezért, - mivel tényszerű vádak hiányában - hoztak következtetést:
az Európai Bizottságot fel kell jelenteni az Európai Bíróságon.
Rágalmazás Btk. 226. §
(1) Aki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évig terjedő szabadságvesztés, ha a rágalmazást a) aljas indokból vagy célból, b) nagy nyilvánosság előtt, vagy c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.
A rágalmazás sértettje bárki – akár jogi személy, társadalmi szervezet vagy hatóság is – lehet.
Ennek a bűncselekménynek a tettese bárki lehet. A rágalmazás híreszteléssel elkövetése esetén mind a tény állítója, mind annak híresztelője megvalósítja a rágalmazás vétségét.
--- Persze, mindenki tudja, az Európai Bíróság is ugyanabban a zsebben, a Soroséban van, mint a Bizottság, az Európa Parlament, az OLAF estébé.
Mégis, megérné!
Mi lenne az indok?
Az ott kezdődne, hogy a Bíróság első lépésként: NEM FOGADNÁ BE AZ ÜGYET.
Már csak addig kellene folyamatosan napirenden tartani, míg végül kénytelen lenne a tárgyalást megtartani.
Ehhez csak következetes médiakampány kell, semmi más.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés