Baku az örmény erők kivonását követeli

2020. szeptember 30. 18:47
Három polgári személy meghalt a Hegyi-Karabah északi részén fekvő Martakertben az azeri erőknek a város elleni légitámadása során – jelentette szerdán az Armenpress örmény hírügynökség.

Az azeri külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) előző napi állásfoglalására reagálva leszögezte, hogy a karabahi konfliktus során az azeri erők maradéktalanul betartják a nemzetközi emberiességi jogot, és nem lőnek a polgári lakosságra és polgári célpontokra.

Előzőleg az EJEB felszólította Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy vessenek véget a polgári lakosság jogait sértő és emberéleteket fenyegető konfliktusnak.

Kivonulást követel az azeri elnök

Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök szerdán kijelentette, hogy az azeri erők akkor állítják le a hegyi-karabahi műveleteket, ha az örmény erők maradéktalanul és feltételek nélkül kivonulnak az Azerbajdzsán területén belüli, többnyire örmények lakta beékelődésből.

„Az örmény kormányfő hét feltételt szabott nekünk, amelyeket elutasítottunk” – mondta az elnök, amikor sebesült katonákat látogatott meg a bakui katonai kórházban.

Aliyev azt is leszögezte, senki nem kényszerítheti országát, hogy elhagyja a karabahi konfliktus legutóbbi négy napja alatt az azeri hadsereg által ellenőrzés alá vont területeket. Leszögezte, hogy Azerbajdzsán helyreállítja területi épségét.

Aliyev köszönetet mondott Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a támogatásáért. Az azerbajdzsáni elnök közölte: Pakisztán, Afganisztán és Törökország biztosította a támogatásáról, de hozzátette, hogy az azeri hadseregnek nincs szüksége külső segítségre.

Az örmény elnök arab országokhoz és Iránhoz fordult

Armen Szárkiszján örmény elnök levelet írt több arab ország államfőjének – közöttük Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnöknek és II. Abdallah jordániai uralkodónak –, amelyben kérte őket, hogy nemzetközi kapcsolataik révén vessenek véget a hegyi-karabahi konfliktusnak – közölte az örmény elnöki hivatal.

Nikol Pasinján örmény kormányfő telefonon beszélt szerdán az Örményországgal és Azerbajdzsánnal egyaránt határos Irán elnökével, Haszan Róhánival.

„Az iráni elnök aggodalmát fejezte ki a két szomszédos ország közötti feszültség és a folytatódó katonai cselekmények miatt” – áll az örmény kormány közleményében. A két vezető tárgyalt továbbá Törökország részvételéről a konfliktusban.

Az örmény kormányfő elzárkózik az azonnali tárgyalásoktól

Pasinján néhány órával az ENSZ Biztonsági Tanácsának a konfliktus beszüntetését és a tárgyalások késedelem nélküli újrakezdését szorgalmazó egyhangú döntése után elzárkózott az azonnali tárgyalásoktól.

„Nem való örmény-azerbajdzsáni-orosz csúcstalálkozóról beszélni, amikor heves harcok folynak” – idézte a Le Monde című francia napilap internetes kiadása szerdán a kormányfő orosz újságírók előtt tett kijelentését.

Áldozatok

A vasárnap kiújult összecsapásokban hivatalos adatok szerint 98 ember halt meg, 81 örmény szakadár fegyveres és 17 polgári személy a frontvonal két oldalán.

A veszteségek mérlege a Le Monde szerint azonban feltehetően jóval súlyosabb. Az azeri védelmi minisztérium szerint „heves harcok” folytak szerdán is, és a hét vége óta 2300 hegyi-karabahi katonát öltek meg. Artszrun Hovhanniszján örmény védelmi miniszter szerint 790 azeri katonát öltek meg és 1900-at sebesítettek meg. Az adatokat független forrásból nem lehetett megerősíteni – írta a francia lap.

Macron is megszólalt a konfliktus kapcsán

Emmanuel Macron francia elnök szerdán aggodalmát fejezte ki a Törökország által az elmúlt órákban tett és Azerbajdzsánt Hegyi-Karabah visszafoglalására biztató harcias kijelentések miatt, „amit nem fogadnak el”.

Macron bejelentette, hogy szerda este tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnökkel, mielőtt beszámolna a helyzetről az Európai Tanácsban. „Azt üzenem Örményországnak és az örményeknek, hogy Franciaország betölti a feladatát” – mondta.

A törökök Macront bírálták

Mevlüt Cavosoglu török külügyminiszter a francia elnököt bírálva leszögezte: „Macronnak az Örményország iránt tanúsított szolidaritása, miközben nem törődik az azerbajdzsán területekkel, a megszállás támogatását jelenti”.

Hegyi-Karabah hovatartozása

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre. A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényben lévő tűzszünetet mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

(MTI)

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ha a keresztény Örményország nem kap segítséget az USA-tól, vagy Oroszországtól, akkor feloszlathatják magukat, nyomorukban kénytelenk lesznek szétszéledni a világban. Ezeket a támadásokat nagy áldozatok árán még kivédhetik, egy két évtizedig még kihúzhatják, de hosszú távon egy erős szövetséges nélkül nem fognak tudni fennmaradni. Helyüket muzulmánok fogják elfoglalni.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés