Száz éve fogadták el a numerus clausust

2020. szeptember 24. 14:44
Az 1920. évi XXV. törvény, az úgynevezett numerus clausus kimondatlanul is a magyar zsidóság társadalmi visszaszorítását célozta.

 Száz éve, 1920. szeptember 26-án fogadta el a Nemzetgyűlés az 1920. évi XXV. törvényt, az úgynevezett numerus clausust, amely kimondatlanul is a magyar zsidóság társadalmi visszaszorítását célozta.

Vészterhes idők

A magyarországi zsidóság 19. század közepétől kibontakozó emancipációja a kiegyezés után emelkedett törvényerőre. A mindössze két paragrafusból álló 1867. évi XVIII. törvénycikk kimondta: „az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogosítottaknak nyilváníttatnak”, az 1895. XLII. törvénycikk pedig az izraelita vallást bevett vallásnak ismerte el. Ezek a lépések erőteljes asszimilációs folyamatot indítottak el, de a társadalomban a tradicionális, érzületi antiszemitizmus nem szűnt meg. Az első világháborús vereség, az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság, majd Trianon sokkja felerősítette a politikai antiszemitizmust, amelynek képviselői ezekért a zsidóságot tették felelőssé és intézményes úton akarták visszaszorítani a gazdaságból és a középosztálybeli foglalkozásokból.

Az első lépést „a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra való beiratkozás szabályozásáról” szóló 1920. évi XXV. törvénycikk jelentette. A numerus claususként (a latin kifejezés jelentése: zárt szám) ismertté vált, négy paragrafusból álló jogszabály szerint a beiratkozási engedély megadásánál „a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt kérő szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók között lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét.” A jogszabály szövegében nem, de a végrehajtási utasításban a felsorolt népfajok és nemzetiségek között a zsidóság is szerepelt, amelynek aránya így csak hat százalék lehetett az egyetemeken, a „nemzethűség” elbírálását pedig az egyetemek szélsőjobboldali befolyás alatt álló vezetésének kezébe adták.

A törvény megszületésekor már megkötötték a trianoni békét, és az utódállamokból tömegesen érkeztek a munka és haza nélkül maradt magyar értelmiségiek, miközben az állami állások száma radikálisan csökkent. A konszolidálódó ellenforradalmi kormányzat a numerus claususszal keresett megoldást a gondokra, azt is remélve, hogy kifoghatja a szelet az antiszemita demagógiával uszító szélsőjobb vitorláiból.

Tartózkodók

A kezdeményezés a pesti egyetem orvoskaráról indult, ők azonban azt javasolták, hogy csak annyi hallgatót vegyenek fel, ahánynak biztosítható a magas színvonalú képzése. A Teleki-kormány kultuszminisztere, Haller István által benyújtott törvényjavaslatban sem szerepelt felekezeti vagy faji megszorítás – ez képviselői módosító indítvánnyal került a szövegbe. A legnevesebb politikusok Teleki Pál kormányfőtől kezdve Bethlen Istvánon át Klebelsberg Kunóig távol maradtak a szavazástól - igent nem akartak, nemet nem tudtak volna mondani.

 A törvényről megalkotó azt bizonygatták, hogy nem agresszív, hanem defenzív szándékú, hogy szociális céllal (az értelmiségi túlképzés megakadályozására) született. A szövegből 1928-ban a népszövetségi kölcsönért folyamodó Bethlen István kivetette a faji kvótára vonatkozó passzust, de a benne maradt nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság továbbra is lehetővé tette, hogy megvalósulhasson az eredeti szándék, a zsidó hallgatók arányának csökkentése a felsőoktatásban. A numerus clausus a Horthy-rendszer egyik legdiszkriminatívabb intézkedése volt, mintegy előkészítette a két évtizeddel későbbi, a polgári jogegyenlőség maradványait sárba tipró zsidóellenes törvényeket.

(MTI)

Nyitókép: MTI Fotó, Soós Lajos

Összesen 210 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Magyarországon. Az USA le van maradva, ők még csak most tartanak ennél.

Az Oszkár díjnál még csak most kezdik alkalmazni?

Elképesztő, milyen progresszívek voltunk már akkor.

A numerus clausus hatásáról szólván, Csonka-Magyarország zsidó lakosságának aránya 5.9% volt 1920-ban, ezzel szemben a zsidó hallgatók százaléka az 1923/24-es tanévben az orvosi karokon a következő:
Budapesten: 4.3%
Szegeden: 17.2%
Debrecenben: 12.4%
Pécsett: 59.0%

Az összes egyetemi hallgatók arányszámát tekintve az 1920/21-1924/25 tanévekre: 12.7%
Forrás: N. Szegvári Katalin: Numerus clausus rendelkezések az ellenforradalmi Magyarországon, Akadémia kiadó, 1988, 138-139.old.

„Senki sem hiszi, hogy egy japán vagy indiai gyerek angol, csak azért mert Angliában született. Ugyanez vonatkozik a zsidókra is.”
(Jewish World, London, 1915. szeptember 22.)

"NUMERUS CLAUSUS AZ USÁ-BAN
Írta: Veszprémy László Bernát - 2017-05-10, Szombat
Az Egyesült Államok egyetemein a 19-20. században csendes numerus clausust vezettek be."

Minden demokráciák zászlóshajóján annyi vér nem volt a pucájukban, hogy törvénybe foglalták volna becsületesen.

Ez a gyakorlat a kommunisták országlásának évtizedei alatt ÁLTALÁNOS volt, a családi hátteret így is, keményen büntették, egy olyan országban, ami hermetikusan zárt volt a közemberek számára Nyugat felé, de Kelet felé is. ( Csak próbált volna valaki magánúton pl. Krakkóban tanulni!) Mondjuk, Krakkó az Észak, de mindegy.

A fel nem vett zsidó fiatalok előtt nyitva állat a világ, sokan választották Olaszországot.

A mi bajaink, égbekiáltó sérelmeink persze, nem számítanak. A két numerus claususról CSAK párhuzamosan lenne szabad megemlékezni!!! Ez, így, kimondottan sértő és félrevezető.

A külföldön egyetemre járó zsidó diákokról:
“Mindenekelőtt Bécsbe (több mint 800-an kérték a felvételüket mindjárt az 1922-23-as tanévben), Prágába, Brnóba, de német- és olaszországi egyetemekre is. A külföldön tanuló zsidó diákok számát 1924-ben 5000-re becsülték, …”
Forrás: Fejtő Ferenc: Magyarság, zsidóság, História, MTA, 2000, 201.old.

A kommunisták alatt a "rossz" származással rendelkezők számára nem volt arányossági kvóta, hanem zéró volt. Numerus nullus. 1967-ig. És még az is meg volt tagadva tőlük, hogy külföldön tanulhassanak. Ez a jogfosztás.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés